Álom...?

Álom vagy valóság

A lány izgatottan lépett be a lakásba ahol Ura már várt rá...Késett...Több mint egy órát...-Kell nekem állandóan minden üzletsor előtt leragadnom?:))-kérdezte csak úgy magában beszélve...Mikor belépett már hallotta is a férfi hangját:-Késtél!..Nem elég,hogy tele a padlás a pimaszságaiddal,még el is késel!!Menj s készítsd elő magad a szolgálatomra! -hangjából ítélve nem volt könyörületes kedvében...pedig most a lány nem vágyott semmi másra,csak hogy érezhesse Ura simogató kezét,hallhassa mindig megnyugtató hangját,s kicsit összebújhasson vele..Úgy gondolta,majd a lakásba érve hízelgésével elfeledteti a férfival,hogy nem viselkedett mindig megfelelően...de az utasításaiból s a szavak súlyából úgy tűnt ,hogy most komolyabb a játék mint szerette volna..szóval úgy látszik a sok incselkedés,szemtelenkedés megtették hatásukat...a lány akarva akaratlan kivívta Ura neheztelését...A lány bement a fürdőszobába,s a tőle telhető lehető leggyorsabban lezuhanyzott,megtörölközött,majd felöltözött a férfi által oly kedvelt fekete öltözékbe...a fekete ruha pedig a megbeszéltek alapján azt jelentette,hogy "tégy velem amit csak kedved tartja"...:)) a lánynak torkában dobogott szíve..(majdnem azt írtam szívében dobogott torka:))...bement a szobába,ahol a férfi egy fotelben ült s épp olvasott valami számára érdekes cikket..:)) a lány megállt előtte,terpeszben,kezét hátratéve,s fejét lehajtva...nem mert a férfira pillantani...tudta,jobb ha most inkább csendben marad s vár...pedig legszívesebben csicsergett volna,csak ,hogy törje a csendet...s enyhíthesse Ura rosszkedvét...hogy végre rámosolyogjon...s ne kelljen éreznie cselekedeteinek súlyát...a csend már idegtépő volt,a feszültséget érezni lehetett a levegőben...s a lány már közel járt hozzá,hogy a férfi fejéhez vágja,hogy egy újságot érdekesebbnek talál,mint őt:))...de tudta azt is,hogy ilyenkor jobb ha nem vonja el Ura figyelmét,hisz ha jónak látja úgyis foglalkozni fog vele...bár a mai foglakozást legszívesebben kihagyta volna,annyira félt következményektől:))...Ekkor a férfi feláll s odalép a lányhoz...egyik mellébe markolt s fülébe suttogta mérgesen:Utálom az engedetlenséget,látom nem ismered a haragomat még,igaz ribanc?Túlságosan elnéző voltam veled eddig,de úgy nézem néha megérdemelsz egy kis erélyesebb nevelést!:))...A lányban kavarogtak az érzések...a fájdalom a mellében,Ura határozott hangja,s a számonkérés megtették hatásukat:))...érezte,hogy nedvesedni kezd pinája...hallotta saját levegő vételét...nem tudta melyik őt ért ingerre figyeljen....amennyire vágyta,hogy a férfi melle csavargatásával okozzon számára édes kínt...épp annyira vágyta is,hogy szűnjön az őt ért inger...a férfi már ismerte testét..tudta mire miképp reagál teste...tudta mit szeret s mi az mit nem annyira..s,hogy meddig van az a pont ahol a lány még élvezi a történéseket... Végigsimított a lány testén...a nyakától a mellén át a pinájáig...majd két határozott,egymás utáni ütést mért a lány pinájára...a lány gyűlölte ezt...mert fájt s csípett s nem lehetett rá felkészülni... Már készült is,hogy kezét védekezőleg odateszi...de a férfi rászólt:-Ne merészeld szuka,mert máris kapod a következőt!...így hát mit volt mit tenni a lány nem tette oda a kezét:))...A férfi egy kendőt vett elő s bekötötte a lány szemét...majd a nyakörvet a nyakára tette,s a rajta logó láncot meghúzva kényszerítette a lányt arra,hogy letérdeljen elé...majd rászólt ,hogy kényeztesse farkát...persze a lány csak nyamnyogni volt képes a faszon:))így a férfi vette kezelésbe a lány száját..határozott s ellentmondást nem tűrő mozdulattal húzta rá a lányt a farkára...nem törődve azzal,hogy szegény lány már ükölődik...:))s folyik a nyála:))...(na jó azé,törődik,de itt a lány azt nem tudhatja:))...ezután feltérdeltette a lányt az ágyra s egy határozott mozdulattal farkával utat tör a lány szűk s nedves pinájába...(bízzunk benne,hogy szűk,na meg hogy nedves,abban is:))..s elkezdi keményen baszni...miközben néha erőteljesen rácsap a lány fenekére...aki ilyenkor fel-fel szisszen...majd mielőtt a lány igazán élvezhetné a férfi farkát magában , a férfi kiszáll belőle s úgy dönt,hogy a nadrágszíját hívja segítségül amivel a lány megkapja a megérdemelt büntetését...a kikötése,hogy a lány minden egyes ütést számol s megköszön...-ha elfelejtenéd megköszönni vagy azt,hogy épp hol tartok a picsád elverésében,kezdődik minden a legelejéről...mindent megértettél ribanc?..-Igen,Uram!-válaszolta a lány..s amikor Ura elkezdte teste különböző pontjaira mérni az ütéseket a lány minden egyes ütést számolt s megköszönt... a vége felé el-el bicsaklott hangja s bőre is lángolt az ütésektől...s egyáltalán nem bánta már mikor elértek a számára megváltó számhoz...majd a férfi egy asztalhoz kísérte a lányt s hanyatt fektette rajta,úgy ,hogy feje félig lelógott az asztalról...a lábait pedig az asztal lábaihoz kötözte..így kényszerítve a lányt,hogy kelyhét felfedje előtte...majd meggyújtott egy gyertyát s a viasz cseppekkel beborította a lány mellét ,hasát, combját...majd a lány feje mögé sétált s farkát a szájába adta s míg a lány szopta ő a lány pinájára csepegtette a viaszt....a lány ezt édes kínt élte meg...bár imádott szopni a szopás jelen pillanatban nem tudta vele nem észrevetetni a gyertyáról rá-rá cseppenő meleg viaszt...majd a férfi kitalált egy olyan játékot,hogy a paskolójával különböző helyekre csap a lánynak... s a lány próbáljon felkészülni ütésekre...próbálja megérezni,hogy melyik pillanatban hova csaphat a férfi...az első ütésekre össze-össze rezzent a lány..de ahogy próbált csak az ütésekre koncentrálni egyre kevesebbszer érte váratlanul a csapás...a végén a férfi megdicsérte...majd eloldozta,s rászólt,hogy térdeljen az ágyra...s felkészítette,hogy a seggét fogja igénybe venni...a lánynak különösebben nem volt ellenére,hogy azon részét is használja a férfi...bár nem tartozott kedvencei közé,elviselte...a férfi rászólt a lányra,hogy-húzd szét a picsád ribanc!..s a lány megtette... a férfi ekkor ráköpött a lány lyukára s a farkát is benyálazta...s lassan behatolt a lányba majd elkezdte seggbe baszni...a lány ilyenkor szokásához híven csak nyikogott..mert ő egy ilyen kis hisztis picsa volt...mire a férfi párszor rácsapott seggére...majd a férfi kiment...megmosta farkát...s mikor vissza jött a szobába kezében már ott volt a lány kedvence a csalán..a férfi elfeküdt az ágyon s rászólt a lányra ,hogy nyelvével kényeztesse őt...s lábujját már dugta is lány szája felé...miközben a lány szopogatta ,nyalogatta a férfit az néha néha rácsapott a csalánnal a lányra...de persze szigorúan kikötötte,hogy ne merészelje megvakarni magát,akár mennyire is csípi a csalán....majd hasra feküdt ezután a férfi s fenekét kínálta fel lánynak,hogy nyalja ki..néha a lány elfeledkezett arról,hogy hogyan is kell nyalnia ura fenekét ezért a férfi a póráz segítségével húzta a lány fejét közelebb seggéhez....ezután pedig kénye kedve szerint masszírozhatta,simogathatta a férfit s közben beszélgettek különféle dolgokról...de a lány már kezdte unni a masszírozgatást,s hát miért is ne,neki állt nem tetszésének hangot adni..amit persze nem kellett volna,mert azon nyomban kapott is két hatalmas pofont..//de akkorát,hogy csak úgy zengtek fülei..azt hitte a postás hozott valami levelet s az csengetett:-))//..szóval eldördült a két pofon s a férfi azon nyomban rá is húzta a lányt a farkára s azon volt,hogy makkját rátolja a lány torkára...elsőre nem is igen akaródzott a lánynak a torkára engedni a férfi farkát...de aztán rájött jobb,hogy ha ellazítja magát,mert a férfi addig úgy sem nyugszik...na persze a lány azt hitte mindjárt elfogja hányni magát..de aztán megúszta egyszerű öklendezéssel:-))a férfi legnagyobb örömére...:xd majd lighosabb stílusra váltott a férfi s a lány már saját kénye kedvére szophatta a faszt....majd szólt a lánynak,hogy "harapjon rá" s úgy szopja tovább..// ez a ráharapás nem fogzás a lánynál:xd//..de lánynak csak nem akarózott záródni szája,így a férfi pár pofonnal hozzásegítette,,,majd ismét a lány pináját vette kezelésbe s keményen s kérlelhetetlenül megbaszta,ahogy a lány is szerette,s végül a lány szájába élvezett...aki minden cseppjét lenyelte...

gondolataim

Dominánsként:
simán belefér azon dolgok megélése a másikon ami szubként nem vonz

Szubként:
határaim lefektetve...s azon belül lehet mozogni


Többen kérdezték,hogy nem okoz-e konfliktust párom s köztem,hogy switch vagyok? kérdést sem értem:-)
miért okozna?!mindenkiben megtalálható mindkét oldal... csak a megfelelő embert kell megtalálni hozzá.,,bár nálam,hogy a "lelki mérlegem" egyensúlyba billenjen kell,hogy néha Én uralkodjam....hosszú ideig a "keresem a helyem" kategóriába tartoztam....mióta átélhettem mindkét oldal varázsát...már nincsenek bennem kérdések... nem zavaros már a víz:)tnem háborog a tenger:-)
Szóval,igazából sosem volt köztünk ez különösebben téma...beszéltünk róla,ez tény.....mint ahogy minden témát átrágtunk ,a kezdetek kezdetén...de az,hogy ez valaha is konfliktust okozhatna?? Soha!...a kettőt külön lehet s kell is választani/kezelni...
s ahogy olvasgatom is adatlapokat sok domináns nő megfelelő partnert megtalálva,próbálkozik meghajlással :-) s a próbálkozásnak meg lesz a gyümölcse Én már csak tudom...hajolni fognak:)

Amúgy annak sem vagyok már híve,hogy gazda,tanító,mester jelzőkkel illessek egy Férfit..mint ahogy Engem se kell Úrnő jelzővel illetni...
Sőt! még egy kiegészítés: magázódás vagy tegezés?..nem tök mindegy??
magázva is el tudlak küldeni a büdös picsba...:p
s tegezve is megkaphatod a tiszteletet

ok-okozat

az év első gondolatai

Rég írtam már gondolataimról...valahogy talán el is szoktam tőle...A 2010-es év tudtam,hogy más lesz mint az azelőtti...
Változtatni akartam! Továbblépni!Lezárni egy fejezetet az életemben! bíztam benne,hogy sikerülni fog...Vagyis AKARTAM,hogy sikerüljön!
Nem akartam már lelkileg szenvedni...Elegem volt abból amiből akkor ,anno úgy éreztem sosem lesz kiszállás..néha megerőszakolva gondolataim kezdtem leépíteni azt amit ÉN építettem fel..(ó,én balga!:)na,de mindenből tanulni kell!hisz ezért is vagyunk a Földön...s még sok minden másért is:-)
éreztem nem boldogít amibe belesüppedtem érzelmileg..s bár eleinte nehezen tudtam csak parancsolni szívemnek,tudtam visszafele már nem nézhetek..hosszú hetek -hónapok csatáját vívtam meg magammal,hogy ne uralja szívem s elmém egy férfi sem...nehéz volt!!de túl vagyok rajta...S erről többet sem itt sem máshol nem fogok már írni...

tehát még a múlt év "eleje" az elengedésről szólt...a lezárásról..azért helyett kapott már egy másik személy is életemben,akivel még elengedés előtt voltak történések...s aki lelkileg sokat segített,hogy összekaparjam magamat vagy legalább túl jussak nehezén!majd körülményeink úgy hozták ,hogy egy időre szünet állt be közénk...de nekem megfelelt ez,hisz idő kellett,hogy mindent elrendezhessek,lezárhassak magamban ...s tiszta lappal,esetemben letisztult érzésekkel,nyugodt lélekkel léphessek tovább,s vághassak bele,egy amúgy mindkét félről működőképes kapcsolatba..
szóval rájöttem Tőle kell,hogy megkapjam azt a fajta testiséget...kéjes-édes-kínt:-) amire nekem szükségem van... s mert Benne képes vagyok bízni...hisz bizonyított,,,nem egyszer-nem kétszer felém...egyenrangú félként vagyok kezelve,s nem hinném,hogy neki ebből hátránya lenne...igaz ha nem így lenne, már ment volna levesbe...vannak alap dolgok amiket Én fektettem le,még az elején...a többivel kapcsolatban pedig mindenben rá merem bízni a döntést!!!na,meg amúgy is,mindig mindent megbeszélünk...s számomra ez jó...a dominanciája személyes találkozások alkalmával játszik jelentős szerepet...de akkor az ütős:-)izéja,félelmetesen jó

Szóval egy fejezetet lezártam...s már nem bolygatom..s nem keresem miértekre a választ...elengedtem exet...lelkem szabad...s érzem boldog vagyok...már csak azért is,mert olyan Férfit sikerült találnom a Bdsm-en belül,akivel egyeznek vágyaink,aki figyel rám,aki akar tudni rólam,s akinek fontos az is,hogy Én mit gondolok:-)


Találja meg mindenki a Társát,aki egyben Partner is vágyaitok megélésében!;)

2011: Az év Rabnője címre hajtok!:p
tessék szurkolni!Ez Parancs!:p :xd

(azért ezen blog még fejlesztés alatt).    2011.01.03.

nem mindenkinek juthat a jóból

Egy hozzászólásom az álmokhoz,hát szerepeljen blogomba is:

"Nem álmodhattam...vagyis felesleges volt...nem teljesültek...így feladtam az álmokról szőtt vágyaim.

majd rémálmokkal átszőtt nyomasztó évek jöttek... (talán pont a lelki terror által eltöltött évek miatt, néha jobb lett volna ha csak megüt azt könnyebben viseltem volna...a lelki dolgok ellen védtelenebb az ember lánya)...felakartam adni...

majd jött az álarc... mókamesternek mutatni magad,miközben belül sírsz...

most hol tartok? álmokba menekülök,hogy a valóságot ne kelljen tudomásul vennem! pedig tudom nem úszhatom meg!

hiába fáj...nem könnyű mégsem elengedni annak a kezét akitől nem kaptunk Soha simogatást! de még is az Apám... s szeretem! s bár nem beszélünk megbocsájtottam ...de örök keresgélővé tett! lelkem megnyugvásának keresőjévé!!"RL
 

vannak dolgok, amiket jó érzés kiírni magunkból
és vannak
amiket jó olvasni.

nekem soha semise nem jó?

Nem sok gondolat van bennem.
Üresnek, kiégetnek érzem magamat.Elmúlt egy érzés...azt hittem,ha majd egyszer elfog múlni jobb lesz...fájt már küzdenem a hiányával,az elérhetetlenségével...s azt akartam,hogy szűnjön az érzés amit éreztem ...
s vajon melyik állapot jobb?
az,hogy már nem hiányzik: jó mert nem fáj itt belül... de az által,hogy megszűnt bennem létezni,azzal elvette tőlem az érzelmek ,érzések színes kavalkádját...meghalt bennem valami...ami már sosem fog visszajönni...mert semmi nem megismételhető...

na bameg:)

Annyi minden kavargott fejemben,hogy egy csomó mindent elfelejtettem belőle:S
na,mindegy...
ja igen,a változások...:)
régen az "ahol kell szőrös a pasi"-k kik érdekeltek szexuálisan...azt mondtam magamnak:Te E..y figyelj már!Nekem aztán mackós típusú szőrös mellkasú pasi neem!
Persze ezen érzést egy valaki váltotta ki,akire nem tudtam férfiként nézni...így elkönyveltem magamban,hogy nekem az olyan pasik tuti nem jönnének be...
de ez is megváltozott..legalábbis Dombipados ezen nézetemen is változtatott...nem ooooooolyan szőrös,hanem olyaaaan féérfiasan szőrös...s imádom...bújás szempontjából is élvezetes..
most pedig egy gyönyörű kék szemmel találkoztam...(képen).áhh...:) pedig azt mondtam nekem kék szemű valamiért nem...valahogy a barna felállás vonz:)mert a kék szemhez nekem a segg fehér test ami beugrik:))...s köszönöm,de nem kérném...de ez barna bőr...kééék szem...uhhh...acélkék...asziszem..szóval gyönyörű...s bíza kivételek mindig akadnak...
néha meg kell kóstolnunk mást is az életből,hogy képesek legyünk véleményt alkotni arról,hogy a jó is lehet rossz a rossz is lehet jó...na jóó ezen bejegyzésem még változás alatt van :xd majd csak kijövök belőle értelmesen

ja,igen amiről még írni akartam...domináns oldalam még sem dominál annyira nálam...:) néha éj mélyből előjő...oszt utána csönd:)amit tudok: adni szeretek...s a bizonyítási vágy erősebb bennem,hogy igenis képes vagyok megfelelni elvárásoknak...(nekem tetszőknek persze:p)vagy is jobban szeretem ha Én gyakorolhatom az alázatot..szóval jóól vagyok...igeen jóól vagyok:)

Az ember az elsőt sosem felejti el?

Rágódtam...na nem nagyon,csak kicsit!:)
Miért is kéne titkolni,hogy ex Uram Bennem él?...Bdsm-ben első volt...talán ezért is nehéz feledni...vagy ha már úgy érzem feledtem valahogy még ritkán,de visszaköszön emlékeimben..
Nem!nem vagyok szerelmes...kicsiny lelkem táplálja emlékét szívemben...de nem bánom...hisz ártani ezzel kinek is árthatnék?nem is szándékozom!!!De le kellett írnom,ki kellett adnom magamból,hogy könnyebb legyen túllépni a néha még mindig fájón vágyódó lelkemnek azon,hogy "elérhetetlennek" érzem...Tudattam is ezt vele...nem mérlegelve,hogy vajon zaklatásnak éli e meg..vagy teherként...mit is?...hogy nem koccantam még le róla:)

Kedves G....!
Mint ember az emberhez kívánok szólni Hozzád.
A jó ég tudja már,hogy hányszor megígértem már ,hogy nem foglak keresni s nem foglak leveleimmel bombázni.
Amiért írok az igazából csak annyi,hogy nem szeretem a befejezetlen dolgokat.S valahogy Veled kapcsolatban jelen pillanatban is azt érzem,hogy a levegőben lógva hagytuk akármi is volt köztünk...
Nee!Kérlek ne szakíts félbe..ne kalandozzanak el gondolataid most levelemről!S kérlek olvasd tovább ha már idáig eljutottál!
Szívem minden szeretetével mondom,hogy örülök,hogy utamba sodorta az élet!S örülök,hogy megismertem!Amit bánok,az csak annyi,hogy ennyit kaphattam Önből!Beláttam a vágyait nem tudom beteljesíteni!Alapból kevés voltam Önhöz,de azért ott van bennem,hogy ha kevés lettem volna,még használatra sem méltatott volna!Valóban csak annyi lenne hibám,hogy nem érezte elkötelezettségemet?Számomra fontos lenne ezen kérdés megválaszolása,független attól,hogy rám nézve az pozitív vagy negatív lenne!Tudja ha tetszik ha nem ,ha zavarja ,ha nem leírom,hogy uralta lelkem!!.. ha tudatos volt,hanem minden elismerésem!
Fogalmam sincs lesz e bűntudatom,hogy megint Én voltam ki megkereste,megint Én voltam ki beszélgetést kezdeményezett,de biztos,hogy bánni fogom ezen gyengeségem!De majd megnyugtatom magam azzal,hogy ha annyira zavarnám írásaimmal leállítana!:)
Tudja,nehezen léptem túl magán érzelmileg!Fájt elengednem Önt lelkileg,...Részemről működhetett volna Önnel a kettőnk közt lévő kapcsolat...mert már jóval fia megszületése előtt tudtam...vagyis helyesbíttek...éreztem,hogy V... fontos szerepet tölt be az életében s már jóval én előttem ismerte!De hát ezzel nincs is gond...
El kell ismerjem s ezt sosem tagadtam van érzéke a széphez!Csodálatos lány így ismeretlenül is!Mindig azt kértem magamban,hogy csak fele annyira szeresse Önt,mint Én s akkor tudom,hogy jó kezekben lesz Ön:)
Szóval,bármikor itt vagy msn en szívesen beszélgetek Önnel!S,hogy miért is íródott ezen levelem??Ahhoz,hogy a lehető legkevesebb fájdalmat okozva magamnak túl lépjek "Uramon",ahhoz meg kell,hogy szakítsam ismeretségeinket facebook-on vagy épp iwiw-en!Mielőtt félreértenéd!
Akarva akaratlan ember belebotlik képeidbe...s mivel már agyban nem motoszkál rendszerességgel...de ha mégis véletlen meglátom,azért még ugrik a gombóc a torkomba!:)S ilyenkor eszembe jut,hogy Bennem maradt..ha akarom, hanem!
A lehető legszebb emlékként őrzöm!A lehető legmélyebb érzésekkel párosulva!Ami nem szerelem ,neaggódj:)...Nagyon sokáig az URamat láttam Önben...annyira átkattantam erre a szerepjátékra,hogy nem voltam képes egyszerű emberként,férfiként,apaként rád tekinteni!Csak a nagy betűs Uramként! S nem érdekel ,hogy akár Ön mit gondol,de számomra csak az ÉN Uram volt.ha birtokoltam is,akkor magát a szerepét birtokoltam!:) Az álmaim,vágyaim Önnel kapcsolatban amiket senki nem tud tőlem elvenni (még Ön sem!!!)az az,hogy ÖRÖKRE az Uram marad!!!Az első,s egyetlen!
Régebben gondolkodtam...Ha független lettem volna...egy szavába került volna s zokszó nélkül utazgattam volna csak hogy szolgáljam!Most mit gondolok?Néha fáj,hogy már semmire nem méltat..nem mint "ribancot"hanem mint egy ismerőst!Ha tudtam volna az elején,hogy elvesztem azt a férfit akit az elején megismertem,mikor még nem is szolgáltam...akkor sosem álltam volna szolgálatába,ha tudtam volna hogy ez ismeretségünk rovására megy!
Ennél rövidebb én sem lehettem volna:(ááá...)
Szóval,szeretném ha nem haragudna rám semmiért!Azért sem,hogy feladtam az Önnel való harcot!De tudtam sosem ismerhetem ki,sosem érhetek fel Önhöz szellemileg,így elismervén,hogy vesztettem....mindent...szerelmet,lelki társat,urat,tanítót,de ami a legfontosabb számomra egy kedves személyt!
Tudom,sosem fog még egyszer lelkileg senki így hatni rám...S igen bennem van még néha a kérdés,hogy tudnám e szolgálni,úgy mint rég...imádattal...
S tudja ha más nem azért a reményt meghagytam magamnak,hogy ha ebben az életemben nem is,de a következőben találkozni fogunk:)csak ismerjem fel:)
Maradok örökké a kis kurvája!:)Mert kitörölni nem tudom akkor sem...a lelkem rab maradt...Uram adhatná csak vissza szabadságát:( Bízom benne,hogy reagál levelemre Amit megköszönnék előre is:
Várom válaszát,szeretném tudni táplál e haragot,neheztelést,ellenszenvet,közönyt,undort írányomba
Szép estét

Tényleg folyamatosan változom

Gondolataim most sok mindenből tevődnek össze...
Olyan egyveleg féleség...
Valahogy mindig visszaköszön azon gondolatmenetem,hogy életem folyamán mikor milyen gondolatok fogalmazódtak meg bennem vagy épp mire figyeltem a férfiakkal kapcsolatban

Tízen éveim elején a csókot szerettem...imádtam érzékien beleveszni a másik szájába...talán itt inkább csak az izgalom előhozása volt célom a másik féllel kapcsolatban...imádtam érezni,ahogy dudorodik a nadrág...miközben testiségre különösebben még nem volt igényem...ekkor még csak a "kinek mekkora lehet" kérdés mi foglalkoztatott:)
pár év múlva miután már belecsöppentem a házasságba,akkor próbáltam követni a hűség fonalát,miközben körülöttem folyamatosan csak azt láttam,hallottam hogy elvétve találni olyat aki ne csalná meg párját...
na persze én nem ennek hatására kezdtem kacsintgatni másfelé,hanem mert ekkor már az érdekelt,hogy milyen szerető válhatna belőlem...valahol mélyen ott motoszkált bennem,hogy fent tudnám tartani figyelmét egy-egy elhanyagolt férjnek... egy nős hapsi volt majd 3évig...neki mit köszönhetek?:hogy megismertetett s megkedveltette...sőőt,egyik kedvencemmé tette a szopást:-)
majd mivel eljött azon pillanat mikor már nem tudtunk egymásnak újat adni,újat mutatni megszűnt ezen kapcsolat...
Tudtam,éreztem már ennél többre vágyom,ennél több kell...valami más!
Én már akkor elkezdek keresni,mikor a másik még azt hiszi,hogy rendben működik minden köztünk..azaz,mikor azt hiszi,hogy szeretek a szeretője lenni:)
Majd jött egy újabb ismeretség...8hónap.. kőkemény rendszeres szex..(ennél a srácnál volt,hogy bármikor képes voltam utazni hozzá,sok kis hazugságot kreáltatva magammal...ha éreztem mennem kell,mentem hirtelen ötlettől vezérelve akár)ahol már megmutatkoztak a BDSM alapjai ,de akkor még nem tudtam,hogy az amit átélek az bizony az alárendelésemről szólt...még is hol rontottuk el? túl nagy lángon égtünk az elején!s ez idővel újabb botlás(om)hoz vezetett:) s jobbnak láttuk lezárni...(megjegyezném...hosszú hónapok múlva ha beszéltünk telefonon ugyanúgy torkomra tudta fagyasztani a szót...s arcpirítós helyzetbe tudott hozni egyetlen szavával,mondatával)..Ráébresztett arra,hogy mitől döglik a szuka:-) öööö,vagyis ÉN!:-))
majd jöttek rövidebb hosszabb ideig tartó még alkalmibb kapcsolataim ahol már kizárólag a ribancos szexet kerestem...
itt a visszajelzések érdekeltek igazán...pozitív s negatív egyaránt!!...mert fejlődni akartam s tudtam éreztem több van bennem mint én azt gondolnám...tudtam felét nem éltem meg annak amiket egyszerűbb volt elnyomni mint sem hogy bevalljam...ha pedig be is vallottam a megélése okozott számomra ,álmatlan s egyben nedves éjszakákat:)
Legnehezebb saját vágyaink bevallása s megélése! vagyis én így vagyok vele...de végül is partnerfüggő,hogy ki mit hoz ki belőlem
Majd jött a lelki szerelem ez is tartott kb. két s fél évig...Tőle apróságok tömkelegét kaptam,tanultam szavakban,mondatokban.ami nem testiséggel volt összekapcsolható,hanem egy annál mélyebb bensőségesebb lelki rabsággal...amiért minden elismerésem ma is az övé,hisz ehhez aztán tényleg kell valami plussz ami kevesekben van meg...még is vége lett,mert csak eszközke voltam életébe...de mára már nem bánom ezt sem,mert tudom,megértettem ,beletörődtem,hogy megtalálta azon személyt akivel tuti párost alkot s ha esze lesz vigyázza is azt a kapcsolatot,mert nem semmi a csaj külsőleg (belső oldalát nem ismerhetem)...(anno régen azt írtam blogomba,ha fele annyira szereti az a csaj mint ahogy ÉN szerettem,akkor elhiszem ,hogy szereti s megérdemlik egymást)..s tényleg édesek együtt
majd másfél év ahol testi dolgok kaptak fontos hangsúlyt...ahol már tudtam mi miért történik velem,s tudatosan figyelhettem reakcióim ,hogy miként reagálok új élményekre...amik előtte elképzelhetetlenek voltak számomra...vagy létezésükről sem tudtam,hogy vannak olyan perverz dolgok mik az újdonság pozitív erejével hatnak rám:)
visszatérve gondolatmenetemhez...mára már ha ránézek egy pasira az érdekel,hogy vajon mennyire lehet perverz?s mik lehetnek titkolt vágyai,amik otthon "tabuk"...s mi az mit tudna nekem tanítani...mivel tudná fejlődésem szolgálni...hmm,ez jó Én vagyok a sub,s még is Ő szolgál engem vágyaival,fantáziájával...ez jó gondolatmenet vót részemről:p:xd
míg házasságom elején valahogy volt jelentősége a hűségnek ,az évek múlásával arra kellett rájönnöm,hogy soha senkihez nem voltam még hűséges...de ez nem zavar...most még azon korszakom élem mikor vadászgatom...ha másra nem is egy érdekfeszítő beszélgetésre ,egy kellemes társaságra...:-)

bizalom,szeretet,tisztelet,hűség

Ezen szavak jelentésén gondolkodom...
Mint múltkor írtam a sírig tartó hűség mára már nem "divat".
De mára már megfogalmazódott bennem,hogy mily sorrendben kövessék az értékek egymást
először is kölcsönös szimpátia,közös hang s egymás iránti érdeklődés szükségeltetik
A bizalmat nehéz kiérdemelni...nehezen is adjuk...de aki érdemes lesz rá az becsülje is meg,hogy a másik a bizalmasává fogadta,mert kincset kap ajándékba
ezután már kialakulhat a szeretet a másik fél iránt
s ha szeretem onnantól már elindulunk afelé ,hogy tisztelni is tudjam...s fejet tudok hajtani előtte lelkiekben is
s igen!ha megtalálom a lelkem másik felét mind a négyet megkapja Tőlem,mert képes vagyok a hűségre is...akár a sírigtartóra is!

Jártam már itt...nem egyszer,nem kétszer...nem volt semmi mi ide húzott volna...nem éreztem,hogy :Igen,itt jól érzem magam!talán,mert kényszeredett volt egész helyzet(em),olyan dolog miatt kellett volna itt lennem.ami eddig sem s ezután sem fog hiányozni életemből!!
most szeretek jönni,érzem,tudom:Önmagam lehetek,a magam kis bolondságaival együtt

Szóval a kezdetek
Elindultam egy úton..a subok útján...Elhittem magamról..áá,mindegy,sok mindent..(amik nem pozitív dolgok voltak)...Ki adtam magam lelkileg:mert kiakartam!Bíztam valakiben:mert bízni akartam! szerettem:mert szeretni akartam!majd kiléptem:mert ezt akartam!(csupa subos megnyilvánulás:xd)...S mindeközben Csalódtam,pedig azt Nem akartam!
Mentség,hogy:Kezdő voltam,naiv,valakiben hinni és bízni akaró??
Harcom megvívtam...de mindeközben Tanultam!...ha mást nem annyit mindenképp:hogy Én hol ne rontsam el!!

Két Férfi van/volt életemben akiktől megtapasztalhattam dolgokat,ami BDSM-et illeti...Hittem,hogy:-egyiktől lelki részt ...másiktól testi részt kaptam...Fejlődni mégis úgy gondolom,magam által fejlődtem...(tény:Ők voltak segítőim ebben)...mert csak azt fogadtam be ami hasznomra vált szellemileg...ami energiám elszívta azzal nem foglalkoztam...S azt láttam,meg amit megakartam...ez hiba vagy sem?Mindenki eldöntheti maga

Volt Uram...mint ahogy mindenkinek megadatott,hogy legyen,ha sub
S most van Gazdám

A közte vagy épp párhuzamban lévő dolgokat megosztom kedves olvasóim...Talán tanulási,talán okulási céllal...vagy lehet,hogy csak úgy:mert Én ezt akarom!

A következőben olvasható lesz A sub énem vallomása!

Harcom:gondolatfoszlányokban

"magamban csalódtam,első sorban...a naivságomban...s abban,hogy éreztem,nem jó ez így,nem egyeznek vágyaink még sem próbáltam lezárni valamit,ami eleve nem is működött...vagy ha működött is,túl egyoldalú volt...ennél mindenki többet érdemel..."

"Most újból le kell ülnöm,s el kell gondolkodnom,hogy mi jó nekem,mit élvezek én....s meg kell hozzá találnom azon illetőt,akinek velem azonosak vágyai..s elfogadja azt amit nyújtani tudok neki,s ezáltal pajkos szeretőm lesz....kell a francnak Dom...az csak egy felvett "álarc"...elég,ha domináns,de ugyan akkor törődik,foglalkozik érzéseimmel,gondolataimmal...vagy sokat kérek???!!!könyörgöm!!!nem férjet akarok...(elég abból egy )...nem szerelmet....csak keresek most egy társat,aki elindít a jó úton,mert azt hiszem eddig tévúton jártam...mondom ezt annak nevében,hogy érzéseim nem múltak még el nyomtalanul....csak nincs értelme elszívnunk egymás energiáit...Ő nem keres....már én is elég jól elvegetálok,s már én sem érzek oly sűrűn késztetést arra,hogy keressem...hiába van még mindig itt szívemben...már elért a tudatomig,hogy nincs értelme harcolnom,azért,hogy tanítson,okosítson...hisz ha eddig nem tette,most mért tenné???...s most döbbenek rá...vagyis most merem bevallani magamnak..most merek szembe nézni a ténnyel,hogy igazából témánk sem volt amiről beszélhettünk volna...persze,számtalan levél őrzi gondolataim....de az csak egyik fél megnyilvánulása,s csak az egyik fél gondolatainak a kiáltása a másik felé...ami jelzi,hogy figyelj rám,foglalkozz velem...ami először követelőző kérés volt...majd ahogy múltak a hónapok ,úgy lett egyre kérlelőbb,könyörgőbb...de neki ez sem kellett...kérdem én!..mit tehet ilyenkor az ember lánya????...be kell látnia,kudarcot vallott....vagy pedig azt,hogy nem jól választott....amit én nem mondok,mert én még most is,úgy gondolom,a választás jó volt...de mégis ellett baszva....
Azt hittem már nincsenek könnyeim...hogy mindet elsírtam,miatta,érte...de tévedtem...még mindig bennem él,s valami nem engedi itt belül,hogy elengedjem....egyre hosszabbak azok az idők mikor,már nem gondolok rá....viszont mikor újból jön a vágyakozás Ő utána,az mindent felemészt bennem....nem tudok még szabadulni,attól a lelki fájdalomtól,hogy sosem tudtam meg,hogy fontos voltam e számára...nem mint szerető..hanem mint ember...hogy egyáltalán jelenthettem-e neki bármit is vagy csak tényleg játék voltam neki...ezekre keresem még választ...remélem egyszer megkapom..Egyszer ezt írta Uram számomra,mikor új fent csiki csukit játszottam..:"Majd ha megtudod,hogy milyenek a többiek egyrészt rájössz,hogy hol a helyed,másrészt bár már későn bocsánatot fogsz kérni tőlem!"....lelkivilágom padlón..egom sérült...s az elvesztésétől való félelmemből kifolyólag azonnal ,írtam:"hogy én már legszívesebben most bocsánatot kérnék!"..miközben majd megszakadt szívem lelkem a sírástól,mert tudtam megint ugyanoda fogunk kilyukadni,ha visszakönyörgöm magam....igazam lett..."

"ma beszélgettem egy aranyos pasival...nem kér mást,csak hogy beszélgessünk...figyel rám,s segít ha kell...mivel hasonló érzéseken van túl....bennem még túl nagy fájdalom,hogy olyanért harcolok,s olyan embert szeretek aki lehet nem is érdemel meg....s most először merem azt le írni,hogy igazából Ő nem érdemel meg engem,(eddig fordítva éreztem...:( ,s ez is felemésztett)....hisz én lehetőségeimhez mérten próbáltam megfelelni...s elhittem,hogy a hiba bennem van,mert nem vagyok képes hozzá felemelkedni...vagy épp alárendelődni...."

"ha meg is ejtettem a priviket...kezdtem megcsömörleni az egésztől,ami ott zajlik..szánalom,igen....s féltem...s ezért ragaszkodtam ex-hez is....féltem,hogy nem lesz még egy olyan ember akit bdsm oldalról közel tudnék engedni magamhoz,a bizalmam meg végképp romokban volt..így tudtam,nem lesz egyszerű dolog találnom...főleg,hogy lelkem rab volt..másnak a rabja...de Ő ,tudta ezt ,hisz elmondtam neki...s nem kért mást,csak,hogy beszélgessünk,s majd lesz ami lesz..."

"Az biztos,hogy még ex-ről is fogok írni..vagyis csak azon érzésekről,amiket hagyott bennem,amiken nehezen lépek túl...a kérdés még mindig ott van bennem...mi célja volt velem??ha volt egyáltalán célja..azon kívül,hogy mindig azzal jött,igazi perverz ribancot akar belőlem nevelni...sérült egom..ez tuti!!!s ezen a legnehezebb túl lépni,hisz "értékeimmel" tisztába vagyok,voltam,leszek...nem tartom különlegesnek magam semmilyen téren...csak szeretethiányom van s ez által,próbálok jobban megfelelni mint átlag...mielőtt exet megismertem,ennél is zárkózottabb voltam...érzéseimről nem szerettem beszélni..s tényleg mindent magamban éltem meg...ami persze nem jó...főleg ha önmarcangolásba csap át...de így könnyebb,hogy kiírhatom amit gondolok..."

"Ő,most úgy tekint rám,mint egy kihívásra...s tényleg éreztem rajta,hogy Őt ez izgatja...fejben biztos...testileg nem tudom....hisz,annyira belegabalyodtam dolgok megfejtésébe,megértésébe,hogy nem érzékelem,mennyire vagyok hatással a pasira..vagy hogy kitudnám e hozni belőle állatot...vagy hogy hogy is kéne viselkedni,hogy kívánjon.....valahogy magam is érzem a merevség belém ivodótt...sokat,nagyon sokat sírtam Uram miatt..s sokszor úgy éreztem soha nem fogok ki mászni abból az állapotból amibe érzéseim juttattak...ebben a pár napban mióta Őt ismerem eljutottam odáig,hogy nincsenek érzéseim...senki felé..s ebbe már volt Uram is beletartozik...ürességet érzek...egy űrt...de ez most jó így..hisz pont azt akartam,hogy múljon az a fájdalom,amit az miatt éreztem,mert nem tudtam mit kéne tennem ahhoz,hogy Uram valamire is méltasson..s nem tudtam érzéseimmel mit kezdeni....nem akartam szerelmesnek lenni...nem a lelke kellett...s nem szerelem kellett tőle,pusztán a törődés hiánya volt már elviselhetetlen...igazából nem kértem lehetetlent tőle..ő mégis még ezt a kis örömet is elvette tőlem...ismert lelkileg jobban mint bárki más..bíztam benne....mert bízni akartam..s a szó fontossága az AkAROM szócskán van....túl komolyan ,túl őszintén,túl naivan ,s nagyon akartam bízni benne,hozzá tartozni...ő számomra minden volt ebben a közel másfél,két évben...barát,szerető....de sajnos nem pajkos szerető...hisz ,igazából az a jó mikor bolondozhatsz is másik féllel,s feszegetheted határaid ,hogy meddig mehetsz el akár provokálás,akár szemtelenség terén...s a lényeg ami fontos,hogy egyenrangúnak érezd magad....sokszor éreztem,hogy nem leszek képes" felérni hozzá"..semmilyen szinten...hisz én számára szerintem túl átlagos,túl egyszerű lehettem,de soha nem mondtam neki...talán ezért volt túl nagy kihívás számomra..hogy bizonyítsak,érek annyit mint ő...de már lényegtelen....Amit számára is megmondtam,hogy többet Uram nem lesz...Ő volt az első,s az egyetlen ....az a cím az Ővé marad....én nem...de köszönöm a sorsnak,hogy megismertetett vele...!!!Számomra Nyugalom Szigete volt az egész férfi cakkumpakk:)..Egyik lapján az állt:-Biztos kikötőd....s idővel elhittem,hogy az lesz számomra,még ha csak távolból is....csak túl sok hajó siklott be idő közben...s valami kezdett meghalni bennem...nehezen...nagyon nehezen törődtem bele a tudatba,hogy így vagy úgy de elfogom veszteni őt,s hogy el kell ,hogy engedjem lelkemmel..."

"nehéz megnyílni,főleg ily rövid ismeretség után....annyiból van könnyebb dolga velem,hogy sokat lelkizek,amit lehet nem kéne...s így több mindent megmutatok magamból,mint amennyit szeretnék...ami nehézséget okoz nekem,hogy Ő tudja mit akar..én pedig még nem...szerintem mindig teli leszek sok-sok nemmel...ezt is úgy élem meg,kínlódás bármibe is bevezetni engem...beszélgettünk...persze,fogalmam sincs tudnék e szolgálni...ez még nagyon távoli...érdekelnek dolgok de most tényleg elég ennyi...de ami másik lényeg,hogy érzi,tudja sub sosem leszek..s nem is akar azzá formálni!!
még nem tudom,képes leszek e valaki más ribanca lenni...
.de akarom,hogy idővel érezze bennem azt a fajta ribancságot amit most még csak próbálok neki elmagyarázni...ha még sem jönne elő,hisz benne van pakliban...az csak miattam lesz...a merevségem miatt..."

"Érzem vívódásom...de hátra felé már nem akarok nézni...nem könnyű...:((
hisz azt érzem,nem fair ez így,egyik féllel szemben sem...
hisz örülök annak ,hogy érzelmi kötődésem kezd szűnni egyik felet illetően....
de azt is érzem,hogy most nem akarok senkihez sem tartozni....
de,bízok benne Ő megfogja érteni ezt...a másik fél meg sosem akart megérteni,azt hiszem..."

""Legszívesebben feladnék mindent....nem fog menni,hogy mást szolgáljak...nem fog menni,hogy ribanc legyek...miatta sem..s magam miatt sem..
megint hozzá menekülnék..de úgyis mindig tabuimmal jönne...néha azt érzem megőrülök...ugyanakkor tudom,nincs értelme menekülni hozzá....hisz úgysem foglalkozna velem oly sűrűn,mint ahogy elvárnám..de annak sincs értelme,hogy Te gyógyítgasd lelkemet...ha magam nem tudom meggyógyítani...felesleges bármi is...síkítani szeretnék..mert nem tudom mit akarok...akarok e egyáltalán valamit....de érdekel az is,milyen lenne a ribancodnak lenni...nem tudom..nem tudom,nem tudom,mit tegyek..s ez megint felemészt..most pár pofon,azt hiszem elkelne :D ez a folytonos hiszti...őrület..nyaff...elegem van...."
amit idézni fogok Tőle az arra enged következtetni,hogy ne hagyjam elszalasztani a lehetőséget,hogy megpróbáljak vele elindulni egy másik úton...s ha lassan is de megpróbálni feledni azt aki sosem érdemelt meg ...
Válasz további része Tőle:
ha kell adok időt,ha kell nem írok,nem kereslek soha többé...De én nem ezt akarom!!!Most kérdezed mi lesz velünk?hm...ha én döntök akkor folytatjuk!ha te akkor valószínű nem...vagyis pillanatnyilag nem vagy rá képes,MEGÉRTETTEM!!!Beszéltünk,ma is....s tudom,érzem figyel rám...s átakar segíteni nehezén..."
Kaptam tőle egy levelet...vizuális alkat vagyok...elég annyi ahol a szereplő elpirult..ott nekem is sikerült:)
mire gondoltam??
mi van,ha Ő is ilyen típus ??? mi van ha Ő is hasonlóan viselkedne velem ??
belegondolni is eszmélet:)...tetszenek dolgok fejben....ezt mondtam is neki...megélni,már nehezebb...s én még az sem biztos képes lennék rá,hogy hasonló dolgok történjenek velem...kezdő vagyok,a maga teljes valójában...s ilyenkor lényegtelen,hogy a lelkem rab,s vágyik szolgálni...hisz tapasztalat mondhatjuk nulla...s vajon ki lehet nyerő??akinél lelkem van..s alaktalan...vagy aki ad ...s engedi,hogy adhassak,s ott van ha kell, fizikai valójában???...s ki kap többet???aki azt hiszi azzal mindent elért,hogy lelkem magáénak tudhatja...vagy az aki fizikai valómban érinthet engem??"

"Hívott,de nem vettem fel...jó lett volna hallani hangját..hisz sokszor csak ez maradt nekem belőle...s még fáj elengedni emlékét..szóval új fent csupa kettősség,s ellentmondás vagyok....de majd a sors eldönti mi legyen...nincs beleszólásom..vagyis így nehéz,hogyha én még visszavárom...Ő dönt akar e használni vagy sem...hisz sms-ének utolsó szava ez volt:"használód"...s már nem volt az Uram szócska...de a remény ott volt,hogy használna még...s most megint kezdek senyvedni...mert én nem vagyok képes még elengedni...ő eddig még nem mondta ki hogy:-Na tűnj,nincs rád szükségem többet...s ezzel egy reményt hagy meg nekem...aminek tudom,hogy tűzét nem kéne táplálnom...de még az ész nehezen győzedelmeskedik szív felett....még ha félévente használna is...én hülye picsa azt is elfogadnám...de ha meg már csak használóm,nos akkor ne legyenek elvárásai feladatokat illetően...még nem engedhetem el...mondjuk úgy ő a virtuális mankóm életben..."

"lelketlen voltam,mert így nem érhetett igazán fájdalom....védekezési mechaizmus...amit már gyerekkorban elsajátítottam...amit én keresek életben az a szeretet...holott tudom,hogy azt a szeretetet csak egy valaki adhatta volna meg...Apám...de mivel ez nem következett be...így örök keresgélő leszek szerintem férfiak oldalán...kell belőlük valami...valami számomra még megmagyarázhatatlan..persze lehet már rájöttem mi az,csak épp most ne ugrik be elmémbe..talán a figyelmük..mondjuk úgy : szexel fizetek apám szeretetlensége miatt...csak ,hogy érezzek egy keveset is belőle..igaz nem is kell több..hisz ha több lenne,már jönne védekező reakció..s hárítanék...menekülnék....szabadságom nem feladva...hisz valahol lelkem szabadságra vágyik,mert nem együttéléses módon van szükségem pasikra.."

"Vívódom két emberke közt...lelki kötelékeim miatt túlságosan egybe mosódnak most számomra...nehéz...hisz nem tudok testileg s lelkileg belemenni egy újabb kapcsolatba...vagy ahogy ma beszéltük,talán egy 1hónapos megbaszós,szopatós,elszórakoztató kalandba...testileg megy..részemről gond nincs vele...épp ezért akár kalandnak is felfoghatnám...de mivel,asziszem érző lélek lettem:),nos nincs kedvem mások érzéseivel játszani...legalább is ezen világban nincs..azt nem állítom,hogy nem lesznek többet Csak játékszerek pasik...de,még nem akarok játszani velük...ahhoz most túl picsogi még lelkem.."

szeretethiány apai oldalról..semmiség,mondhatnám...s mégis a legnagyobb veszteség számomra!!!

".kérdezte:hm!bántana,ha csak kaland lennél számomra?" ha nyílt,s tök őszinte akarok lenni...válaszom:simán vállalnám...semmi bántást nem tudnék találni benne...részemről menne,hisz van hogy csak ösztöneimnek élek...testi ösztönökre értem...nem tudna fájdalmat okozni azzal,ha ez is lenne vége...hisz lelkem általa szabad...ha pedig mégis eljutnánk arra a szintre,hogy kötődésem lenne írányába...nem hagynám magam már,ennyire "birtokolni...lelki szabadságom nehéz visszaszerzését,már nem adnám át más kezébe ...na,mindegy!" szóval Ő is vívódik szerintem épp annyira mint én,hogy mi is lenne a helyes megoldás...a választ én sem tudom...lehet kaland lesz..de az is lehet,hogy annál több...ígérni nem ígérhetek...merész vállalkozás lenne részemről...nem tudom mit lát bennem,s mi "hajtja" felém...hisz tényleg átlagos picsa vagyok...s még magam sem látok kihívást magamban...de,nem is biztos ,hogy mindenre tudnunk kell a választ...

nem testileg sóvárgok Uram után..hisz nem sok volt testiség...tényleg lelkem vágyik utána..s nem tudtam,hogy lelki kötödés lehet ennyire szoros..hisz igazából sosem kötődtem senkihez..s mégis,most belegondolva??mondhatjuk,hogy nem nagyon mozgattam meg köveket,hogy csütörtöki napot szabaddá tudjam tenni...valahogy nem volt meg bennem az,hogy kockázatot vállaljak érte...pedig régebben azon voltam,hogy vele lehessek...de mindig úgy voltam vele,soha nem fogok könyörögni egyetlen szolgálatért sem...hanem ha vágyni fog rám,úgyis megteremti módját,hogy megkapja testem...de nem igazán volt célja,hogy használjon...s ez nem arról,kéne hogy szóljon,hogy csak én igazodjak hozzá,hanem igenis neki is tennie kéne azért,hogy akarjak ,vágyjak szolgálni őt...gondolkodás nélkül...hisz,ha rendszeresen figyelne rám..s törődne lelkemmel,még ha az épp csak picsog is...biztos,hogy bennem lett volna igyekezet,hogy legalább azzal megfeleljek neki,hogy áldozatot hozok érte..s nem azt mondani nyafogásomra,hogy elszívom energiáját...néha azt gondoltam,még nem találkozott igazi hisztis picsával...de csak kellett egy indok,hogy ne kelljen felelnie kérdéseimre..

Ő sem független...s ennek örülök...valamiért ez megnyugtat,hisz tudjuk,hogy együtt élve mással ez mivel jár számunkra..mi például úgy döntöttünk,hogy ha neten kóstolgatom..tehetem..nem zavarja...ha pedig élőben bekóstolnám???nos..viselhetném következményeit...:))

Nézzük csak..a lelkem fáj s sajog...a szívem majd megszakad...legszívesebben sírnék,de nem látom értelmét...hülye mazo picsa..mért hagyod,hogy fájjon bármi is,mikor csak ki kéne adni magadból a fájdalmat talán épp azzal,hogy keseregsz s pityeregsz egy sort dolgokon,s megpróbálsz tovább lépni..erősebb lélekkel...az eszem tudja nincs értelme nyikognom...s már magam is unom viselkedésem...továbbra is szeretem "használóm"...pedig nem akarom...s nem is mindig érzem ezt...de ha felülkerekedik akkor úgy érzem belepusztulok hiányába...nem oly rég írtam neki,hogy:megszakad a szívem.. mire válasza:nem kell,hogy megszakadjon,elég ha dobog.
szóval...a közöny felém meg van..azt látom...
igazából vágyom rá,hogy lássam,s beszélhessek vele..de a remény már minimális,hogy valaha ez be is fog következni...egy találkát jósolok még magunknak,s szerintem az lesz egyúttal a bucsú is...de még nem vagyok rá képes...bár az is lehet az a találka lenne számomra az igazi késdöfés...hisz ha már fél évet elvegetáltam nélküle...akkor már nem kéne újból fájdalmat okozni magamnak..

Én írásban vagyok jobb....Ő pedig a személyes beszélgetésben..hisz így kap még több képet reakcióimról...kavarognak fejünkben gondolatok...amit tudok,hogy bízni már kezdek képes lenni benne..ez persze sok kis dologból tevődik össze...de tényleg figyel rám..ezt tudom,s érzem is...
két napra elutazik..így kétséges holnapi nap...de bizakodjunk...
anno sosem gondoltam volna,hogy a fájdalom érdekelni fog...s,hogy testem majd sóvárogni fog a kéjes kín után...megismertetett csipeszekkel is amiknek már kis fogai is voltak...s bár éreztem kis fájdalmat..nem érzékeltem ,hogy testemre hatással fog lenni..de leellenőrizte..s mondhatom testem elárult..:)még nem tudom mi izgat:a félelem vagy a fájdalom..vagy mindkettő...nem Tőle kellett félnem,hisz mondta ,mielőtt puncimra tette volna csipeszt,:Ha fáj,leveszem!...nem szóltam rá semmit...ezért ezt még elismételte párszor...szólván nézzek rá..de képtelen voltam rá...ekkor erélyesebben rám szólt...na,az nem volt semmi:))...de épp ,hogy csak rá néztem,már el is fordultam zavaromban:)égett arcom...de,mondtam:jó... rám tette...vigyázva...ami akkor még nem is fájt...de pár pillanat múlva...na,az nem semmi egy érzés...de érdekes,mert azt érzem,kell még...vágyom rá...s még csak írok róla is nedvessé tesz,maga a gondolat...na,kurva? tovább lépsz vagy visszavonulót fújsz??:))
néha visszavonulót fújnék..mert nehéz elfogadni,hogy ezek bejönnek nekem...vagyis a testem reagálása arcpirító inkább számomra...mért nem tudok gátlástalanabb picsa lenni??jó kérdés...megismertetett csalánnal...kis fogú csipeszekkel...kicsit talán feszegette tűrőképességem fájdalom szempontjából...s beszélgettünk... sokat...
még bénáskodom,de azért próbálok igyekezni:)...bár még nem akarok megfelelni...ott nem tartok..de élvezem,ahogy térképezi mondjuk úgy szívósságom...
engem is érdekel,nálam hol lehet határ...s idővel kifogom deríteni..ez tuti..

nagyjából felvázolta mire számíthatok...azt hiszem a játék kedv,a kíváncsiság,az izgalom,a félelem meg van bennem hozzá...igaz a kérdés is,hogy képes leszek e megfelelni ...szóval ha eszembe juttatja a gyomrom összerándul...:)jó értelembe..vagyis valahova valami vezeti az ingert,hogy lüktessek:)
egy dolog amitől a leginkább tartok most a kötél,hogy kezem nem lesz szabad...
ezt még nem hiszem képes leszek uralni...mármint az ettől való félelmemet...
jobb szeretem a kéz lefogást..hisz tudom,abból bármikor van szabadulásom...vagy jobb szeretem ha szabad a kezem..de erről,még úgyis fogunk addig beszélni...de szerintem érzékeli is a kötözés szó hallatán,valahogy "megfeszülnek" idegeim..s merevebb leszek...pedig képen meg imádok látni egy összebilincselt vagy megkötött kezet ami a kiszolgáltatottságot jelképezi számomra...

nem akarunk csendet...ő,nem tudom,hogy miért nem..
én pedig azért mert,megtapasztaltam mily fájdalmas tud lenni maga a csend s ... elegem volt belőle..anno...no,meg belefáradtam lelkileg ööö...a semmibe...

vigyázz dolgokra,hogy ne hogy elriasszon...nem fog tudni..de tény,hogy képes lennék tőle félni...olyan félelemmel,amely egyúttal izgató is...egy szösszenet,ami jelképezné ezt a félelmet:"az izgalom újabb és újabb hullámát küldte a gyomrom mélyéből a combjaim közé..."
amit érzek:A Ribanca akarok lenni!!!hatással van rám...

milyen kapcsolatot akarhat tőlem,ezen is agyalok....még mindketten úgy érezzük,jó ez az állapot ahogy most vagyunk egymással...ha úgy ismerkedtünk volna,meg hogy alapból félnem kéne tőle...a testem vészriadót fújt volna,s bele sem kezdtem volna semmibe...s most,hogy beszélgetünk s érzem,hogy simán ledominálna...érzem a félelmet...a jól eső félelmet..s tudom,bízhatok benne...

számomra nem kell bizonygatni,hogy nem bántana...hisz játszunk...igaz egy komoly játékot..de,ő tanul abból,amin én lelkileg keresztül mentem...hogy ott tartsunk,hogy "uraljon" még távolinak tűnik,több okból is...de az is lehet nem ez lesz mozgatórugónk...egyszer,mikor talán arról beszéltünk,hogy lehet leblokkolnék ha szolgálnom kéne,s hogy ribancos énem szeretném majd idővel megmutatni neki erre mondta,ha ez az ára,akkor nem akarom,hogy ribanc legyél...igaz azóta kibogoztuk,hogy subság s ribancság nálam nem egy és úgyanaz..nehéz megfogalmazni s elmagyarázni dolgokat...Ő ismerkedik velem...s én is ismerkedem magammal...:XD

még ott van a -"még nem"-mondata,ami annyit tesz,még nem jött el az az idő,mikor ő írányít...még,nem..:XD

a kóstolgatás sem maradhat el...szívjuk egymás vérét...rendesen...de élvezzük...s ez a lényeg...vevő baromságaimra..hisztijeimre...nyaffijaimra...:)) s most így jó minden ahogy van...szóval...az alakulgatásunk továbbra is tart...

megkaptam kérdésemre választ,hogy miért nem akar csendet..."akarja,hogy tudjak róla s ő is tudni akar rólam!"...s ennek azt hiszem örülök...sokat beszélgetünk...néha ökörködve,kóstolgatva másikat..néha pedig komolyan belemerülve dolgokba...de még őrült énem erősebb..:))

agyalok...agyalunk...a jelentés,hogy a Ribanca akarok lenni!...nos,mára már komolyan megfogalmazódott bennem...s nem holmi butyuta,meggondolatlan kijelentés már...s már kimerem jelenteni,hogy annak is tekintem magam...nem a tulajdonának....arra még képtelen lennék...s annak még Ő sem tudna elképzelni...de a Ribancának már,Igen!

.már úgy érzem,hogy képes vagyok elengedni Uram...,bárhogy fájt is beletörődnöm...már nem akarom,hogy keressen..s már talán én is vagyok oly erős,hogy ,nem fogom! s nem is akarom! zargatni,hisz csak magam aláznám még jobban meg...s ezt egy férfi sem fogja többet megkapni tőlem...lehet nagy sokára fogja meg tudni,hogy én már végleg kiszálltam életéből...a kiskaput még meghagyom magamnak,hogy meglegyen a tudat,hogy még van nekem....de a tudat már bőven elég!!!...A Bizalom ami elszállt...de most már egyre inkább erősödik tudat,hogy ő csak egy önző lélek ,akit csak saját vágyai érdekelnek...s nem azért önző,mert nem szeretett,hanem mert nem figyelt az én érzéseimre...s a szakadék szélén állva,nem nyújtotta felém kezét,hogy felemeljen...
tanultam a leckéből...az a kapcsolat Megbukott!!Ő miatta is!!! S, nem csak miattam!!!


...egy gondolat foglalkoztatott,hogy kell,hogy történjen valami mert még leszek olyan őrült,hogy az exnek fogok picsogni,hogy lelkileg még él bennem...de tudtam azt is ,ha történhetnek velem dolgok fizikailag akkor elmúlik hiányféle érzésem valami felé....s direkt nem a valaki hiányára tettem hangsúlyt hisz már ritka ha gondolok rá....most már a 30napból kb. 3-4 nap mi volt pasim felé írányul...de az is csak azért,mert arra a kérdésre lennék kíváncsi,hogy ennyi idő után is olyan hatással lenne e rám lelkileg...s szolgálnám e olyan gyermeki huncutsággal mint tettem azt kétszer a négyből :S ...a másik kettőről meg csak annyit...az első bátorságféle volt részemről..hogy megmerem e lépni,hogy találkozzak egy idegennel bekötött szemmel....a harmadik felvonás az kudarc volt....s bár el akartam vele hitetni,hogy én miattam volt kudarc,a szívem mélyén tudtam,nem csak rajtam múlt...valahogy akkor nem tűnt "férfinak"számomra...
durva leszek..vagy nyers??..vagy olyan aki azért egy idő után ki mondja amit gondolt..érzett..akkor..s ott?,
lényege...amit most meg akarok említeni,hogy vágytam rá....de lehet a beszélgetésre..a közelségre...s nem a testiségre..az ember kellett..de mikor megkaptam akkor olyan semmilyen érzés volt bennem,mintha semmit sem kaptam volna..igaz..ő sem tőlem..hisz béna voltam...de akkor ott már nem is volt hangulatom jobb lenni...

kaptam egy Cafat :)) jelzőt...!!:D de ami a legjobb,mikor együtt voltunk azt merészelte mondani nekem,hogy :Milyen tetű vagyok!" :)) s tetszett,igen,mert semmi sértő nem volt benne,,,s igen is én is éreztem,hogy bazz tényleg tetű vagyok:XD na,meg élveztem is...s tetszett,hogy kimondta...mert ezzel azt ,az érzetet keltette bennem,hogy valamit tényleg átléphettünk..s tarthatunk is valami felé..de még azt mondom,továbbra is egy maszlag amink van..s azt formázzuk,alakítgatjuk kedvünkre...s nem csak az ő kedvére!

Vissza gondolva...msn-en nem szólíthattam meg elsőnek..sem sehol,hol chat volt...magyarán,ha akart szóba állt velem ha akart akkor nem...s legtöbbször nem akart...csak mikor jött a kéréseivel:"keress lányt,ismerkedj párokkal....blablabla"..egy dolgot ültetett el bennem ezzel kapcsolatban,hogy kevés voltam neki....de azt hiszem ő is nekem....csak a lelki rabság,mi nem engedte kimondatnom ezt....épp olyan férfi volt mint bárki más..semmi extrával megtoldva..átlagos külső...semmi olyan,mi engem első látásra tűzbe hozhatott volna....stílusilag sem..hisz nem volt az a tipikus rossz fiú fajta...de mégis ,gondoltam próbáljuk meg...én addig maradok bent egy kapcsolatba,még érzem,hogy tudok adni..de ha már csak ismétlem önmagam akkor lépek...s ő ezzel jó partner lehetett volna,hisz volt fantáziája...(bár ezt sem tudom,hisz mindig ugyan azokat mondta,s már uncsi volt számomra..hisz a pörgésemet sokszor lelombozta elvárt feladat..).szóval ez a nem "szólíthatom meg elsőnek"....s míg nem ismerkedem addig nem is fog beszélni velem....(s ezek lehettek hetek is ám!!)!ezek gyerekes viselkedésre utaltak számomra,s nem egy férfiéra ki domnak vallotta magát...ezeknek olyan íze volt,hogy ha rendesen tettem volna dolgom..neki a kisujját sem kellett volna mozdítania...na,persze mivel nem tettem,mert számomra tabu volt....megint csak nem kellett a kisujját sem mozdítania,mivel magyarán:baszott rám....Ő úgy gondolta....akkor tisztelem,ha mindent megteszek neki....s nincsenek a nem,majd,talán szavak használatai részemről...s nem lehetnek tabuim....blablabla....amire egyszer meg is jegyeztem,hogy nem fogok a bólogató kiskutyája lenni!!Tanított Ő testiekben,lelkiekben bármit is nekem??Hisz majd mindent a netes csevegéseim által ismertem meg....mert ő arra nem vette fáradtságot,hogy okosítson...de máshol meg így kereste a többi fruskákat..."legyenek nyitottak s érdeklődőek"..de ez már csak a dühöm inkább hazugságai miatt...de leszarom,már nem érdekel...a szeme elé úgysem kerülök már....itt meg azt puffogok amit akarok...

..most hirtelenjében megint megtalálnának pasik,vagy én járok újra nyitott szemmel,emelt fővel,s néha túl sok önbizivel megáldva,vagy csak mert éreztettem velük,hogy nem fogom hanyatt vágni magam tőlük...s így látnak bennem valamit..azt tudom,hogy kalandnál nem lenne több egyik sem..miért is?...mert...mert csak...talán mert,újból kezdek visszatalálni önmagamhoz,vágyaimhoz...s nincs bennem az őrült megfelelni vágyás..nincs görcs bennem az iránt,hogy bármit -bárkit is elveszíthetek...most újra magam elvárásai szerint élem meg lelki szabadságom!!s jó ez így nekem...most nem kell több..

lehet egyszer csak domina leszek?Újfent be regeltem oldalakra...csak,hogy beszélgessek...mindenről,mi engem érdekel...némelyik pali tök gáz.de majd én felpörgetem őket...ha pedig mégsem menne,akkor hagyom a francba az unalmas idiótákat...mert nem csak a nőkre jellemző,hogy nem tudják mit is akarnak,de sok hülye fasznak sincs fogalma a szavak jelentéséről..na meg a "használatáról" sem...verik a nyálukat,hogy ők a domok..miközben egy kalap szart sem érnek...s fogalmuk sincs az igazi Bdsm-ről...ehh..kutyák!:))

kaptam egy bazi nagy pofont,mert valamit nagyon sikerült elhülyülnöm..amit nem kellett volna...s akkor a torkomra forrt a szó,mert nem számítottam rá..s tök váratlanul ért..hisz máskor is bekóstolgatom..s nem mindig kapok érte pofont....na,de hamarosan megpuszilta helyét..s kérdezte:-Tudom -e,miért kaptam?Kérdem,én:-A puszit??...mondja:-Igen...hát,mondom:- mert,nem volt jogos a pofon....s együtt nevettünk ,mert azt hiszem még sikerül néha meglepnem válaszaimmal..
beszélgettünk a tűről is,hogy mit szólnék hozzá,s mondtam próbáljuk meg..de azon nyomban előálltam azon "vágyammal",hogy próbáljuk ki a kést...mert hideg s nem tudom még micsoda..s érdekelne...mondja,hát arra ott a jég...de én a kést akartam,mert "karcol"...mert éles..de a jég??abba semmi félelmetes nincs...s tetszett neki azt hiszem ötlet...egyszer meséltem egy szituról neki ,amit a neten láttam s izgatott...s azt hiszem kiakarja majd próbálni..a szitu arról szólt,hogy a csajt úgy "alázták",hogy a fejét belenyomták egy lavor vízbe..s pár másodpercig ott tartották...
de ezt elmeséltem..s nem is foglalkoztam vele..erre ő mondja,hogy belefogja nyomni a fejem a mosdóba...s lenyomva tartja először 5 mp-ig...majd..6..majd 7...s amíg meg nem fulladok.:)) olyan mocsadék!,de most neem??:))s még van mersze nevetni..:))

átlépünk egy másik világba...egy bensőségesebb,meghittebb környezetbe...ahol magunk leszünk a négy fal között...bár félem is..de ugyanakkor izgatottan is várom...
számomra a hotel fontos jelentőséget kap egy -egy szeánsznál...talán mert Uram volt ki megismertetett a szeánszok ezen oldalával...most kezdek rájönni,hogy mennyire naív voltam..mennyire álmodozó...mennyire szeretni akaró...mennyire tartozni akaró valakihez....miközben nem vettem észre,hogy ez egy játék volt a lelkemmel...s ezt a hibát többet nem követem el...s tudom,hogy megint kővé vált bennem valami...megint felhúztam a falat magam köré...s megint keményebb lettem engem ért ingerek által...s max talán a játék idejére próbálom ezt a falat lebontani....persze csak addig míg biztonságban érzem magam....de már többet nem fogok senkit oly mélységgel szeretni,s isteníteni mint Uramat...ő minden volt...s talán az is marad....de mára már hagyom,hogy halványuljon emléke...de elfeledni sosem fogom....nem a megélt dolgok miatt...hanem mert megtanított mélyen érezni ....megtanított ragaszkodni....megtanított az alázatra..még ha Ő ezt nem is vette észre lázadozásaim miatt...de mára már tudom azt is,hogy én álmodtam magamnak meg Őt....s ha sűrűbben találkoztunk volna...jelentőségét vesztette volna személyisége,már sokkal,de sokkal előbb...van ki domnak sem nevezi azt az embert aki kihasználta egy kezdő próbálkozásait ....főleg,hogy tudta a lelkem sérülékenyebb átlagnál...igaz keménységem is szívósabb átlagnál...de mára már becsapottnak érzem magam..Őt pedig egy csalónak...szélhámosnak...de nem hagyom ,hogy tönkre tegyem ami szép volt benne...ezért megpróbálok már csak azon kevés dologra emlékezni,mikor úgy hittem jelentek számára valamit is...

tetszik az erőszak...az a fajta amire a nők 90%-a titkon vágyik....játékból...kézlefogás,bugyi levágása késsel,ágyra döntés vagy falhoz nyomás,lábak szétfeszítése,s előjáték nélküli behatolás keményen..:)...meg nem tom még mi:)
de a pasik ezt nem értik,mert úgy reagálnak rá,ha tudja a nő ,hogy erőszak lesz végre hajtva rajta,s még be is izgul rá..az már nem erőszak...akkor,most mi is tetszik nekem?:XD

részemről:
fegyelem,engedelmesség,alázat,odaadás,......testi és lelki függés...
(de függést soha többé nem akarok lelkileg)
részéről
türelem,tanítás,fájdalom,büntetés,dicséret,szeretet
szerintem bezavarom s néha összezavarom..hülyeségeimmel...
figyel,sokszor nem is gondolnám,hogy mennyire... mondhatnám,minden szavamra..olyanokra is,amiken én átsiklanék,mert annyira,hm..mondjuk úgy természetes...
s nem is értem mára már,hogy exem,(állítása szerint)hogy figyelhetett rám,hisz így is nehéz kiismerni másik reakcióit,hogy minden héten találkozunk,s mindennaposak beszélgetések....

smpixie oldalon futok egy bizonyos névvel...s olyasmit írtam adatlapomra,hogy bár eddig kezdőnek tartottam magam,mára már kiderült nem vagyok kezdő...de még sokat kell tanulnom...s hogy szeptembertől másodikos lettem:) majd később tettem fel 3képet magamról ami a hotelban készült...
(a gyertya égett:)
s ma kaptam egy levelet egy "dom"-tól,hogy valóban másodikba léphetek,egy komoly dom kezei közé:)
nos,dom az nem kell:)
mivel nem érdekelnek már ezen fogalmak...nem ezeknek van jelentősége...inkább annak,hogy legyen aki képes elérni,hogy fejet hajtsak az Ő akarata előtt,mindezt úgy,hogy senki sem sérül lelkileg...s úgy,hogy figyelve van rám...

sokszor átgondoltam ,átrágtam,hogy lehetek e switch..vagy hogy tudnék e dominálni a szexben...mivel állítólag:"tudok rúgni a számmal"..:))
de ott tartok,hogy domináns ribanc vagyok....s ez így jó nekem...sokat gondolkodtam pedig azon is,hogy miért nem a domináns oldal érdekel,hisz én voltam ki sérült az apja által...erre föl itt vagyok...s én vagyok,ki mondjuk úgy behódol...
na persze,igazi domináns énjeink még nem találkoztak...hisz még sebeit nyalogató kis eszközke vagyok:)...de rúgni..hm..nos tényleg tudok a számmal...s bizony van ,hogy kegyetlenül....
de különösebben ez nem hat meg...

ugyanolyan fájdalommal élem meg sokszor,hogy Uram már nincs nekem...sokszor...nagyon sokszor nem akarom elfogadni...tudomásul venni,hogy számomra Ő már meg szűnt...meg kell ,hogy szűnjön...
magával vitt egy darabot belőlem....ha célja volt ez..ha nem....
s kurvára tud fájni...!!! üvölteni szeretnék...szerettem...szeretem...szívemnek minden szeretetével..továbbra is...kitörölhetetlenül...magamba égette létezését...
S tudom senkivel szemben nem fair,hogy így érzek...a mostani kapcsolatommal szemben sem...!!!hiába van vele tisztába....Ő sem érti,hogy érezhetek így..ennyi idő...s ily kevés testiség után.. de ezt nem is lehet elmagyarázni...hisz magam számára is elfogadhatatlan,hogy ÉN...aki mentes az érzelmektől...mert mentes akart...s akar is lenni....az így érezzen..."okozott fájdalmat már,s rendben,hozzáteszem,mivel nem ígért semmit,nem is várt el semmit,nem volt szándékos...én sem így terveztem..de még hányszor bánjam meg,hogy fontos lett???nem..nem testileg...ahhoz kevés volt az a pár szolgálat..valahogy agyamba kúszott be...bensőmbe..."Istenem ,kérlek segíts!

Urammal kapcsolatban kommentálta valaki:
"rájöttem,hogy a múltad legmeghatározóbb emléke...talán az egyik olyan ember az életedben aki subkurvává nevelt..."
Mellbe vágott érzelmileg...mert igaza van...:(

amúgy napok óta fáj a hasam...a stressztől szerintem...nem oly fájdalom ez,mint ami lenni szokott...most akkora volt a feszültség bennem azzal kapcsolatban,hogy szóba áll e velem Uram,hogy kő volt gyomromba....s legszívesebben napokig hánytam volna...haldokoltam volna...összegömbölyödtem volna....s ellettem volna a ház falai között...magammal..kusza gondolataimmal...kizárva mindent ami kint a valóvilágba történik...s csak nyalogattam volna sebeim...

Hallhattam hangját...beszélgetésünk után csak sírtam és sírtam...mert újból előjött bennem,hogy mennyire ragaszkodom hozzá...
na persze pici sírás volt...mert kis idő múlva már nem voltam egyedül..

sírok...zokogok...mert beigazolódik,hogy naiv voltam vele szemben....lényege:tényleg több szálon mozog játszótársait illetően...s én kész vagyok lelkileg...s nem tudom,hogy s mint legyen tovább...a hétvégém gyomorfelforgató idegben telik...hányinger kerülget...migrénes fejfájással meg spannolva...a szívem is érzékeli a feszültséget...szenvedek!!!de egyet tudok,hogy valahogy meg kell tartanom Őt,mert lelkemnek szüksége van Rá!!!S ez már nem tudom milyen kapcsolat is lehet,hisz nem testileg vágyom rá...hanem kell a hangja...tudása...s beérném ennyivel...beérném barátságával!!!Tudja ezt Ő is...meg is kérdezte:-Valóban ezt akarod?...Nos,nem tudom ,mit akarok,s hogy akarom..s ez felőröl...szerinte,nem függők tőle lelkileg,mert ha függenék,akkor tenném amit mond!s rendben,innentől fogva nem is nevezem függésnek...hanem egyszerűen ragaszkodásnak...s nem tudom megértetni magammal,hogy ennek a kapcsolatnak nincs értelme...csak kínzóm magam...ha tudnám,hogy barátként több figyelmet kapnék tőle..simán azt az utat választanám...s míg el nem múlnának részemről érzések,addig próbálni megtartani őt lelkemnek...eszméletlen mód hajt hozzá valami megmagyarázhatatlan érzés...s hülye dolog ez,mert nem találkozásra vágyom....nem személyes kontaktusra..csak arra,hogy szűnjön lelkem sóvárgása irányába...sokszor indokolta nem törődöttségét azzal,hogy :Mert nem teszem dolgom!..s vajon a többi picsa teszi?...tuti,hogy ők sem..mert rendben,az nem érdekel,ha használgat másokat..hisz engem is használtak ..s én is használtam másokat...de nincs kedvem versenyezni...

hülye kurva vagyok...mert más tudta becsülni azt amit nyújtani próbáltam..más eltűrte,elfogadta nyikogásom....de nem voltam képes tovább ebben a kettősségben létezni..hiába mondta,hogy őt ez cseppet sem zavarja...s elejétől fogva elfogadta másik létezését lelkemben...valahogy nem éreztem fairnek ezt vele szemben...szóval ez nagyon a jövő zenéje megint...s még mindig úgy néz ki,hogy számomra még nincs kiút belőle..mert gyenge vagyok őt elengedni!!!

Uramról:mára már távolinak tűnik,de nem adtam fel...még nem...de közel vagyok hozzá...távolodunk már lelkileg is...nem csak testileg

Uramnak reggelente beköszönök..s itt ki is merül tudományom...azt hiszem,meglett a túlzott csend eredménye...elszakította kapcsolatunk összekötő fonalát...nem érzem,hogy testileg akarom...ez már rég lelkiségről szól..függők tőle,de már semmi nem oly íntenzív bennem mint hónapokkal ezelőtt...abból kiindulva,hogy hónapokkal ezelőtt még smshegyeimmel bombáztam..kérdést kérdés hátán feltéve...s nem győzve ecsetelni,hogy nem bánnám,már ha megbaszna...ahhoz képest,most a nullánál is nullább vagyok...Nem Uramozom sms-eimben..nem hozok szóba baszással,szolgálattal kapcsolatos dolgokat,.mert beérem(ném) barátságával..(de ezt már oly sokszor leírtam)elég,hogy írhatok neki..nem akarok függeni tőle..talán tudatosan nem..sőt,biztos,hogy tudatosan..van,hogy reagál...olykor odatéve a ribancom szót...de nem tudom akarok e még személyesen is a ribanca lenni...elvárásokat sem akarok tőle...mert tudom ezek nem kedvelt elvárások lennének...s csak elszívná energiám a számomra unalmasnak talált feladat..(ismerkedj párokkal)..

másik vár ,hogy testileg szükségem legyen rá...én pedig várom,hogy akarjam a fájdalmas kínt...de most semmi....kis időre megcsap az érzés,hogy kell a fájdalom...de agyam tompa s nem enged át billenni ribancos énem felé...pedig tudom,hogy testem reagálna ingerekre...de most még elvagyok..jó ez így érzés erősebb bennem..

Tudod, az a másik aki a szívét birtokolja...engem nem zavar,de ezt ö is tudja..Nem zavart az elmúlt időszakban sem, elfogadtam a jelenlétét, azt hogy imádata csak rá irányul. nem vártam soha érzelmeket tőle...hisz én sem tudom könnyen adni érzelmileg magam, bár vitathatatlan ,hogy megkedveltem és megszerettem őt... Azt gondolom ennek több oka is van... részben a közöttünk történtek, részben pedig, az amit megtudtam róla, az életéről, azok a dolgok amikkel bizalmába avatott... kaptam egy levelet a közel múltban tőle, hogy reméli nem haragszom...Ugyan miért haragudjak?? mert nem tud elszakadni... de hisz soha nem is mondta ,hogy el fog... Szóval harag nincs...nem is volt

nem jelentkezett,nem jelentkeztem...szerintem kivárunk..azaz, ahogy Ő fogalmazott..kivárja,hogy testileg vágyjam,hogy használva legyek..de most per pillanat a ribancos énem eltűnt..mintha nem is lett volna...s pont írtam neki is,hogy most! annyira elképzelhetetlen,hogy pár hónapja, dolgozott bennem a ribancos,szolgálni akarós,alázatosabbik énem.(.ezek nagyon pici betűkkel íródtak:XD)
Idézet soraiból:"Tudod várok...Várok,hogy szüksége legyen rám...nem érzelmileg,hisz arra ott van a másik,a régi!Arra,hogy a fizikai,a szexuális,a bdsm vágyait velem élje át,hogy én legyek aki a testiséget megadja neki.Azt gondolom ehhez időre van szüksége...de türelmes vagyok!"
-most a magam ura vagyok...!s most jó ez a helyzet számomra...néha örülök neki...hogy végre szűnt függés Uram irányába..(szűnt! s nem múlt!..nem összekeverendő!)néha pedig fáj,hogy elmúlik úgy a kettőnk kapcsolata,hogy nem lett megragadva akkor,mikor a legmélyebben benne voltam...amikor őrülten szerelmes voltam..vagyok..voltam..vagyok..voltam...:XD

reggelente köszönő sms...mert nem tudom említettem-e hogy "kibékültünk" Urammal..vagyis a némaságot feladva,újra felvettem vele kapcsolatot,hogy meglegyen nekem,ha másért már nem is csak mint barátnak..azt tudományom ennyiben ki is merül..fejben elég ,hogy tudom él..jól van....nem szándékozom utazni hozzá,már nem vállalok rizikót...testiség nélkül is megvagyok...gondolataim se igazán vannak irányába...régi csicsergésem "a mindenről" eltűnt...lehet,hogy elszállt a bizalom?..előfordulhat...hisz az lehet,hogy én voltam ki félrelépett...de okokat tudjuk...ritka s rendszertelen találkák...hamis adatok...amiknek valódisága kiderült,s fájt,hogy Ő aki bizalmat kapott,ezt tette velem...azaz,hazudott...koráról s ki tudja még miről nem...már nem fáj,de tüske maradt,hogy hazudott..mert én Bíztam benne..Istenitettem...s ittam szavait...ami nem sűrűn ontotta szomjam:XD de a hazugságot nehezen tűrőm!én,aki őszinte próbálok lenni ,s akik hozzám közel állnak,azoktól is ezt várom el!s kevés emberke van akiben én képes vagyok bízni...egy kezemen megtudom számolni..de ez így jó! még csak tanulom a "mikor maradjunk csendben" élethelyzetet...:XD
érdekelnek a bdsm dolgokat megélők kapcsolatai..mind a férfi s mind a nő szemszögéből...mert lehet én csinálok rosszul valamit..vagy én nem értem az egésznek a mozgató rugóját..a lényegét...vagy én nem tudom milyen elvárásaim legyenek Nekem..s nem a férfinak!:P

.hapsi bevallja a nőnek :-Megcsaltalak..ööö...a tévészerelővel!..mire nekiállok nevetni,hogy behalok nagy cucc,hogy szerelő a szeretője...de abban a pillanatban,hogy nevetés elkapott,kapcsolok,hogy basszus,hát a szerelő is férfi..:XD
durva egy helyzet...gyorsan pörög agyam,s csak annyit mondok férjemnek:-Ha megcsalnál,csak nővel teheted!:XD s szét röhögöm agyam...na persze kifejtem neki,hogy az nem oly durva érzés egy nőnek,ha a párja megcsalja egy másik nővel..de ha már az derül ki hogy a szeretője egy férfi,szerintem a nők (vagy csak én?),ezt írtó nagy tragédiának, s a maguk szégyenének fognák fel...ilyenkor örülök,hogy a biszexuális hajlamok elkerülnek bennünk:XD

amúgy nem vészes most helyzetem,ahhoz képest,hogy már novembert írunk,s túl vagyok egy halottak napján..s,hogy mindjárt itt a karácsony..s hideg van..s utálom a hideget..s hamar sötétedik..de imádom a kivilágított várost...imádom ilyenkor nézni ,figyelni a jövő-menő emberkéket,járműveket..van valami varázsa ennek,miközben a gyerekkorom teleit idéző levegőt szívom magamba..
Uramat is s Őt is kértem,hogy szoríjjanak,ho minden jó legyen dokinál...
Uram:-"Rendben,drukkolok!"...oszt ennyi..
Ő:-"Természetes,hogy szorít...s az eredményt is tudassam vele!"
hát,izéé,ja...tudom s tisztában vagyok dolgokkal..látok sorok közé..a két meg nyilvánulás mindent elmond... de mégis Uram aggódása is fontos lett volna..hogy érezzem figyel rám,s aggódik picit értem...de figyel,a faszt figyel..s aggódik,a faszt aggódik:-)) de leszarom...nem fogom lelkemre venni...
szóval, mára ez már megint nem érdekel...felveszem a közömbös álarcom..s szarok rá,hogy érdekli e mi van velem vagy nem..

Azért ha őszinte akarok lenni, s nagyon bele süppednék nyomorúságos lelki világomba..s nem erőszakolnám meg magam néha..mondom! csak néha...akkor tuti vágyodnék Uram érintése után...kimondhatatlanul...de erősnek kell maradnom...hisz,szenvedtem már annyit lelkileg,hogy az valami csudi...:(
lelki mazo lennék? néha az a sanda gyanúm,hogy igen!
szóval, az érintééééés..Uram érintése..hmmm....szó nincs rá....talán örökké velem marad kezének érintése,hangjának dallama,bőrének bársonyossága...ezt mintha beleégették volna bőrömbe...érzem zsigereimben....s talán elkísér,míg szüksége lesz lelkemnek rá...
na,tessék...belesüppedtem lelkem nyomorúságos világába :XD

Uram..s leszarom,hogy nem az...s leszarom ki mit mond..vagy hogy én hogyan vélekedek róla...szóval Uram számomra Uram marad...mert nekem így jó!még újabb mocskosságával szembesülve is...

Ő:..szóval beszélgettünk ,kicsit őrült módon.. élveztem...hiányzik bdsm...hiányoznak történések..de még agyam tompa..így nem erőltetek semmit...tudom,hogy reagálna testem engem érő ingerekre..s talán most ez az ami meg rémíszt...nem akarok szembesülni "kiszolgáltatottságommal"..még ha élvezem is...

ha őszinte akarok lenni,ha ma "kellett" volna találkoznunk,tuti beparáztam volna...hogy,miért?... mert rég találkoztunk személyesen...rég beszélgettünk..meg,mert rég volt köztünk testi kapcsolat...s bár elvagyok...meg elég jól is vagyok.../kopp-kopp :XD/ ..azért már jelentkeznek elvonási tüneteim...hiányoznak dolgok...vagyis vannak dolgok amikre gondolva testem reagál...bassza agyam a szigorúság(a)....próba szintjén..s meglátjuk,mire mennénk vele...nem tom...nem tom..nem tom...sikítok:XD
de megfogjuk beszélni tudom...jah,igen!...talán azért is parázok talitól,mert azóta nem voltam más pasival..nem mintha nálam lenne jelentősége:XD...de akkor is...már rég voltam ..khm...nagy szó jön...szemeket befogni:))...gyengéd szerető:XD..ikszdé..ezen még nekem is nevetnem kell!:)) én meg sokszor a gyengédség..behalok...

azt hiszem azzal,hogy megmutatom dominánsabb énem,az egy mérce,hogy ezalatt ne próbálkozzon senki..mert úgyis be bukná...

Ő:azt hiszem számomra ez az izgató..az,hogy ellentmondást nem tűrve közölje,hogy mit fog velem tenni.. (persze a megengedett dolgokon belül mozogva)..na meg,hogy melléje ribancozzon...oszt nekem meszeltek...:xd a szigorúság és visszakérdezés...ezektől kész vagyok..néha megijedek saját vágyaimtól...mert egész testemben lejáccodik egy -egy ilyen jelenetnek a hatása...félelmetes..vagyis félelmetesen jó...
nos kérdem én?..hát oly nehéz nekem megfelelni?:xd

"Uram": Továbbra is Szeretem őt... s ha valaki még nem jött volna rá..nálam a testiség tud külön szálakon mozogni... ha én dugok valakivel...nem kell ,hogy az mögött mély érzések legyenek... hobbykurva..azt hiszem ez lennék én... azt az érzést ami bennem van Uram írányába,már nem akarom senki felé megmagyarázni...még ő felé sem....úgysem értené... nem értené azt,hogy annak ellenére,hogy nem lennék a kedvéért nővel..s nem ismerkedem a kedvéért párokkal...s attól függetlenül,hogy testem másoktól megkapja pillanatnyi boldogságot...attól még ő az egyetlen olyan férfi az életemben akit Igazán,mélyen,s tiszta szívvel szerelemből szerettem,szeretek...csak már nem harcolok...ennyi...Hogy életem legnagyobb szerelme volt e vagy csak egyszerűen egy apakomplexusos lány bolond rajongása született meg írányába,majd az idő megválaszolja,remélem...

a visszakérdezés...az utasítás...a szigorúság ..a keménység...ezek bejönnek ....még ha blokkolok akkor is:)

Ő:kell dominanciája..kell határozottsága..kell fájdalom okozása...napokban már mellem csavargattam..hátha...de saját magamra nem gerjedek:))..de ahogy ő ért mellemhez...nos,kezd hiányozni..

találkoztunk...két hónapos csend után...mint mondotta anno,kivárt...várta,hogy testileg akarjam a dolgokat...már vágytam fájdalmat,vágytam,hogy valami történjen,vágytam,hogy valami a pinámba vezesse azt az ingert,ami megmagyarázhatatlan...pasiknál ez az ingerféleség adhatja meg a löketet amitől a farkukba száll a vér:) valaki nem tudná érthetőbben el nyikogni?:xd
Előzményei talinknak úgye a pár sms váltás volt..Ezzel kezdődött..mármint,a tűzre az olajöntés:)..."Ribanc!!Akarom a tested!!Akarom,hogy a fájdalom köd fátyola lebegjen a szemed előtt,miközben használom a semmitérő tested!!"...kóstolgatásaimra pedig így reagált:"Szádat szopásra,max.evésre ribanc!:)"...na,meg kérdőre vontam,mert nem írt:"Most írok ribanc..és mi az,hogy szemre hánysz!?!Ezt megemlegeted!Minden porcikádban érezni fogod!...találka előtt,pedig:"Holnap!!Nem akarok kifogást!Világos ribanc?

Ő:elkezdte mondani,hogy mire számítsak...hogy képzeljem el,hogy miközben az ő farka mozog számban...a másik pasi ugyanazon tempóban fogja megbaszni pinám...majd,ugye lezavart egy beszélgetést párjával....s folytatta ezen dolog kivesézését...érzi szerintem,hogy vevő vagyok ezen dologra...megszólalni nem tudtam,hisz a cucc betöltötte számat...de vizuális alkat révén leperegtek dolgok előttem..s ,hát valljuk be...még ha nem könnyű akkor is....nedves lett pinám...na,jó leírni könnyű:))kimondani?..ohh,inkább nee :xd
most Ő azon személy,akiben bíznom kell...érzelmek,meg romantika,meg ez+az nem kell....rájöttem bdsm is művelhető pusztán vágy s szimpátia alapján...épp úgy mint a sima dugások...csak itt egy pasi van hónapokig...míg dugásoknál,mindig más...mindig mérlegel,hogy mi az ami adott pillanatban még beleférhet játszadozásainkban...hogy tanulni akarok,hogy kíváncsifáncsi vagyok...ez azt hiszem nyilvánvaló számára...

Ő:felizgat,hogy mindig ribancoz,mocskos,büdös kurváz...néha azt hiszi ,hogy ezzel megsért,pedig én erre is gerjedek.

"Meg tudod mi az amit akarok...NYALNI!!téged,a retkes pinád...közben pedig a manduláid csiklandozza a makkom...és úgy rándul orgazmusba tested,hogy csak gyenge hörgést bírsz előadni,mert a faszom kitölti a pofád,egészen a torkodig...Az,hogy a hármas mikor alakul ki...hmm.az tőled is függ..szerintem még beszélek róla majd...mondjuk szopás vagy dugás közben...és talán észrefogom venni mikor ok lesz részedről...és akkor lecsapok:)"Tudom,érzem,hogy figyel minden rezdülésemre,minden mondatomra,minden reagálásomra...s ez jó,mert tudom,hogy bízhatok benne...

Hiányzik...nem nagyon,csak kicsit:) csak mert annyi mindenről beszélnék neki...(dehogy beszélnék...végem is lenne zavaromban egész szitutól :xd)hogy kivagyok éhezve arra,hogy használjon,hogy szophassam,hogy keményen megbasszon...hogy ...hogy...belém fojtsa szót...itt pont...ennyi...
kell,hogy ingereket váltson ki belőlem..már rég rabja vagyok annak az érzésnek,amit az enyhe fájdalom,a határozottság,az ismeretlentől való félelem,a dominálás hoz ki belőlem..kell,hogy olyan helyzeteket teremtsen,hogy meg semmísüljek általa...hogy érezem,nem az én szavam a döntő...de mellette tudjam,hogy figyelnek rám...s nem leszek azáltal semmitérő,mert valamikre mégsem vagyok képes...s figyelembe veszi,hogy adott lelki világomban,mennyi az mit követelhet magának belőlem...

Néha vágyom ,hogy legyen velem szigorú,határozott,következetes...de mikor meg szeme elé kerülök,elszáll minden bátorságom,hogy úgy provokáljam,hogy legyen annak következménye...20ütést beigért...de mivel nyiff-nyiff,meg nyaff-nyaff volt részemről,szerintem ezért eltekintett ettől...miután elváltunk persze máris küldtem sms-t,hogy "gyengedomka"...mert nem tartotta magát ahhoz,amit igért...:)mire írta:"Gondolod?Tévedsz...nagyon!!..ma persze,megkaptam,azt is hogy a 20 nincs felejtve..ajjajjj:))mire,én írom neki,hogy csak vicceltem...Ő:-"Vicceltél ribanc?Az meg mi?:)..mire én:"ami nálam annyit tesz,hogy következményeket nem vállalva meggondolatlanul provokállak":))...tudom képes lenne "sakkban" tartani...ezért is hagyom meg ezt a játékos részét inkább dolgoknak,mikor nincsenek következmények...s ilyenkor mindig előadom,hogy nem sub vagyok csak ribanc:)))

Néha reggelente köszönök "Uramnak"...persze reagálás semmi...de nem is azért teszem,hogy reagáljon...csak a tudat miatt,hogy "nincs harag"...már nincsenek feladataim...már nem kell megfelelni akarni...nem kell elvárásoknak próbálni megfelelni...bár szerinte soha nem is tettem ezt...szabadabb vagyok fejben...s azt érzem,hogy a magam ura új fent...pedig néha piszkosul,kimondhatatlanul,fájón hiányzik..s szeretem...de próbálok továbblépni...Felhívhatnám,hogy halljam hangját...de félek is szitutól..na,meg miről beszélgetnénk?..az időjárásról?:)így inkább meg kímélem mindkettőnket

Köszönöm ma még jól vagyok...:)
holnap valamiféle szolgálatféleséget próbálunk összehozni...:))
meglátjuk milyen sikerrel...:)
szerintem menni fog,hisz nyikogás megengedett:))
bdsm-et szeretne....kőkemény szolgálatot...vagyis akar:)
állítása szerint aminek én tekintem korántsem dom:)) ...(megint nyikog:)) szinte hallom..nyikk-nyikk...mint egy rossz fogaskerék:xd
ha tud rám hatni szolgálat lesz..ha nem... akkor is:))
20-at megkapom...ha nem nyikogok gyors lesz s nem fog fájni:))
öltözés:szokásos cucc...alapállás..ohh,az a gyűlölt alapállás..brr:))fej lehajt...s CSEND!!(bacca meg:))
ha ütést kapok megköszönni...:) behalás..:)) elnefelejtsem!!:xd

a melleim minden apró érintésre érzékenyek...sokat csavargatta , játszott velük...de ott akkor s abban a pillanatban kellett a fájdalom érzése a kéjhez...ma pedig a fürdőszivacs kellemes puhasága is dörzsivé változott melleimen:)..de ez legalább emlékeztet dolgokra:)) /de mindennap nem lennék képes ezt elviselni...tehát nem lehetek nagyon mazo:xd //de legalább már tudom,hogy egy ilyesféle fájdalom képes lenne megtörni ember lányát xd/

Nem tudom lelkiekben továbbra sem elengedni "Uram"...sokat jár agyam azon,hogy miért nem...s nem találom a megoldást...pediglen,már majd egy éve nem láttam...egy éve nem ért hozzám,nem szolgáltam,nem éreztem kezének finomságát,bőrének bársonyosságát,nem éreztem,hogy kitölt farkával..csak a rettenetes űrt hagyta itt bennem...s sóvárgok szavaiért...mégha csak sms-ben kapok tőle egy egy szót..vagy egy rövidke mondatot...néha azt veszem észre,hogy telefonom olyan kincsként markolgatom,mintha ezálltal is közelebb lehetnék hozzá...:( úgy vicánkol lelkem,mint egy gyermeknek ha ír, pár számomra kedves szót...s nem nagy szavakról beszélek..csak egy "ribancom"-ról..de nekem ez a minden...több mint valaha is gondoltam volna...talán az ünnepek közeledtével még jobban vágyom arra,hogy tartozzak valahova...hogy legyen egy kikötőm...nem érdekelve hány kishajó kötött már ki...vagy épp köt ki...néha eszméletlen fáj a hiánya..kimondhatatlanul...fájón...s néha szeretnék odabújni hozzá....s csendben szeretni...csendben szeretni??-igen,azt hiszem...erre a lelkem lenne képes...hozzábújni...s hallgatni szíve dobbanását...s akkor én szívem is megnyugodna...s kis időre megnyugvást találna....álmaimban...nála..karjaiban...

Ezt kívánta "Uram" s én is ezt kívánom:

Boldog és a terveid s a vágyaid megvalósulását hozó 2010-es Új Évet kívánok


Az év első sms-ét Uramtól kaptam.
"Szép napot Subrina.2010 szolgálatod beteljesedésének éve lesz.Ölel.G-Dom"
Nem akarok s nem is fogok belemagyarázni semmit.
Amit tudok,hogy nem könyörgök azért,hogy találkozzunk...sem, hogy szolgálhassam,sem,hogy megbasszon,hogy használjon,sem hogy mocskos kurvája lehessek..szóval semmiért nem fogok könyörögni..s nem utazom...s tabuim is maradni fognak...s majd csak kilábalok érzelmeim útvesztőjéből.. na,jó lehet,hogy figyelméért odafogok lenni..szokás szerint...de ha a dolgok hasonlóak lennének 2009-es eseményekkel,akkor már most tudom,hogy nem kérek belőle...

Most jól vagyok...miért is?...mert megkapom a számomra oly fontosnak vélt figyelmet...s élni fogok kíváncsiságom minden kis kielégítetlen kérdéseinek megválaszolásának elfogadásával...tanulni akarok!...izé...szeretnék:-) talán megszületik az új év új rabnője? :xd...nehezen hihető ...máig nem tudom mi is lehetek valójában ( ribanc ...hobbykurva...vagy tán sub..)...s hogy hol kell keresnem helyem...de meg kell,hogy találjam önmagam...s,kérdéseimre választ...ha pedig csőd..akkor máshol keresem meg lelki békém....ez van...
de érzem...boldogabb leszek ezen évben...

Ma próbáltam pozitívan hozzáállni dolgokhoz...s mivel Uram eszméletlen hiányzot lelkiekben,ezért úgy döntöttem,ha a hegy nem megy Mohamedhez,akkor majd én..vagyis,csak telefonon keresztül...azon járt ugyanis csöppnyi agyam,hogy lehet,hogy nem várnom kéne Uram hívására...hamár én vagyok az a hülye kurva aki fut utána.. hanem nekem kéne kezdeményezni,persze csak sms-en való megkérdezés után...s várni a választ...miközben szidom magam,hogy hát én hülye,mért nem tettem előbb félre büszkeségem s mért nem cselekedtem előbb így...na,már most: büszkeségről nincs szó...csupán annyiról,hogy én úgy álltam dolgokhoz,hogy ha Uram kíváncsi rám, vagy hallani akarja hangom akkor úgy is hívni fog...ha pedig,nem ...akkor azt is elfogadom s nem okozok neki terhet ... na,persze ezt még az elején határoztam el...többmintkétéve:))

folyamatosan csalódottság jellemez vele kapcsolatban... hisz mára már azt sem tudom milyen lehet az igazi oldala... nem akarom elhinni,hogy ennyire félre ismertem valakit..s a legszarabb,hogy nem tudok belőle kikeveredni...pedig folyamatosan azon vagyok.. mit akar egyálltalán ő még tőlem??.. s én miért kaparok még mindig ajtajánál??.. s mért hasonlít ez a szerelem a gyülölethez??... tehetetlenségem felőrli idegeim..energiám.. ,hogy miért hagyhattam magam ennyire belemerülni érzésekbe??!!...valahol pedig éreztem,hogy nekem sosem szabad szeretnem,mert az nem jó...fáj... hisz olyankor már mindig attól félünk,hogy elvesztünk egy számunkra fontosnak vélt személyt.. s nem tudjuk igazán élvezni magát a szerelmet/szeretetet... apumat 10 év után sikerült elengednem lelkileg... kemény harc volt... de itt vagyok... remélem ezen is túl leszek egyszer... mert túl akarok lenni...mert értelmetlen... de még nem tudom elengedni..bassza meg...basszam meg.. basszon meg:)) egyre jobban elhiszem,hogy lelki mazo lettem

Este fél nyolc körül meg kapom választ:.."ma nem ér rá"...beszarás...mért kell ennek közlésével estig várni..hisz én általában már reggel tudom ráérek e valamire is az nap vagy sem..sírós,szomorú estém volt...legszívesebben már kitépném szívem helyéről,hogy ne érezzek semmit...sajnálom,hogy állandóan hisztizek neki...meg,hogy folyton csüngenék rajta,hisz ez zavaró is tud lenni persze..tudom én ezt ésszel..de hát a jégszívnek is van hogy nem lehet parancsolni..:-(
Most pedig mit csinálok?...várom,hogy hívjon...torkomban dobogó szívvel!!...s az érzés leírhatatlan...szóval,szomorú szívem most boldog:-)

Nem sok ideig hallhattam hangját...de már megérte hisztiznem érte:-)eszméletlen nyugalommal tud eltölteni..imádom...:-) mintha simogatná lelkem... kitudtam volna szippantani a telefonon keresztül:-) na ez hülye egy mondat,de nézzétek el nekem:)) akartam,hogy ivódjon belém hangja..

megvitattuk amit azt hiszem mindketten sejtettünk...tudtunk....én sosem fogom azt jelenteni neki amire ő vágyik...s ő sem fogja sosem azt jelenteni számomra amit én keresek egy ilyen kapcsolatban....nem arról van szó,hogy nem lehetne valahonnan mélyről előásni azt,hogy én olyan igazán alázatos ribanca legyek...de azt hiszem ahhoz nagyon mélyre kéne ásni....a lényege talán annyi,hogy mindig is tekintettel volt lelkivilágomra...ami a megismerkedésünkkor eléggé sírós,picsogós volt....s ő ezen szeretett volna átsegíteni....s így nem tudtunk egy ponton átbillenni....s fogalmam sincs áttudnánk e...de ő is úgy gondolja,hogy azt a fajta szeretetet,tiszteletet,alázatot amit Uram irányába érzékel nálam,azt senkinek nem leszek képes már nyújtani ...amúgy a művészi kötözését kitette oldalára....s teccik....ha kívülállóként tekintek képre, azt kell mondjam nem roszzz....:)

Uramról semmit se nem tudok....beteg volt...aztán az e még nem tom...nem keressük nagyon egymást...bízok benne múlni fog végleg

majd 3hónapja nem találkoztunk...félek reakcióimtól...mert tudom,hogy képes lesz hatással lenni rám...épp annyira,hogy ingert gyomromon keresztül pinámba vezesse..a torkomra fagy a szó-ról ,mán ne is beszéljek..
szóval,készülődik valami...ott van a levegőben...na,meg érzem tavaszt...ribancos énem..meg mán csalán is jó lenne ha nőne..:))

Keveset beszélünk..nehezen sikerül találkát összehozni...de hazudnék,ha azt mondanám,hogy nem vágyok már vele lenni....vissza-vissza olvasgatom leveleit...s hiányzik...hogy ő -e vagy a történések....nem tudom...csak azt tudom,hogy kellenek azon ingerek amiket előidéz testembe....javasoltam ismerkedjen másokkal is....s én is beszélgetek másokkal....de nem érdekelnek mások....most ő a biztos pont bdsm terén az életemben...

Nagyon rég írtam konkrétumokat,hogy az utóbbi hónapokban,hogy változtak dolgok bensőmben...azt hiszem ideje lesz kicsit megint nyitnom a virtuális világ felé...A gondolataim ismét a MOST-ban értendőek...Mert most gondolom ezt dolgokról..holnap...egy hét múlva ..egy hónap múlva kitudja megint miről nem fogok itt rinyálni nektek...

Most hol tartok? egy: nincs Uram... vagyis már nem szándékozom annak hívni még gondolataimban sem...kb. január közepe óta egy szót sem váltottunk. ..tudatosan eldöntöttem,hogy nem fogom keresni...tudtára is hozván ezen döntésem...bár megjegyezvén neki,hogy lehet még kaparni fogok ajtaja előtt...azt hiszem így akartam bebiztosítani magamat nála,hogy számítson rá,hogy még fog rólam hallani...utóbbi hetekben erősödtem lelkileg,na meg másképp is látok már dolgokat egy férfinak köszönhetően akivel sokat beszélgetünk az élet dolgairól...meg minden olyan dologról ami engem érdekel....rengeteget köszönhetek neki...segített lelkileg felállni a padlóról....még ha ezt Ő nem is tudja...Hogy állok a szerelemmel?Úgy gondolom,nem a férfit szerettem,hanem a domot akit alkotni akartam magamnak...álomképet formáltam hosszú-hosszú hónapokon keresztül,s oly jól sikerült,hogy nem akartam ebből a világból kilépni....menekültem a valóság elől egy olyan világba ,ahol minden a jóról szól,holott tisztában voltam azzal is,hogy nem egy nem kettő hazugságával kellett szembesülnöm......Biztos,hogy vannak érzéseim irányába még....de már nem tölti ki mindennap gondolataim...s nem uralja elmém....már napokat,heteket elvagyok úgy,hogy nem gondolok rá...ha pedig még is eszembe jut...törekszem arra,hogy többé ne lehessen hatalma felettem....
Örülök a napsütésnek...melengeti "szívem"...

Örülök a tavasznak ...imádattal lélegzem be a frissen nyírt fű illatát...imádom ahogy a napsugarai melengetik fagyos lelkem ...vagy inkább szívem?..:)s bár most nem igazán érdekel sex...felpörgetve érzem magam...boldog vagyok fejben...érzem,hogy vannak emberkék akik számára fontos vagyok mint gyermeki kíváncsisággal megáldott nő..vagy mint a titokzatosságot felfedezni vágyó ragyogó szemmel rá csodálkozó lény akár egyszerű dolgokra is...vagy mint felnőtt...vagy mint a felnőtté válás útjára lépő...szárnyait próbálgatni tűnő csudibogár.:)).. s látnak bennem valami jót....ami jelen pillanatban nem a szexualitással függ össze:) szóval azt hiszem vannak páran akik számára érdekes vagyok mint ember...s kedvelnek..s én is kedvelem őket...s életet...fényt hoznak életembe..s remélem én is viszek valami kis színt az életükbe..akár egy mosollyal..akár egy köszönömmel ...akár egy kedves szóval..vagy akár egy feléjük nyújtott segítő kézzel....lelki dolgokban jó vagyok...főleg ha mások lelki bajaira kell gyógyírt találnom..na abban azt hiszem viszem a pálmát....de szeretek segíteni másokon..ha mással nem pár biztató szóval..s a tudásom szerinti lehető legtöbb jó tanáccsal...hogy én adott helyzetben mit tennék az ő helyükben... na persze ha magam lelki nyavalyáiról van szó akkor meg csak állok tanácstalanul..s fogalmam sincs mit kéne tennem...de hát azt hiszem ezzel vagyunk egy páran így...

szívem s lelkem jól van...testiekben..s most már úgy érzem lelkiekben is sikerült dolgaimat illetően magam felé kerekednem..s már nem hajszolok elérhetetlennek tűnő dolgokat..vagy személyt?...szóval azt hiszem már vastagabb betűkkel leírhatom,hogy eltudtam engedni aki miatt lelkiekben sokat szenvedtem..s most mondom..szerelmet?...soha többet...!!!pfujj :) inkább korbácsoljanak meg vagy vágjanak végig csaláncsokorral..de szerelmet többet nem,nem és nem :) :xd

Ő:bár most csend van ..mert muszáj..azé kicsit hiányzol vagy valami olyasmi féleség ...s hiányoznak dolgok...s mán kéne ez meg az..egy kis nyikogással fűszerezve.... de nem sürgős..:) én rá érek...:))

zóval...mint többször is említtettem én magamat szeretném megismerni,megfejteni,tudni gyenge pontjaim..s tudni erős oldalamat is...s megerősítést szerezni az életben arról,hogy ha gyermekkoromban "agresszív,nehezen kezelhető gyermek voltam" az csak azért volt mert a körülmények áldozata voltam...s igenis több a jó bennem mint a gonoszság!

töröltem párom eroszról...mert most minden téren érezni akarom szabadságom,s azt akarom ott se érezzem magam "valakihez láncolva"...pörgök ezerrel...
magamra találás talán ott folytatódik,hogy új fent több szálat tartok kézben...ami még mindegyik szexmentes...de legalább nem unatkozom...s sms függésem is ki van így elégítve...mert én azt hiszem függök a szextől..a pasiktól,a smsektől,a nettől...szóval ,ezer inger kell,hogy érjen fejben,hogy ki legyen elégítve lelkem...s így már baszás,nem is oly fontos...szóval szeretek magammal lenni:))a többi meg már csak játék..az élet játéka...s úgy döntöttem tovább játszok:))

Ma megköszöntem azon pillanatokat,amiket együtt töltöttünk...(volt uramnak) bízván abban ,hogy kellemes emlék maradok számára... már tudok létezni nélküle... már nem fáj hiánya...már nem űz-hajt semmi hozzá...tovább léptem... s boldog vagyok.... mert sok szeretetet kapok azáltal,hogy én is megtanultam szeretettel közeledni sok-sok emberkéhez....s megtanultam,hogy mily fontos a szeretet,szerelem, a valahova tartozás... s milyen az ha letehetjük lelkünk egy másik fél kezébe...lényegtelen mára már,hogy nem jó helyre tettem...hisz általa tanultam sok mindent érzéseimet illetően...

Nem bánok semmit....az eltelt majd másfél év számomra lelkileg nehéz volt...hisz nem bizonyíthattam azt,hogy szerettem valakit...s nem bizonyíthattam neki semmit magamból....mert igazából nem akart megismerni....s igazából ő tényleg játéknak fogott fel mindent...s mára már ez sem bánt....tapasztalatlan voltam még ezen téren...hisz első "uram" volt...de megtanultam egy ilyen kapcsolatot is úgy kezelni,hogy nem kell bele érzelmeket vinni....elég a szimpátia s vágy...s elég is ennyi...új oldalamat ismertette meg ez az egyoldalú szerelem....s mára már elfogadtam,(ha nehezen is),hogy képes vagyok szeretetet adni... még ha ezt ezerrel tagadom akkor is.... s már ezen döntés is végleges... új útra lépek...új irányba indulok...hogy merre még nem tudom...egyet viszont már tudok... jól döntöttem...s újból szabad vagyok. lelkileg...(már pár hónapja,de ki kellett várnom,hogy biztos legyek magamban)...s csak akkor mondjam ki döntésem,ha már tényleg úgy érzem,tudok nélküle,élni...s tovább lépni...

A napokban az jutott eszembe,hogy én a szeretőimet is folyamatosan csaltam más szeretőkkel..tehát folyamatosan fel volt szarvazva körülöttem mindenki...ahogy talán én is...:)))Röhej...:)

Ma beszéltünk msn-en...Megköszönte érzéseim és szerelmemet...én írtam:ennyit tudtam csak adni..ő,azt felelte:ez épp elég volt,ezt tudnom kell...mire én:ha elég lett volna,nem ez lett volna vége..na,persze:sosem tettem amit kért...így bár szeretetem érezte,iránta való elkötelezettségem sosem...(döntse el mindenki maga,mit gondol erről...egy szívet adni...ami csak azért nem kell,mert nem érezhető elkötelezettség??...hát a távolból nehezen hinném..na,mindegy)erre nem tudok mit mondani...mindketten hibáztunk...így nem minden én számlámra írható...hisz én sem éreztem sok mindent...de legalább barátként tekintünk továbbra is egymásra...egyikönk szívében sincs harag másik iránt,s beláttuk kár rágódni bármin is...ennek biztos így kellett történnie...hogy visszavárom -e?...álmaimban néha biztos visszafogom...de elengedtem....s ha akar,majd visszatalál hozzám...de ez már egy másik forgatókönyv...amit nem ő ír...hanem az élet

Liptai Claudia:"...Ha odabújtam apámhoz,nem tudtam,megüt vagy megölel..."
Engem nem ütött..de nem is bújhattam...s nem is ölelt... de már nem fáj.. :(

Amúgy épp elgondolkodtam...nem volt olyan pasi életemben,aki testileg úgy megfogott volna,hogy attól hanyatt vágtam volna magamat...mindegyik önző módon saját vágyaira,orgazmusára volt kihegyezve...s ezek idővel felejtőssé is fognak válni ..olyan semmitérő izűk lesz...gazdim:),igen ő volt az aki nem nyugodott addig míg nekem is jó nem lett..persze jó volt az anélkül is:)..de ő nem elégedett meg maga örömével....a másik pedig ,egy régebbi kapcsolatom volt...ami 8 hónapig tartott...s talán ott rontottuk el,hogy nagy lángon égtünk elején...na,nála sem lehetett kitérni azon dolog elől,hogy orgazmust idézzen elő nálam..szinte kötelezővé tette...s nem is engedett belőle soha...pedig mai napig elvagyok úgy,hogy nem kell pasitól a testi orgazmus...de a lelki az mindig:))
de azért akkor is megjegyzem: a legtöbb pasi önző,s nem képes ki elégíteni nőket...s kitudja lehet elmennek domnak...s letudják annyival,hogy nem adtam engedélyt ,hogy élvezz...vagy most nem érdemled meg ,hogy neked jó legyen..hihi...ez csak én gondolat mentem:)lehet reagálni rá...vagyis arra,hogy legtöbb pasi mért nem képes örömet okozni a nőnek??

többször írtam:nálam nincs középút..vagy a poklok poklát járom meg lélekben vagy szárnyalok magasan...

...legszívesebben sírnék..már oly régen sírtam ki fájdalmaim,hogy lehet az feszít itt belül...sok inger ér mindenhonnan..jók s rosszak vegyesen...s be is fogadom őket...mert kell,hogy legyenek történések..kell,hogy legyen mi pörgésem vagy épp fájdalmam enyhíti..neem,nem testileg pörgök...érdekes módon nem keresem alkalmakat,hogy dugjak...lelkem nyugvását keresem,vágyom már...amit tudok,másfél év elmúlása után is érzem,hogy azt a szerelmet mit Gé iránt éreztem,érzek,nem csak bemeséltem magamnak s sosem fogom más iránt érezni....furcsa,s érdekes módon ritka testiség mellett is belezúgtam...ezzel mára már nincs gondom..tudom kezelni...(de itt felötlik egy kérdés bennem! a szeretet hiányának érzését nem keverhetem e össze szerelemmel?)...már könnyebben tudok beszélni dolgokról vele kapcsolatban...már képes vagyok csak az embert s nem AZ embert látni benne..."napi 24 órából 48órás":-) gondolataim megszűntek irányába..de hazudnék,ha azt mondanám,nem gondolok rá...csak már nem őt helyezem középpontba...s a nappalok simán elmennek úgy,hogy nem gondolok arra,vajon hol lehet s vajon kivel..s vajon mit csinálhat?.. álmaimban menekülök még hozzá...már tudatosan tudom irányítani magam afelé,hogy soha többé nem alázkodhatom meg előtte,(s mások előtt sem!) azzal,hogy visszakönyörögjem magamat...ezt a szerelmet mélyen magamban egyedül kell megélnem s lezárnom...fél éve beszéltünk még oly módon,hogy van rá kilátás,hogy szolgálhatom még 2010-es esztendőben..persze,én már akkor tudtam válaszom...nem lesz abból semmi...vagyis nem szabad,hogy bármi is legyen..hisz ha benne maradok ebbe a viszonyba,lelkileg még jobban összefogok törni...tehát törekednem kellett arra,hogy kitudjak lépni..eltudjam engedni...s ezzel sincs gond...néha meg -meg jelenik álmaimban...néha vágyom közelségére...de nem oly mértékű közelségére,amibe dugás is szerepelne...a testiséget nem vágyom tőle...s szerintem sosem vágytam igazán...hisz ,ha vágytam volna akkor minden követ megmozgattam volna,hogy mondjuk 4 havonta egyszer vele lehessek...inkább arra vágyhattam vele kapcsolatban,hogy a figyelmet megadja számomra...ezen érzéseket mik irányába kialakultak bennem,sosem fogom tudni sem magamnak,sem másnak megmagyarázni...de azt hiszem,ha az ember szerelmes ott nem is kellenek a szavak...ott minden elárulnak a másik felé tett gesztusaink...s néha beszél helyettünk a csend is...viszont a szerelem nem tett vakká,sem hülyévé...s sok mindenben tudom,hogy nekem volt vele kapcsolatban igazam...ő azon személy aki minden játszótársánál egy módot alkalmaz...ő nem az aki megakarja ismerni a subjai lelkét,hanem ő az a személy aki,csak egyféle nyelven képes megközelíteni a nőt...csak azt a nyelvet kevés nő beszéli...s ő nem veszi észre,hogy ezzel tönkre bassza nők lelki világát....tehát,szegényes ezen részen úgy hiszem...néha szánalmas..néha gyerekes,mert besértődik,ha megmered mondani véleményed...s kikéri magának,hogy te olyan hangnemben merj beszélni vele...viszont van a másik fajta ember..aki részemről inkább tekinthető domnak ..aki a sub lelkének megismerésén keresztül próbálja megnyerni magának a "vágyai tárgyát"...

Újból eltelt egy év...hogy ezen nap mennyivel másabb mint a tavalyi?nos,visszaolvasva magamat,tavaly próbáltam én lenni Gé-nek az első ,ki felköszönti szülinapja alkalmából...szerintem millió egy kurvája megtette ezt...na,jó...a kurvái szót nem szánom sértésnek azon nők felé akik lesznek oly hülyék és belesétálnak csapdájába...mindenki haladjon csak végig azokon a bizonyos lépcsőfokokon amiken én is végigmentem...aki szenvedni akar,szenvedni fog..akinek pedig lesz esze,nem is kezd vele...
mikor ismerkedésünk fázisát éltük,nekem ő megfelelt..adott volt távolság,s adott volt,hogy van családja...s bár egy képpel hirdeti magát mindenhol...én abba a képbe szerettem bele..hisz ha akartam, hanem, láttam msn-en..de ha többi képét megnézem..hát,ő már nem egy mai csirke..s ez meg is látszik ..messze nem az a fiatalság sugárzik róla,mint állandó képén..néha eszembe jut én voltam balfasz..hisz mikor először láttam msn-en camon keresztül,"megijedtem" tőle..volt benne valami félelemkeltő..vagy legalábbis valami bekapcsolta bennem vészcsengőt..s egy belső hang azt súgta,ne kezdj vele...de mivel nem akartam megsérteni,így mégis csak ismerkedtünk tovább...mára már tudom,ha vészcsengőm bekapcsol annak kell hinnem...mert jelzett,hogy ezzel a pasival valami nincs rendben,de hát mivel én meg bulit akartam..hát tessék..megkaptam:) soha senkitől ennyi lelki fájdalmat nem kellett elviselnem..talán még apámtól sem..pedig az aztán nem kímélte lelki világunk...
szóval azt írtam,nem Gé-ről fog szólni írásom..vagy legalábbis írásaim többsége már nem róla fognak szólni...de az,hogy eltelt egy év..s ,hogy holnap egy évvel öregebb lesz,csak eszembe juttatta azt,hogy tavaly még,hogy vágytam őt felköszönteni...most nincs bennem semmi olyan görcsös ,fájdalmas késztetés,hogy felhívjam magamra figyelmem még ha csak egy sms-sel is,hogy nézd,gondoltam rád...talán ez is egy fajta jel,hogy tényleg az idő begyógyítja sebeket...s,hogy a nem táplált tűz bizony kialszik...lehet,hogy sokáig fog bennem szunnyadni még ez a parázs...s az is lehet,ha megpiszkálnák fellobbanna...de nem akarom,hogy az alvó oroszlán felébredjen:-) már jobb ez így...már kevésbé,s egyre ritkábban fáj...hogy mi?..talán a hiánya?nem tudom...
voltak kik megkérdezték:-megbántam e ,hogy megismertem őt?
válaszom az volt:-nem bánom,hogy megismertem...csak azt bánom,hogy bíztam benne! s azon kérdésetekre sem tudom a választ,hogy testiség nélkül ,hogy tudtam belé szeretni...másfél éve nem találkoztunk...fél éve is talán,hogy nem hallottam hangját...s azóta is csak egyszer msn.eztünk..akkor is épp elköszöntünk egymástól...némasága elég egyértelmű,hogy ne keressem..még úgy sem,mint egy barátot...de ezt eddig is értettem s felfogtam...csak,hát jó volt a tudat,hogy ő az "enyém (is)"...megvan nekem...nem vesztettem el...de mára már elértem az elengedés fázisába...s azt hiszem ő is ezt tartja tiszteletbe,s ezért sem keres,mert nem akarja feltépni sebeim...(nyugi,eszem tudja azért nem keres,mert szarik rám)...de még is csak hízelgőbb előbbiben hinni,s az még sem oly csúnya megfogalmazás:)
anno azt mondta mittuggyam én ki 20évet várt a "szerelmére"..hát én nem tudnék mit kezdeni vele 20év múlva:))azon időszakát már másra hagyom...igaz minden időszakát másra hagytam:D
szóval holnap azé felköszöntöm..egy mondat erejéig...s járjuk utunk továbbra is külön utakon:)

váltottunk pár mondatot...még nem kedveznek nekünk dolgok,hogy talizzunk..de sokat gondol rám..s ami a legjobb,lelkileg rendben van...Amit mindketten tudunk:fogunk még találkozni...hisz ő is s én is akarjuk...s itt pont.ennyi

amúgy bár azt szoktam írni férfi vágyai az én vágyaim...már ez sem fedi dolgok értelmét...férfi fantáziájának megismerése én vágyam...s ha valami megtetszik ,akkor azt ki kell,hogy próbáljam:))s ennyi,ily egyszerűen működöm:)))
Ő:bár csend van...de néha gondolkodom,emlékezem dolgokra/dolgokról.
Gé után ő volt az,ki úgy tudott rám nézni,hogy a szó a torkomra fagyott...s kész voltam...:))

Gé:néha szerettem volna még mindig megérteni mi mozgatja,mi motíválja...s mért ilyen hozzáállása hozzám/másokhoz...néha fáj hiánya,de már tudom,hogy túljutottam nehezén...s bár biztos sokat köszönhetek neki,hogy változtam lelkileg...azt,hogy másokba bízzak sikerült elbasznia...ennyihh:)

Gé:amit tudok ,amit sikerült másoktól megtudnom ,kiderítenem:vannak továbbra is más női,szerintem párhuzamba...amit anno szilveszterkor elküldött sms-t"blablabla év a szolgálatod éve lesz",nos ezt még pár emberkének elküldte gondolván biztos ami biztos,//amire talán anno rá is kérdeztem,hogy ezt biztos nekem küldted?na,mindegy//...(innen is jött ötlet,jobb ha több szálon futunk,így nincs érzelmi bonyodalom,az egyik mindig feledteti másikat)...

nformálódunk egymásról...én akarok róla tudni továbbra is,ő akar rólam tudni továbbra is...az,hogy személyes találkozó mikor várható,egyenlőre rejtély...de azt tudom,hogy fogunk mi még találkozni,ha másért nem,a két pasis dolog miatt:)) mert az továbbra is érdekel s izgat engem...de mással nem vágyom meg élni,,ő benne meg már bízok annyira,hogy tudom odafigyel minden részletre,beleértve engem is:))

mikor meg nézem akkor látom ,hogy hívott ám privire...:)azon oldalon az ő megnyilvánulásai hiányoztak....már rég volt egy jó ööö,hogy is mondjam,olyan mindent átrágós,átfutós beszélgetés...vagyis mostanság érzem megint azt,hogy azért nem voltunk mi olyan rossz páros,még ha nyafogtam is..Tudatom:ma sem tennék másképp:p:) Szóval holnap felhív,s őszintén? Várom...mert tudom,hogy lelkileg ez adni fog számomra egy pluszt a hangjával s stílusával...mert abban is biztos vagyok nem fogja meghazudtolni önmagát:))Pár mondatot váltottunk,írt valami olyasmit,hogy ha nem lett volna elöző,mi még mindig dughatnánk a gyöpöt:)Írtam neki,hogy én aztán gyöpöt nem dugok,na meg nincs is mivel:)) majd kérdeztem mi gátol bennünket abban,hogy most is dugjunk?..mire visszakérdez dugnék e...na,persze gyors témaváltás ami chateléskor nem nehéz,hisz hol késik válasz,hol meg beadja egymás után válaszokat kérdéseket,s bogarászd ki melyik válasz melyik kérdéshez tartozik:)))...tehát sikerül témaváltás,amit hirtelenjében nem is bánok,mert van,hogy nehéz elismerni,hogy vannak időszakaim mikor hiányzik,hogy használjon...meg talán értett is testem,lelkem nyelvén...hisz mindig figyelt rám,reakcióimra,hangulatváltozásaimra...így visszagondolva,agyára is mehettem volna:p de nem mentem:))de őrület,anno talán beszéltünk is erről,hogy azért amit ő képvisel azért az bazinagy felelősséggel jár,meg mellette végezte munkáját,rendezgette családi ügyeit,(s nála egyszerűnek is tüntek dolgok,természetességgel csinálta...nálam ezen fokú felelősségvállalás az egyik vagy másik rovására menne..épp ezért vagyok ilyen amilyen:)))s még így is volt ideje,energiája elviselni,hogy bizony nem megy nálam minden olyan egyszerűen...s bizony néha megmakacsolva,elbagatelizálva próbáltak dolgokat kerülni,megúszni...:))de mindig érezte,mi az a határ amit feszegethet velem szemben,,,talán érzékelte,hogy a hisztim csak tényleg hiszti volt vagy az a "nem" az végül is egy "igen" volt..csak nekem azt már "alázó" lett volna beismernem:)..talán erre is írta egyszer.hogy van,hogy nyílok mint a rózsa...másik pillanatban meg bezárkózom ...
ja,igen vele is álmodom néha...talán álmaimba vetítem ki amiket most elfolytok?...szerintem igen a válasz:))
a beszélgetést meg mindig ott tudjuk folytatni ahol abbahagytuk,teljen el akár mennyi idő...azért ez is elárul dolgokat bizalomról,odafigyelésről stb.stb-ről:)
most jó ez a lelkiállapot ami körül vesz ...rég voltam ennyire békés lelkileg...:)

eddig két ember kellett,hogy érezzem a lelki ,s testi kötődést....épp ezért mára már kiokoskodtam,,hogy valahol léteznie kell egynek! akinél mindkettőt együtt fogom érezni! :))

ja,igen...Gének tündéri a kisfia :)itt pont,ennyi :p amit biztosan érzek,apának nagyszerű ember...meg alapból is,na...szóval mint ember is ember:)))...csak domnak nem a legjobb ami lelki oldalát illeti...ott csökönyös,duzzogi,hajthatatlan, stb,stb, ami nem a dom jellemzői kell,hogy szabadok legyenek...ehh,de ez már ne én nyügöm legyen...na,jó eddig sem enyém volt,hanem aki részesült is őkelméből:) hisz én csak a leejtett morzsákért próbáltam küzdeni...de mindig felszedte valaki más:p..hihi..hát ez van...nagy levegő...s jöhet a leszaromérzés +faszomseérdekli hozzáállás:))
na,hülye szösszenetek,de valahogy kijöttem belőle...hiába.... fáradtak agysejtecskéim:D

bár Gé-t szerettem,mégsem szerelemnek nevezném,hanem a lelki függés a megfelelőbb szó rá...fontos része volt életemnek,de már leszarom...de lehet inkább csak az a helyzet volt fontos,amit én képzeltem bele...megálmodtam egy pasit olyannak amilyennek szerettem volna,felhalmoztam csupa jó tulajdonságokkal,s elhittem,hogy létezik:)

Nem oly rég beszéltünk Gazdimmal telefonon...ami jó,hogy zökkenőmentesnek volt mondható egész beszélgetés...igaz én kislányos zavaromban jobbára csak hallgattam...de ettől függetlenül nem volt semmi frusztráló csend,vagy kínos hallgatás...szóval,attól függetlenül,hogy testiség önhibánkon kívül nem volt,ott sikerült folytatni beszélgetést ahol anno abba hagytuk..s hát mindkettőnk elismerte,hogy bizony motoszkálunk egymás fejében...
hiányoznak történések,próbáltam keresgélni,hátha testileg más kitudja e váltani amit ő kivált,azaz a pinalüktetős,gyomorbizsergetős,gombócos érzést torokban...:) de MOST ő az ki ezt képes előidézni nálam...
Ígértem írok,arról,hogy milyen volt beszélgetésünk ennyi idő után Ővele?,nos arcpirulós,(még jó,hogy nem látta :xd) gombóc érzés torokban...na,meg szabályszerűen "hallottam"ahogy bizonyos mondandóinál ver a szívem...(persze,hogy ver,hülye kurva,hiszen élsz:xd) na,amikor Ribancozott,még most is érzem telibe talál vele:))) imádom,de zavarba is tud vele ejteni,főleg ha olyan hangsúllyal küldi meg ezt a szót...uhhhhh
második beszélgetésünk...nos,ott már aktívabb voltam...kóstolgattam is rendesen..és élveztem baszki,kibaszottul élveztem,hogy na,itt van megint a pasi aki legalább vagy leüti a magas labdát,vagy ha kell akkor feldobja....s a levél amit ide bemásoltam,arra is rámutat,hogy hoppá....elmentünk volna lehet egymás mellett,de tudtuk,hogy azért mi nem alkottunk olyan hú,de rossz párost...sőt...ha nekem nem lett volna az érzelmi zűröm,mi nagy lépéseket tehettünk volna meg azt hiszem....de így meg maradok a hisztis Mirtyl:)))
Oszt most meg mán komolyabb dolgokról beszéltünk...

Bár nem volt teljesen csend Gazdámmal köztünk,azért hagytuk egymást,hogy mások felé is nyithassunk,lesz ami lesz alapon...majd egyre többször vettem észre,hogy összehasonlitgatok,s hiányoznak azon dolgok miket vele éltem meg...meg beszélgetések,meg miegymás...
Valahogy nyitottunk újfent egymás felé ....s a kezdő lépéseket én tettem meg:))

nem tudok értelmesen elmondani bármit is ami most így kettőnk közt újra kialakulóban.Neked a körülményeid miatt kellett a "csend,hallgatás",nekem pedig talán azért,hogy tudjam értékelni azt amit veled élhetek át...lényeg nekem szükségem volt erre a csendre,ez azért tisztába tett képeket bennem arról,hogy nem akarok már egyáltalán keresgélni...Míg gé kitöltötte mindennapjaim,persze azért egyre többször kaptál te is helyet gondolatvilágomban,mert volt akikkel azt hittem,hogy talán lesz valami,mert talán tudnak dominánsak lenni,,,de az igazság az,hogy ez errefelé nagyon új cipőbe jár még maga a BDSM fogalom is...s egyre többször azt éreztem,hogy baszom ott a rezet miközben várom a torok szoritó érzést,ami persze nem jön...de mért is jönne,ha nem képesek "fájdalmat"okozni...s akkor tényleg ugrik a képbe a megélt dolgok ,a kiváltott ingerek,,,,s az ember elkezdi eszeveszetten még jobban keresni azt az érzést....miközben meg csak tenni kéne egy lépést afelé,hogy nézd,jó lenne összehozni valamit mert hagytál bennem nyomot,s nekem azok az ingerek úgy kellenek,ahogy tőled szoktam kapni...szóval erről tömören ennyit...
2: tudom,hogy mindig figyeltél hangulatomra,reakcióimra...s sosem feszegettél semmit,ha láttad aznap nem enged hangulatom merészebb dolgokkal szembenézni...komolyan,annyira megszoktam,hogy nálad lehetett,hogy te elviselted nyafogásom,hisztijeim,hogy mással szemben is igényt tartok arra,hogy nekem lehessen:))))s lehet,hogy lehetne...de nem kockáztatok,hanem csak annyit jegyzek meg magamban,hogy "nála(d) lehetett",s talán ez is adott egyfajta biztonságot nekem...hisz azért ha akartál volna eltudtál volna hallgattatni egy kuss-al :-D na,ja...asziszem néha ilyen is volt :D:D szóval továbbra is azt érzem ennyi idő kihagyása után,hogy 1:benned bízom,2:szerintem ugyanott tudnánk folytatni ahol abba hagytuk...

szeretném,ha ez a pénteki nap zökkenő mentesen össze jönne...ha T..-et választod,a hely nem fog frusztrálni,meg nem fog előző emlékeket nyakamba zúdítani...már bennem van az a fajta félelemmel teli izgalom ami nem megriaszt,de azért gombócot tesz torkomba :-D
s itt jön kettősség,,,mert kicsit "megrémiszt" érzés,de viszont pont ezt keresem...

tudtam,hogy nekem hiányzik valami plusz érzelmileg,ami a testemre hat ki..amit tudok ,s már többször mondtam bízok benned,..két pasis felállás érdekel,de azt amióta beszéltünk róla veled szeretném véghez vinni...ja igen,és még annyi,hogy nem azért fogok veled találkozni,hogy lelkemnek jobb legyen már,vagy ,mert,hogy már kell ,hogy történjen velem valami ,hanem mert akarom azon dolgokat amiket te adsz nekem ,vagy mert épp azt akarom,hogy te taníts..khm:...izzé a akkor lehetek a Ribancod? :)

Gazdámtól akarom,vágyom ,hogy rendelkezzen testemmel,lelkemmel...Igen!Eljött az idő,mikor újfent vágyom átadni lelkem másnak,hogy uralma alá hajtson,s újfent vágyom azt ,hogy valaki rendelkezzen a testemmel kényére,kedvére....az élet megy tovább...önsajnálatból elég...újból tartozni vágyom valakihez...s Ő ezt tudja is...s Ő is akarja...s az Ő Ribanca vagyok...mert akarom!! s kell!!

Vége