"Ki magasan szárnyal,kicsinek látszik azoknak a szemében,kik nem tudnak repülni!"

Sensuallys blogjából..

"Hogy ki vagyok?A legártatlanabb angyalod...vagy a legkísértőbb démonod...A barátod...vagy ellenséged...A szikrázó napsütés,ami beragyogja életedet...vagy a sötét éjszaka,melyben örökre elveszel...A szerelmed,aki mellett mindennap felakarsz ébredni..vagy a szeretőd,akinek szíve sosem lesz Tiéd...Egy elveszett kislány akire vigyáznod kell...vagy egy harcos amazon,ki elsöpör Téged...A pillangók mik hasadban repkednek...vagy a könnycsepp mi arcodon lefolyik...hogy Neked ki voltam...vagyok...leszek...az csak rajtad áll!"

Remélem nem gond,hogy bemásoltam magamnak,de eszméletlen tetszik...s minden benne van aminek benne kell lennie :)

Szeretet!!!

Volt egyszer nagyon régen egy sziget,ahol emberi érzések éltek:a Vidámság,a Bánat,a Tudás és még sok más.Így a Szeretet is.Egy napon az érzések tudomására jutott,hogyhogy a szigetük elfog süllyedni.Ezért valamennyien előkészítették hajóikat s elhagyták a szigetet.Egyedül a Szeretet akart az utolsó pillanatig maradni.Mielőtt a sziget elsüllyedt a Szeretet segítségért  imádkozott.A Gazdagság egy luxushajón úszott el a Szeretet mellett.Ő megkérdezte:-Gazdagság,el tudnál vinni magaddal? -Nem,nem tudlak!A hajómon sok aranyat,ezüstöt viszek,itt nincs már számodra hely.Így hát a Szeretet megkérdezte a Büszkeséget,aki egy csoda szép hajóval közeledett:-Gőg ,kérlek! El tudnál engem is vinni?-Nem Szeretet,nem tudlak elvinni,itt minden olyan tökéletes,még a végén megrongálnál valamit.A Szeretet megkérdezte a Bánatot is:-Bánat!El vinnél magaddal?-Ahh..Kedvesem!...Szívesen vinnélek,de tudod annyira bánatos vagyok,hogy mindig csak egyedül akarok lenni!Az arra menő Jókedv,annyira harsányan mulatott,hogy a Szeretetet észre sem vette,és tovább hajózott..Egyszer csak,...hangot hall:-Gyere Szeretet! Elviszlek!Amikor partot értek,annyira elvolt telve hálával,hogy meg sem kérdezte a megmentője nevét.Mivel érezte az adósságát,megkérdezte hát  a Bölcsességtől,ki is volt a megmentője?-Bizony..., az maga az Idő volt...-mondta.-Az Idő...???Csodálkozott a Szeretet!Mért segített rajtam az Idő???-Mert csak az Idő ismerte fel,és tudja igazán,mennyire fontos az Embernek a Szeretet!!!

nos...most van kék szemű...akivel csók...egymásba fonódás..:)
a rivális,aki barna szemű:)
s van a dombi pados...aki hallgatag....de vele volt utoljára szex:))
meg volt az "uram"...akitől elszakadtam végre lelkileg:) ...remélem így már képben van mindenki:)) pedig még volt pár akikről maaajd írni fogok..s még lesz is pár:)) remélem :p :)) de ezek idei termések:) meg kicsit tavalyijak:))meg 2007es:)) LoL :))
most riválisról írok: tetszem neki,kíván...oszt ennyi...nekem is tetszik...de nem akarom kipróbálni(még:xd)...hétfőn írta:Furcsa!Eddigi életem során ,egy nőmre sem voltam féltékeny,kivéve téged.Pedig nem is vagy a nőm! :)))  jól esett...de hülye nem vagyok! a féltékenység nem 40körül jön...ha nem ha az felüti fejét,akkor mindig is féltékeny típus volt...a másik: akivel beszélgetésen kívül más nem volt,arra mi okból lehet valaki is féltékeny...vagyis ez humbukk:)) na,meg alapból ilyen baromsággal engem nem lehet szédíteni...ha akarok vele dugni...akkor úgyis megfogom találni módját,hogy akarjon...:xd
na,ja...érdekességként...67kilóról lefogytam 58-59 re mert anno volt uram sokallta súlyom...holott magasságomhoz ideális volt...s ideális is 72kilóig:))) ....s érdekes míg nyúzott vele,nem fogytam...nem is akartam,hisz örültem hogy végre van fogni való rajtam...na meg melleim is kis kerek dedek lettek..most meg csak úgy...fogyok...lehet a pasik miatt is...na,meg mert agyam kövérnek látja magát...hiába tükör mást mutat...csak a melleim ne mentek volna össze:))) de majd kidolgozok rá valamit:))
továbbra is jól vagyok! jah,és teljesen egészséges...csak dilibogyóimat kéne kiiktatnom életemből...de az meg nem megy..de nem is bánom...most jó ez így..:))

Liptai Claudia:"...Ha odabújtam apámhoz,nem tudtam,megüt vagy megölel..."

Engem nem ütött..de nem is bújhattam...s nem is ölelt... de már nem fáj.. :(

Ma beszéltünk msn-en...Megköszönte érzéseim és szerelmemet...én írtam:ennyit tudtam csak adni..ő,azt felelte:ez épp elég volt,ezt tudnom kell...mire én:ha elég lett volna,nem ez lett volna vége..na,persze:sosem tettem amit kért...így bár szeretetem érezte,iránta való elkötelezettségem sosem...(döntse el mindenki maga,mit gondol erről...egy szívet adni...ami csak azért nem kell,mert nem érezhető elkötelezettség??...hát a távolból nehezen hinném..na,mindegy)erre nem tudok mit mondani...mindketten hibáztunk...így nem minden én számlámra írható...hisz én sem éreztem sok mindent...de legalább barátként tekintünk továbbra is egymásra...egyikönk szívében sincs harag másik iránt,s beláttuk kár rágódni bármin is...ennek biztos így kellett történnie...hogy visszavárom -e?...álmaimban néha biztos visszafogom...de elengedtem....s ha akar,majd visszatalál hozzám...de ez már egy másik forgatókönyv...amit nem ő ír...hanem az élet

Valamivel kapcsolatban fogadtunk kék szeművel...
...mire ő:
- Megértelek.De ha vesztesz...!Véged.
 Engem nem kell szeretned,de engedelmeskedni fogsz.
 Minden perverzitásom kiélem rajtad.Lesz amit élvezel,de lesz amit nem,lesz ami fájni fog.Megalázlak,ha vesztesz.   :XD

Azóta persze beszéltünk négyszemközt...s annál többre tart mintsem,hogy alázzon...s fél,hogy lehet belém szeretne...s akkor már csak lightos szexet tudná megadni...de ha lennék is neki,megcsalna...(ezt ő mondta!)..igaz én is megcsalnám :)))
A napokban az jutott eszembe,hogy én a szeretőimet is folyamatosan csaltam más szeretőkkel..tehát  folyamatosan fel volt szarvazva körülöttem mindenki...ahogy talán én is...:)))Röhej...:)

"Belül én már meghaltam,csak a maszkom él....
 Belül én már meghaltam,egy maszk nevet feléd!"

Néha ezen idézet is igaz rám....de most,természetesen nem...de meg kellett örökítenem ,mert megfogott...

Most azon vagyok,hogy a barátok felé mutassam meg azon oldalamat ami a szeretetről szól...Valójában a szeretet,az igazi szerelemi állapot elmúltával lép életbe!!!!!!!   azt hiszem itt tartok én:)

Kezet csak megfogni szabad...Elveszíteni vétek...Ellökni átok...Egymásba simuló kezek tartják össze az Eget s a Világot!  (Albert Canus)

"Ha padlóra kerülsz,a barátod biztosan felsegít.S,ha erre képtelen,hát melléd kuporodik,és kivárja,míg újra erőre kapsz!"

Ma megköszöntem azon pillanatokat,amiket együtt töltöttünk...(volt uramnak) bízván abban ,hogy kellemes emlék maradok számára... már tudok létezni nélküle... már nem fáj hiánya...már nem űz-hajt semmi hozzá...tovább léptem... s boldog vagyok.... mert sok szeretetet kapok azáltal,hogy én is megtanultam szeretettel közeledni sok-sok emberkéhez....s megtanultam,hogy mily fontos a szeretet,szerelem, a valahova tartozás...  s milyen az ha letehetjük lelkünk egy másik fél kezébe...lényegtelen mára már,hogy nem jó helyre tettem...hisz általa tanultam sok mindent érzéseimet illetően...


"az élet túl rövid ahhoz,hogy egyszer csak felébredj s megbánd.Szeresd azokat akik jók hozzád.Felejtsd el azokat akik nem.Hidd,hogy minden valami okból történik.Amikor új esély adódik,két kézzel kapj érte.Ha ez gyökeresen megváltoztatja életed,ne ellenkezz.Soha senki nem mondta,hogy könnyű az élet,csak azt,hogy érdemes élni."

Nem bánok semmit....az eltelt majd másfél év számomra lelkileg nehéz volt...hisz nem bizonyíthattam azt,hogy szerettem valakit...s nem bizonyíthattam neki semmit magamból....mert igazából nem akart megismerni....s igazából ő tényleg játéknak fogott fel mindent...s mára már ez sem bánt....tapasztalatlan voltam még ezen téren...hisz első "uram" volt...de megtanultam egy ilyen kapcsolatot is úgy kezelni,hogy nem kell bele érzelmeket vinni....elég a szimpátia s vágy...s elég is ennyi...új oldalamat ismertette meg ez az egyoldalú szerelem....s mára már elfogadtam,(ha nehezen is),hogy képes vagyok szeretetet adni... még ha ezt ezerrel tagadom akkor is.... s már ezen döntés is végleges... új útra lépek...új irányba indulok...hogy merre még nem tudom...egyet viszont már tudok... jól döntöttem...s újból szabad vagyok. lelkileg...(már pár hónapja,de ki kellett várnom,hogy biztos legyek magamban)...s csak akkor mondjam ki döntésem,ha már tényleg úgy érzem,tudok nélküle,élni...s tovább lépni...


amúgy érzem,hogy tele vagyok szeretettel... s ez jó...mert van mit tovább adnom...őszintén..azoknak akiknek szükségük van rám...

El vagyok,jól vagyok, meg vagyok...Egyre vidámabb hangulatban telnek napjaim...azaz,nem a melankolikusság uralkodik rajtam..leginkább csak annyit szándékozom megírni most,hogy: 1: töröltem párom eroszról...mert most minden téren érezni akarom szabadságom,s azt akarom ott se érezzem magam "valakihez láncolva"...pörgök ezerrel...na,persze ez köszönhető kék szeműnek...meg magamnak,hogy vágyódom dolgok iránt...na,meg annak is,ho mán nem csak kék szemű akar....hanem akadt riválisa...s ez kihozta belőle azt amire gerjedek...azaz a kuss...az lesz mit én mondok...s dugni fogunk...s szétbassza gátlásaim...stb.stb...s én havernak akarom,mert tényleg minden körülmények közt számíthatok rá...néha elég egy szó...és,meg teszi...nekem...értem...s nem azért mert meg kell tennie vagy muszáj lenne megtennie..egyszerűen kérem segítségét....s ha tud segít...s mindig kihozza magából azt,hogy nem okoz csalódást...szóval most előjött domináns énje...én hülye meg kívánom mint állat,hogy uraljon...na,persze vívódok is,hisz nem tudom egy olyan játék után,hogy viszonyulnánk tovább egymáshoz....ez a barátság nekem meg ahhoz túl fontos,hogy elbasszam...a kis mocsadék lemert kurvázni:)) na,hogy ezért,holnap mit kap tőlem...:)))imádom!!...magamra találás talán ott folytatódik,hogy új fent több szálat tartok kézben...ami még mindegyik szexmentes...de legalább nem unatkozom...s sms függésem is ki van így elégítve...mert én azt hiszem függök a szextől..a pasiktól,a smsektől,a nettől...szóval ,ezer inger kell,hogy érjen fejben,hogy ki legyen elégítve lelkem...s így már baszás,nem is oly fontos...szóval szeretek magammal lenni:))a többi meg már csak játék..az élet játéka...s úgy döntöttem tovább játszok:))

kezdek magamhoz visszatalálni...

Továbbra is nyugalom van bennem...mert képes voltam véghez vinni egy dolgot,higgadt s nyugodt hangnemben..(megjegyezvén nem hinném mások az én helyzetemben megtudták e volna őrizni hidegvérüket)...Olyan személyiség vagyok,aki mára már megtanulta kezelni agresszivitását,dühét az őt ért sérelmekkel szemben..sokáig magamba fojtom ami bánt,mert nem szeretek veszekedni...de ha egyszer kirobban belőlem,akkor támadok azon dolgokkal amiket addig csendben gyűjtögettem magamban....s eddigre már csak csodálkoznak,hogy az a halk szavú,majdhogy nem nyuszi viselkedésű személy,hogy képes ekkora energiával kiadni magából dühét...mindezt úgy hogy megőrizze nyugalmát...hozzá teszem,nem könnyű...talán az egyik legnehezebb dolog önmagunk megzabolázása...de,például ugyanilyen nehéz önmagunk hibáinak elismerése....s még biztos mondhatnék pár példát,de nem jut eszembe...meg nem is akarok!szóval...mint többször is említtettem én magamat szeretném megismerni,megfejteni,tudni gyenge pontjaim..s tudni erős oldalamat is...s megerősítést szerezni az életben arról,hogy ha gyermekkoromban "agresszív,nehezen kezelhető gyermek voltam" az csak azért volt mert a körülmények áldozata voltam...s igenis több a jó bennem mint  a gonoszság!

"A távolság mely elválaszt téged és engem,legyen bármekkora is,sohasem teheti meg velünk,hogy nem ad még egy esélyt arra,hogy megérintsük egymást..."

Megszületett döntésem,s tudom,hogy okosan,bölcsen nyugodt fejjel hoztam meg ezen lépésem! S lelkem elmondhatatlan nyugalom szállta meg! Köszönöm,hogy képes vagyok még emberhez méltón viselkedni.S igenis agresszivitás s harag nélkül cselekedni!

Jégszív ma: Boldog,Büszke,Elégedett,Megbocsájtó! De a következményeket vállalni kell,ha egyszer nem úgy viselkedünk,ahogy az elvárható lenne!a nyugalom s az agresszívitás harcol bennem!de szeretném ha a helyesen döntenék!

egyik szemem sír,másik nevet?

Ma nagyon jó hangulatban telt  a napom...köszönhető ez kék szeműnek:) Istenem...egész nap csak nevetettet s nagyon élveztem... ahogy a huncutság megbújik ragyogó szép tengerkék szemeiben...hmm..imádni való! ... eszméletlen jó volt minden megnyilvánulása... minden felém intézet szava....mosolyog lelkem... s boldogság van szívemben.... mára már tudom azt is,hogy sokkal több rejtőzik benne is,mint amit külvilág felé mutat... nehezen barátkozik...s nehezen adja ki magát másoknak... s én a "magaménak" tudhatom... tudom,hogy ugyanúgy van egy hely az ő szívében számomra...mint az enyémben az ő számára!!...ez olyan pajkos barátság... s megvan a maga kis varázsa... lélekmelengető...s igen is létezik férfi és nő közt olyan mély,bizalmi barátság,amely szexualitás nélkül működik...na,persze mi szavakkal szexualizálódunk:))s tudom,hogy bármiféle bajommal fordulhatok hozzá!! hisz, mikor komolyan komolyak vagyunk sok mindenbe segít...okos dolgokat mond...s azt szeressem:))
dombipados: aggódom érte...na,nem magam miatt!! nagy a csend körülötte...s,bár a múltkorokban írta,hogy nem miattam...hanem mert körülmények így hozzák,én akkor is féltem...mert nem akarom,hogy butaságot csináljon!!!...s még tőle is sok okosságot akarok hallani....már hiányoznak a beszélgetések (is)...mert más tükröt tart elém életről...s azt is szeressem:))

"S a dalok tanulsága mindig annyi,hogy az összetört szíveket nem lehet többé eggyé ragasztani.
 Az életben is ennyi a tanulság.
 Ha egy ember egyszer bizalommal,föltétlen érzésekkel közeledett valakihez,s az érzéseit megsértették,"szívét összetörték",soha többé nem tud igazi bizalmat,feltétlen odaadást érezni egy másik ember iránt.
Nincs érzékenyebb anyag a földön,mint az emberi anyag.
Képtelen arra,hogy elfeledjen egy sértést,mellyel lelkét vagy érzéseit illették.
S bármiféle baráti vagy szerelmi találkozást hoz is még számára az élet,gyanakvó marad(...)
S nincs az a türelem,bölcsesség,nagylelkűség,szenvedély,mely az ilyen csalódott szíveket nyugtatni tudja. Márai