Holnap ha minden igaz találkozunk..ma beszéltünk telón..keresett..váratlanul ért..no,meg még kotyagós is volt kis buksim:))s olyankor még nehezebben állnak össze gondolataim..én írásban vagyok jobb....ő pedig a személyes beszélgetésben..hisz így kap még több képet reakcióimról...kavarognak fejünkben gondolatok...amit tudok,hogy bízni már kezdek képes lenni benne..ez persze sok kis dologból tevődik össze...de tényleg figyel rám..ezt tudom,s érzem is...
két napra elutazik..így kétséges holnapi nap...de bizakodjunk...
csütörtökön,meg ismerkedtetett csalánnal fenekemen...na kicsit érte,puncim is...ami jó benne,hogy élveztem...a másik dolog mi jó benne,hogy nem tudta,hogy érdekel...anno sosem gondoltam volna,hogy a fájdalom érdekelni fog...s,hogy testem majd sóvárogni fog a kéjes kín után...megismertetett csipeszekkel is amiknek már kis fogai is voltak...s bár éreztem kis fájdalmat..nem érzékeltem ,hogy testemre hatással fog lenni..de leellenőrizte..s mondhatom testem elárult..:)még nem tudom mi izgat:a félelem vagy a fájdalom..vagy mindkettő...nem Tőle kellett félnem,hisz mondta ,mielőtt puncimra tette volna csipeszt,:Ha fáj,leveszem!...nem szóltam rá semmit...ezért ezt még elismételte párszor...szólván nézzek rá..de képtelen voltam rá...ekkor erélyesebben rám szólt...na,az nem volt semmi:))...de épp ,hogy csak rá néztem,már el is fordultam zavaromban:)égett arcom...de,mondtam:jó... rám tette...vigyázva...ami akkor még nem is fájt...de pár pillanat múlva...na,az nem semmi egy érzés...de érdekes,mert azt érzem,kell még...vágyom rá...s még csak írok róla is nedvessé tesz,maga a gondolat...na,kurva? tovább lépsz vagy visszavonulót fújsz??:))
néha visszavonulót fújnék..mert nehéz elfogadni,hogy ezek bejönnek nekem...vagyis a testem reagálása arcpirító inkább számomra...mért nem tudok gátlástalanabb picsa lenni??jó kérdés...
még a nyárra tervez egy szobát kivenni...bár izgat is ,félem is..de akarom,hogy játszunk....
2009. július 28., kedd
Nézzük csak..a lelkem fáj s sajog...a szívem majd megszakad...legszívesebben sírnék,de nem látom értelmét...hülye mazo picsa..mért hagyod,hogy fájjon bármi is,mikor csak ki kéne adni magadból a fájdalmat talán épp azzal,hogy keseregsz s pityeregsz egy sort dolgokon,s megpróbálsz tovább lépni..erősebb lélekkel...az eszem tudja nincs értelme nyikognom...s már magam is unom viselkedésem...továbbra is szeretem "használóm"...pedig nem akarom...s nem is mindig érzem ezt...de ha felülkerekedik akkor úgy érzem belepusztulok hiányába...nem oly rég írtam neki,hogy:megszakad a szívem.. mire válasza:nem kell,hogy megszakadjon,elég ha dobog.
szóval...a közöny felém meg van..azt látom...néha jó lenne,ha akár csak egy kicsit is sajnálna...mégha nem is érdemlem meg..elég már szenvedésből...felőröl,kikészít... s okát sem tudom,mi ragadott meg benne ennyire,hogy még mindig rabja vagyok....hisz,még csak használatra sem méltat...
igazából vágyom rá,hogy lássam,s beszélhessek vele..de a remény már minimális,hogy valaha ez beis fog következni...egy találkát jósolok még magunknak,s szerintem az lesz egyúttal a bucsú is...de még nem vagyok rá képes...bár az is lehet az a találka lenne számomra az igazi késdöfés...hisz ha már fél évet elvegetáltam nélküle...akkor már nem kéne újból fájdalmat okozni magamnak..
Láttam nőjéről képeket..véletlen..mert, megint nem hagyott kíváncsiságom..s miért is ne ilyenkor nem tudok mellényúlni..:( fekete hajú kis szépség...na,a nyomába nem érhetek..eggyel több ok,hogy kerüljem,használóm..ráadásul kiscsaj könnyebb helyzetbe is van,hisz pesti..na,meg asziszem független..na meg szép is..na meg perverz is lehet..szóval semmi nem szól mellettem...s van egy érzésem ő már előttem képben volt,s fontosabb helyet töltött be "Uramnál"..hisz ,meg van mért tartott rám csak félévente igényt..
bazzd,de hülye,hisztis picsa vagyok...szar az élet...egyet kérnék a sorstól,gondviseléstől,...az a csaj fele annyit érezzen írányába mint én...s akkor már tudom,hogy szereti..tiszta szívvel...
bazd meg kurva...nem a tudat marcangol hogy elveszted,hanem a féltékenység,hogy jobbat kapott...vagyis,hogy te sosem leszel képes senkinek jó lenni...max.csak játékszer...sosem akartam szép lenni...de néha fáj,hogy semmi nőies pajkosság nincs bennem...
"Uram én jó akartam lenni,
De imádkozva rosszat tettem.
Uram a szemem jobbra nézett,
de akaratlan balra mentem.
Sírást indultam vigasztalni,
De jaj a szám szitokra állott.
A karom ölelésre lendült,
De csattanva az arcba vágott.
Uram:én mindig csak rosszat tettem,
valahányszor csak jót akartam.
Uram:ha én gyémánt vagyok,
csiszolatlan,mért maradtam??"
szóval...a közöny felém meg van..azt látom...néha jó lenne,ha akár csak egy kicsit is sajnálna...mégha nem is érdemlem meg..elég már szenvedésből...felőröl,kikészít... s okát sem tudom,mi ragadott meg benne ennyire,hogy még mindig rabja vagyok....hisz,még csak használatra sem méltat...
igazából vágyom rá,hogy lássam,s beszélhessek vele..de a remény már minimális,hogy valaha ez beis fog következni...egy találkát jósolok még magunknak,s szerintem az lesz egyúttal a bucsú is...de még nem vagyok rá képes...bár az is lehet az a találka lenne számomra az igazi késdöfés...hisz ha már fél évet elvegetáltam nélküle...akkor már nem kéne újból fájdalmat okozni magamnak..
Láttam nőjéről képeket..véletlen..mert, megint nem hagyott kíváncsiságom..s miért is ne ilyenkor nem tudok mellényúlni..:( fekete hajú kis szépség...na,a nyomába nem érhetek..eggyel több ok,hogy kerüljem,használóm..ráadásul kiscsaj könnyebb helyzetbe is van,hisz pesti..na,meg asziszem független..na meg szép is..na meg perverz is lehet..szóval semmi nem szól mellettem...s van egy érzésem ő már előttem képben volt,s fontosabb helyet töltött be "Uramnál"..hisz ,meg van mért tartott rám csak félévente igényt..
bazzd,de hülye,hisztis picsa vagyok...szar az élet...egyet kérnék a sorstól,gondviseléstől,...az a csaj fele annyit érezzen írányába mint én...s akkor már tudom,hogy szereti..tiszta szívvel...
bazd meg kurva...nem a tudat marcangol hogy elveszted,hanem a féltékenység,hogy jobbat kapott...vagyis,hogy te sosem leszel képes senkinek jó lenni...max.csak játékszer...sosem akartam szép lenni...de néha fáj,hogy semmi nőies pajkosság nincs bennem...
"Uram én jó akartam lenni,
De imádkozva rosszat tettem.
Uram a szemem jobbra nézett,
de akaratlan balra mentem.
Sírást indultam vigasztalni,
De jaj a szám szitokra állott.
A karom ölelésre lendült,
De csattanva az arcba vágott.
Uram:én mindig csak rosszat tettem,
valahányszor csak jót akartam.
Uram:ha én gyémánt vagyok,
csiszolatlan,mért maradtam??"
Fájdalomról..
A fájdalom senkit nem kímél.Öl,butít,nyomorba dönt.(na ez alkoholra is igaz)
A fájdalom a por,melyből a főnixmadár feltámad,benne kezdődik az újjászületés.Életet lehel az élőhalottakba.Megtanít rá,hogy nem létezik abszolút igazság és abszolút hamisság.Megtanítja az élőknek,hogy ne legyenek biztosak semmiben,amit ismernek.Alázatossá tesz.Beárnyékol.Megfeketít.Kivilágosít.
A bánat új embert farag belőled,ha közben nem pusztulsz bele!!!
Én várok Rád.Sokat.Mindennap.De ez nem elég.Ha nem jössz,elhagylak.Sírva.De megteszem.Hiányozni fogsz.De megteszem.És másra fogok várni.Akire várnom sem kell talán.Lehet,hogy jobb lesz.Lehet.
Néha nem kellenek szavak,mert beszél helyettük a csend...Egybe kapcsolódó tekintetünk elmondja azt ,amit érzünk...Mégis van úgy,hogy fáj a szótlanság,hogy nem érzem már a varázslatot,hogy a csoda amit ketten éltünk meg-hamissá válik...Egy pillanatra lehunyom szemem,csak a szív szavára figyelek-azt súgja:még "szeretsz".Így a kétségeket holnapra hagyom....
Az őszinteség az ember legkevésbé megkopó tulajdonsága....
ahhoz túl ritkán használjuk.
Csak abban az emberben nem csalódhatunk,kit nem fogadtunk a bizalmunkba.
Az ember az egyetlen állat,amely pirulni tud---és okkal:)) Mark Twain
Valahol
Valahol létezel,valahol én is.
Valamit kérdezel,valamit én is.
Néha vágy van bennem,néha remény is
valahol
valamit
te is,
én is...
Azt akarom,hogy figyelj rám...mint akkor régen,amikor még nem hittem,hogy egyszer ennyire hiányozni fog a figyelmed....
A fájdalom a por,melyből a főnixmadár feltámad,benne kezdődik az újjászületés.Életet lehel az élőhalottakba.Megtanít rá,hogy nem létezik abszolút igazság és abszolút hamisság.Megtanítja az élőknek,hogy ne legyenek biztosak semmiben,amit ismernek.Alázatossá tesz.Beárnyékol.Megfeketít.Kivilágosít.
A bánat új embert farag belőled,ha közben nem pusztulsz bele!!!
Én várok Rád.Sokat.Mindennap.De ez nem elég.Ha nem jössz,elhagylak.Sírva.De megteszem.Hiányozni fogsz.De megteszem.És másra fogok várni.Akire várnom sem kell talán.Lehet,hogy jobb lesz.Lehet.
Néha nem kellenek szavak,mert beszél helyettük a csend...Egybe kapcsolódó tekintetünk elmondja azt ,amit érzünk...Mégis van úgy,hogy fáj a szótlanság,hogy nem érzem már a varázslatot,hogy a csoda amit ketten éltünk meg-hamissá válik...Egy pillanatra lehunyom szemem,csak a szív szavára figyelek-azt súgja:még "szeretsz".Így a kétségeket holnapra hagyom....
Az őszinteség az ember legkevésbé megkopó tulajdonsága....
ahhoz túl ritkán használjuk.
Csak abban az emberben nem csalódhatunk,kit nem fogadtunk a bizalmunkba.
Az ember az egyetlen állat,amely pirulni tud---és okkal:)) Mark Twain
Valahol
Valahol létezel,valahol én is.
Valamit kérdezel,valamit én is.
Néha vágy van bennem,néha remény is
valahol
valamit
te is,
én is...
Azt akarom,hogy figyelj rám...mint akkor régen,amikor még nem hittem,hogy egyszer ennyire hiányozni fog a figyelmed....
2009. július 26., vasárnap
Dred:csak benned bíztam
Dred:Csak Benned bíztam
Vártam már hogy eljöjjön az a bűvös pillanat,
amikor hozzámértél,s elfeledtem az összes gondomat.
kétségek közt éltem nélküled az élet nagy vízén,
és azt reméltem,hogy minden úgy lesz,
ahogy megálmodtam én.
csak a szívem törted most szét,de mond mért kellett az a másik
én már nem bánom ha elmész,mert szerelmünk gyűlöletté válik
én csak benned bíztam,mert elhittem
hogy veled végleg eltűnik a félelem
én csak benned bíztam,de tévedtem
én nem akarlak többé már látni.
én csak benned bíztam,mert elhittem
veled könnyebb lesz élni az életem.
én csak benned bíztam,de tévedtem
s soha többé nem foglak várni.
Vártam már hogy eljöjjön az a bűvös pillanat,
amikor hozzámértél,s elfeledtem az összes gondomat.
kétségek közt éltem nélküled az élet nagy vízén,
és azt reméltem,hogy minden úgy lesz,
ahogy megálmodtam én.
csak a szívem törted most szét,de mond mért kellett az a másik
én már nem bánom ha elmész,mert szerelmünk gyűlöletté válik
én csak benned bíztam,mert elhittem
hogy veled végleg eltűnik a félelem
én csak benned bíztam,de tévedtem
én nem akarlak többé már látni.
én csak benned bíztam,mert elhittem
veled könnyebb lesz élni az életem.
én csak benned bíztam,de tévedtem
s soha többé nem foglak várni.
2009. július 22., szerda
agyi-gagyi
még azon agyalok,hogy csütörtökön akár szolgálhattam is volna...addig az is ott van bennem,hogy mért vár akár több mint fél évet,azzal,hogy testileg érintkezzen velem...hisz lelkemmel nem fog igazából sokra menni..azzal,nem lehet kielégülni...azt max.csak kínozhatja...s ilyenkor jön az,hogy undorodhat tőlem???vagy másokat tüntet ki figyelmével inkább,most,hogy itt a nyár,buli,nyaralás....s majd engem pedig elővesz,ha épp nem lesz ki szolgálja??én vagyok: a ló nincs ,jó a szamár is,típusú balfék??...ajjajjajj...ennyire nem kéne madárnak nézni...
nem testileg sóvárgok Uram után..hisz nem sok volt testiség...tényleg lelkem vágyik utána..s nem tudtam,hogy lelki kötödés lehet ennyire szoros..hisz igazából sosem kötődtem senkihez..
s mégis,most belegondolva??mondhatjuk,hogy nem nagyon mozgattam meg köveket,hogy csütörtöki napot szabaddá tudjam tenni...valahogy nem volt meg bennem az,hogy kockázatot vállaljak érte...pedig régebben azon voltam,hogy vele lehessek...de mindig úgy voltam vele,soha nem fogok könyörögni egyetlen szolgálatért sem...hanem ha vágyni fog rám,úgyis megteremti módját,hogy megkapja testem...de nem igazán volt célja,hogy használjon...s ez nem arról,kéne hogy szóljon,hogy csak én igazodjak hozzá,hanem igenis neki is tennie kéne azért,hogy akarjak ,vágyjak szolgálni őt...gondolkodás nélkül...hisz,ha rendszeresen figyelne rám..s törődne lelkemmel,még ha az épp csak picsog is...biztos,hogy bennem lett volna igyekezet,hogy legalább azzal megfeleljek neki,hogy áldozatot hozok érte..s nem azt mondani nyafogásomra,hogy elszívom energiáját...néha azt gondoltam,még nem találkozott igazi hisztis picsával...de csak kellett egy indok,hogy ne kelljen felelnie kérdéseimre...s jött a gyűlölt csend...ami nem is lett volna baj..ha az a csend nem tartott volna akár hetekig is...szóval azzal,hogy családos révén találkozunk én sokat kockáztatok...míg ő elváltként ..??semmit...de azért én utazzak ...s ha véletlen erre nyaral,akkor van rám pár órája??mélyen elgondolkodtató....s tudom,érzem,hogy más még ennyit sem lett volna hajlandó kockáztatni,majdhogy nem a semmiért...hisz nem tanulhattam a fizikai valóját dolgoknak..de néha az is ott van bennem,lehet soha többé nem találkozunk már az életben..s ez ijesztő...
nézzük másik személyt...ő,is családos...vannak gyermekei...s ennek örülök...valamiért ez megnyugtat,hogy ha talizunk is mindenki megy haza saját kis családjához...s nincsenek elvárások..hisz tudjuk,hogy együtt élve mással ez mivel jár számunkra...s bár magánéletünk tabu egymás számára,mert nem célunk vájkálni másik életében..nos,van,hogy említti gyermekeit..vagy épp feleségét...(vagy épp teszem én ezt)..s ezzel is hagyja,hogy kicsit belé lássak..ne csak a meg közelíthetetlen férfit lássam benne...annak is megvan a maga varázsa úgy hiszem,hogy mi például úgy döntöttünk,hogy a netbeli beszélgetések nagy részét nem fogjuk a személyes találkozóval keverni...ha neten kostólgatom..tehetem..nem zavarja...ha pedig élőben bekostólnám???nos..asziszem,viselhetném következményeit...:)))ezt még nem tudom:)
harmadik találkozóra igért már meglepetést...kérdeztem mi lenne az,dehát úgye ha elmondaná,már nem lenne meglepi...nem tudom milyen írányba induljak el..mire gondoljak,mivel akar meglepni...kis félelem is van bennem...de ez a vággyal keveredő félelem inkább...a kíváncsiság,hogy mit forgat fejében...mit tekinthet ő meg lepinek...na ,ez zavaros egy szösszenetre sikeredett...:)
valahogy eszembe jutott megint csalán..érdekel,azt érzem..de azt hiszem mikor rákérdezett kaptam e már vele,vagy hogy eltudnám e képzelni bugyimba téve..azonnal egy nemmel reagáltam kérdéseire...lehet megijedtem lehetőségtől,hogy ő megtenné...vagy talán csak ahogy kérdezte az,izgathatott fel?mert igazából puncimon nem bírnám elképzelni..de fenekelésként kipróbálnám egy-két csapás erejéig...jó kérdés..mert vagyok olyan hülye,hogy képes lennék rá megkérni,hogy próbáljuk ki..de ha meg én kérem,már nem oly izgi,nem?hisz akkor döntés enyém:)))persze,ezt még nem most tervezem megélni..de foglalkoztat..
na,jól összevisszamindentírtam voltam:))
nem testileg sóvárgok Uram után..hisz nem sok volt testiség...tényleg lelkem vágyik utána..s nem tudtam,hogy lelki kötödés lehet ennyire szoros..hisz igazából sosem kötődtem senkihez..
s mégis,most belegondolva??mondhatjuk,hogy nem nagyon mozgattam meg köveket,hogy csütörtöki napot szabaddá tudjam tenni...valahogy nem volt meg bennem az,hogy kockázatot vállaljak érte...pedig régebben azon voltam,hogy vele lehessek...de mindig úgy voltam vele,soha nem fogok könyörögni egyetlen szolgálatért sem...hanem ha vágyni fog rám,úgyis megteremti módját,hogy megkapja testem...de nem igazán volt célja,hogy használjon...s ez nem arról,kéne hogy szóljon,hogy csak én igazodjak hozzá,hanem igenis neki is tennie kéne azért,hogy akarjak ,vágyjak szolgálni őt...gondolkodás nélkül...hisz,ha rendszeresen figyelne rám..s törődne lelkemmel,még ha az épp csak picsog is...biztos,hogy bennem lett volna igyekezet,hogy legalább azzal megfeleljek neki,hogy áldozatot hozok érte..s nem azt mondani nyafogásomra,hogy elszívom energiáját...néha azt gondoltam,még nem találkozott igazi hisztis picsával...de csak kellett egy indok,hogy ne kelljen felelnie kérdéseimre...s jött a gyűlölt csend...ami nem is lett volna baj..ha az a csend nem tartott volna akár hetekig is...szóval azzal,hogy családos révén találkozunk én sokat kockáztatok...míg ő elváltként ..??semmit...de azért én utazzak ...s ha véletlen erre nyaral,akkor van rám pár órája??mélyen elgondolkodtató....s tudom,érzem,hogy más még ennyit sem lett volna hajlandó kockáztatni,majdhogy nem a semmiért...hisz nem tanulhattam a fizikai valóját dolgoknak..de néha az is ott van bennem,lehet soha többé nem találkozunk már az életben..s ez ijesztő...
nézzük másik személyt...ő,is családos...vannak gyermekei...s ennek örülök...valamiért ez megnyugtat,hogy ha talizunk is mindenki megy haza saját kis családjához...s nincsenek elvárások..hisz tudjuk,hogy együtt élve mással ez mivel jár számunkra...s bár magánéletünk tabu egymás számára,mert nem célunk vájkálni másik életében..nos,van,hogy említti gyermekeit..vagy épp feleségét...(vagy épp teszem én ezt)..s ezzel is hagyja,hogy kicsit belé lássak..ne csak a meg közelíthetetlen férfit lássam benne...annak is megvan a maga varázsa úgy hiszem,hogy mi például úgy döntöttünk,hogy a netbeli beszélgetések nagy részét nem fogjuk a személyes találkozóval keverni...ha neten kostólgatom..tehetem..nem zavarja...ha pedig élőben bekostólnám???nos..asziszem,viselhetném következményeit...:)))ezt még nem tudom:)
harmadik találkozóra igért már meglepetést...kérdeztem mi lenne az,dehát úgye ha elmondaná,már nem lenne meglepi...nem tudom milyen írányba induljak el..mire gondoljak,mivel akar meglepni...kis félelem is van bennem...de ez a vággyal keveredő félelem inkább...a kíváncsiság,hogy mit forgat fejében...mit tekinthet ő meg lepinek...na ,ez zavaros egy szösszenetre sikeredett...:)
valahogy eszembe jutott megint csalán..érdekel,azt érzem..de azt hiszem mikor rákérdezett kaptam e már vele,vagy hogy eltudnám e képzelni bugyimba téve..azonnal egy nemmel reagáltam kérdéseire...lehet megijedtem lehetőségtől,hogy ő megtenné...vagy talán csak ahogy kérdezte az,izgathatott fel?mert igazából puncimon nem bírnám elképzelni..de fenekelésként kipróbálnám egy-két csapás erejéig...jó kérdés..mert vagyok olyan hülye,hogy képes lennék rá megkérni,hogy próbáljuk ki..de ha meg én kérem,már nem oly izgi,nem?hisz akkor döntés enyém:)))persze,ezt még nem most tervezem megélni..de foglalkoztat..
na,jól összevisszamindentírtam voltam:))
fárasztó ez a meleg..
Nos nézzük csak a mai nap eseményeit...Vívódom két emberke közt...lelki kötelékeim miatt túlságosan egybe mosódnak most számomra...nehéz...hisz nem tudok testileg s lelkileg belemenni egy újabb kapcsolatba...vagy ahogy ma beszéltük,talán egy 1hónapos megbaszós,szopatós,elszórakoztató kalandba...testileg megy..részemről gond nincs vele...épp ezért akár kalandnak is felfoghatnám...de mivel,asziszem érző lélek lettem:),nos nincs kedvem mások érzéseivel játszani...legalább is ezen világban nincs..azt nem állítom,hogy nem lesznek többet Csak játékszerek pasik...de,még nem akarok játszani velük...ahhoz most túl picsogi még lelkem...igen ám,de kaland után mi lenne?megint jönne a magány?s a harc múltbeli érzéseinkkel...az ön marcangolás?hiszen, ez... az ....számomra nem más mint ön marcangolás..s ki tudja részemről ez is nem e tudatos??...hisz,most már egyre jobban hajlok afelé,hogy lelkileg mazo vagyok magammal szemben...s,miért is?hát mert gyerekkoromtól fogva elkísér a lelki fájdalom..amit magamban éltem meg mindig..csak akkor még nem értettem okát,s okozatát...szeretethiány apai oldalról..semmiség,mondhatnám...s mégis a legnagyobb veszteség számomra..
"Azt írta kaland...kérdeztem bántaná e...kérdezte:hm!és téged,ha csak kaland lennél számomra?" ha nyílt,s tök őszinte akarok lenni...válaszom:simán vállalnám...semmi bántást nem tudnék találni benne...részemről menne,hisz van hogy csak ösztöneimnek élek...testi ösztönökre értem...nem tudna fájdalmat okozni azzal,ha ez is lenne vége...hisz lelkem álltala szabad...ha pedig mégis eljutnánk arra a szintre,hogy kötődésem lenne írányába...nem hagynám magam már,ennyire "birtokolni...lelki szabadságom nehéz visszaszerzését,már nem adnám át más kezébe ....csak,még nem szereztem vissza...ez a legnagyobb bibi...amit elcseszhettem,hogy teljes írányítást átadtam ,nem gondolva akkor még át,hogy ebből én fogok rosszul kijönni..hisz mint írtam mindig tudtam tudatosan irányítani érzéseim...s ha éreztem valaki kötödését,az számomra inkább teher lett volna,mint öröm...szóval, ennyire s ily mélyen még egyszer nem rendelném alá magam senkinek...ezt 1000ből egy ha eltudná érni nálam...hát én kifogtam azt az egyet....én barom:)kellett ez neked kurva?:)
"üres vagyok,fáradt,s utálom ezt a meleget...összefüggéstelenek gondolataim.."ezzel én is így vagyok....s szerintem,majd mindenki..ha pénteken találkozunk...két héten belül,ez már harmadik tali lenne..."próbálom megfejteni,mi az ami odahúz,ami arra késztet,hogy fejest ugorjak!Oda ahol tulajdonképpen sekély a víz,ahol titokzatos a folyó,s gőzöm sincs a következményekről...na,mindegy!" szóval Ő is vívódik szerintem épp annyira mint én,hogy mi is lenne a helyes megoldás...a választ én sem tudom...lehet kaland lesz..de az is lehet,hogy annál több...ígérni nem ígérhetek...merész vállalkozás lenne részemről..."ha kalandként zárulok neked,akkor is megérte számomra,már most...több szempont miatt is!már tuti,hogy nem beszélünk ma"... ööö...beszéltünk:))
nem tudom mit lát bennem,s mi "hajtja" felém...hisz tényleg átlagos picsa vagyok...s még magam sem látok kihívást magamban...de,nem is biztos ,hogy mindenre tudnunk kell a választ...
"Azt írta kaland...kérdeztem bántaná e...kérdezte:hm!és téged,ha csak kaland lennél számomra?" ha nyílt,s tök őszinte akarok lenni...válaszom:simán vállalnám...semmi bántást nem tudnék találni benne...részemről menne,hisz van hogy csak ösztöneimnek élek...testi ösztönökre értem...nem tudna fájdalmat okozni azzal,ha ez is lenne vége...hisz lelkem álltala szabad...ha pedig mégis eljutnánk arra a szintre,hogy kötődésem lenne írányába...nem hagynám magam már,ennyire "birtokolni...lelki szabadságom nehéz visszaszerzését,már nem adnám át más kezébe ....csak,még nem szereztem vissza...ez a legnagyobb bibi...amit elcseszhettem,hogy teljes írányítást átadtam ,nem gondolva akkor még át,hogy ebből én fogok rosszul kijönni..hisz mint írtam mindig tudtam tudatosan irányítani érzéseim...s ha éreztem valaki kötödését,az számomra inkább teher lett volna,mint öröm...szóval, ennyire s ily mélyen még egyszer nem rendelném alá magam senkinek...ezt 1000ből egy ha eltudná érni nálam...hát én kifogtam azt az egyet....én barom:)kellett ez neked kurva?:)
"üres vagyok,fáradt,s utálom ezt a meleget...összefüggéstelenek gondolataim.."ezzel én is így vagyok....s szerintem,majd mindenki..ha pénteken találkozunk...két héten belül,ez már harmadik tali lenne..."próbálom megfejteni,mi az ami odahúz,ami arra késztet,hogy fejest ugorjak!Oda ahol tulajdonképpen sekély a víz,ahol titokzatos a folyó,s gőzöm sincs a következményekről...na,mindegy!" szóval Ő is vívódik szerintem épp annyira mint én,hogy mi is lenne a helyes megoldás...a választ én sem tudom...lehet kaland lesz..de az is lehet,hogy annál több...ígérni nem ígérhetek...merész vállalkozás lenne részemről..."ha kalandként zárulok neked,akkor is megérte számomra,már most...több szempont miatt is!már tuti,hogy nem beszélünk ma"... ööö...beszéltünk:))
nem tudom mit lát bennem,s mi "hajtja" felém...hisz tényleg átlagos picsa vagyok...s még magam sem látok kihívást magamban...de,nem is biztos ,hogy mindenre tudnunk kell a választ...
2009. július 21., kedd
marad vívódás?
Agyilag talán lemerülve,meg elveszve megint gondolataim útvesztőjébe azért beszéltünk telefonon mégis csak...megkaptam levele folytatását,plusz még egyet...van benne ami tetszik,s van ami nem igazán...de érdekelnek ilyen történetek...
amiért igazából vezetem újból blogom,az már csak magam miatt van...hisz így kiírhatok magamból mindent...lehet ha nem irkálnék ide,idővel mindent letagadnék még magamnak is,amit pedig tény s való megéltem...igaz,mélyen! magamban!...
"nem vagyok megfelelő személy szeretetem kimutatására"---hosszú,hosszú évekig így gondoltam...lelketlen voltam,mert így nem érhetett igazán fájdalom....védekezési mechaizmus...amit már gyerek korban elsajátítottam...amit én keresek életben az a szeretet...holott tudom,hogy azt a szeretetet csak egy valaki adhatta volna meg...apám...de mivel ez nem következett be...így örök keresgélő leszek szerintem férfiak oldalán...kell belőlük valami...valami számomra még megmagyarázhatatlan..persze lehet már rájöttem mi az,csak épp most ne ugrik be elmémbe..talán a figyelmük....ez a legfontosabb azt hiszem...mondjuk úgy : szexel fizetek apám szeretetlensége miatt...csak ,hogy érezzek egy keveset is belőle..igaz nem is kell több..hisz ha több lenne,már jönne védekező reakció..s hárítanék...menekülnék....szabadságom nem feladva...hisz valahol lelkem szabadságra vágyik,mert nem együttéléses módon van szükségem pasikra...csak a testük ami elsősorban fontos..s a többi magukból nem kell....vagy ha kellene is nem sokáig...amúgy a pasik csak nyügök:)..na lehet ezt nem kéne..de ha egyszer ez van??:) vagy mégsem?...:)megint csak a sok hülye agyalás...persze,azzal,hogy szerelmetes lettem..s megtapasztaltam a mélyebb érzéseket sok minden átértékelődött bennem,hisz most mint mindent sokkal erősebben élek át....azelőtt pedig nem lelkiztem érzéseken,legalábbis vajmi keveset...ahh,mindegy...hisz minden pillanatban változnak dolgok..így változunk mi is...érzéseink...gondolataink....
szóval,mondta elküldi levél második vagy harmadik részét....hát,mondom nem is az ötödiket...:)kicsi kínlódás...de élvezem,ha provokálhatok..:)
majd ahol lehet lecsapok...hisz,nekem ez a mozgatórugóm....lecsapni egy szóra,egy mondatra..amire ő nem is gondolna..s indulhat a szavak játéka:))
valamit mondhattam neki ,de most nem rémlik,hogy mit...de reagáltam rá rögtön...s kérdezi:szemtelenkedsz?...ööö,én??én aztán nem:))) két okból nem ajánlom...s mondom mi lenne az a kettő?...a korom ... s ,hogy semmi nem marad megtorlatlanul....míg elsőnél elkapott nevetés..második kijelentés után "levegőkapkodás" kapott el :)) s gyomor összerándult....:P
mondtam:ok,nem szemtelenkedek...de csak korod miatt:))
valamire mondja: a mienk nem alá-rendelt viszony...mire megnyugodnék,mondja:még..:)) na,bumm:) ....megnézném az lesz e?:))
maradnak kis szösszenetek részemről....hisz biztos csak azok maradnak meg most bennem amik tetszenek...s ezeket meg kell örökíteni magamnak,hogy milyen őrült is tudok lenni,ha épp nem magam alatt lévő hülye picsa vagyok...
szóval kóstolgatás az van rendesen...de asziszem élvezi:))
amiért igazából vezetem újból blogom,az már csak magam miatt van...hisz így kiírhatok magamból mindent...lehet ha nem irkálnék ide,idővel mindent letagadnék még magamnak is,amit pedig tény s való megéltem...igaz,mélyen! magamban!...
"nem vagyok megfelelő személy szeretetem kimutatására"---hosszú,hosszú évekig így gondoltam...lelketlen voltam,mert így nem érhetett igazán fájdalom....védekezési mechaizmus...amit már gyerek korban elsajátítottam...amit én keresek életben az a szeretet...holott tudom,hogy azt a szeretetet csak egy valaki adhatta volna meg...apám...de mivel ez nem következett be...így örök keresgélő leszek szerintem férfiak oldalán...kell belőlük valami...valami számomra még megmagyarázhatatlan..persze lehet már rájöttem mi az,csak épp most ne ugrik be elmémbe..talán a figyelmük....ez a legfontosabb azt hiszem...mondjuk úgy : szexel fizetek apám szeretetlensége miatt...csak ,hogy érezzek egy keveset is belőle..igaz nem is kell több..hisz ha több lenne,már jönne védekező reakció..s hárítanék...menekülnék....szabadságom nem feladva...hisz valahol lelkem szabadságra vágyik,mert nem együttéléses módon van szükségem pasikra...csak a testük ami elsősorban fontos..s a többi magukból nem kell....vagy ha kellene is nem sokáig...amúgy a pasik csak nyügök:)..na lehet ezt nem kéne..de ha egyszer ez van??:) vagy mégsem?...:)megint csak a sok hülye agyalás...persze,azzal,hogy szerelmetes lettem..s megtapasztaltam a mélyebb érzéseket sok minden átértékelődött bennem,hisz most mint mindent sokkal erősebben élek át....azelőtt pedig nem lelkiztem érzéseken,legalábbis vajmi keveset...ahh,mindegy...hisz minden pillanatban változnak dolgok..így változunk mi is...érzéseink...gondolataink....
szóval,mondta elküldi levél második vagy harmadik részét....hát,mondom nem is az ötödiket...:)kicsi kínlódás...de élvezem,ha provokálhatok..:)
majd ahol lehet lecsapok...hisz,nekem ez a mozgatórugóm....lecsapni egy szóra,egy mondatra..amire ő nem is gondolna..s indulhat a szavak játéka:))
valamit mondhattam neki ,de most nem rémlik,hogy mit...de reagáltam rá rögtön...s kérdezi:szemtelenkedsz?...ööö,én??én aztán nem:))) két okból nem ajánlom...s mondom mi lenne az a kettő?...a korom ... s ,hogy semmi nem marad megtorlatlanul....míg elsőnél elkapott nevetés..második kijelentés után "levegőkapkodás" kapott el :)) s gyomor összerándult....:P
mondtam:ok,nem szemtelenkedek...de csak korod miatt:))
valamire mondja: a mienk nem alá-rendelt viszony...mire megnyugodnék,mondja:még..:)) na,bumm:) ....megnézném az lesz e?:))
maradnak kis szösszenetek részemről....hisz biztos csak azok maradnak meg most bennem amik tetszenek...s ezeket meg kell örökíteni magamnak,hogy milyen őrült is tudok lenni,ha épp nem magam alatt lévő hülye picsa vagyok...
szóval kóstolgatás az van rendesen...de asziszem élvezi:))
jóban-rosszban.hepiben-depiben.lazán-faszán...de igazán :)
Csak,csak vannak történéseim...a héten úgy nézett ki tudunk találkozni...igazából nem is idegesítem magam ezzel,hisz ,ha akar tudni fog időt szakítani rám...s azt hiszem akar is...ma nem beszéltünk...nem volt témám..valahogy kicsit megzuhantam...talán a meleg is...
Reggel volt egy hívásom...nézem a számot s mikor tudatosult,hogy ki is keresett,leblokkoltam...váratlanul is ért..no,meg nem tudtam okát sem,hogy mért kereshet pont engem..hisz sem elvárt feladatom nem csináltam meg...se nem nyaggattam magammal..szóval semmit nem tettem...s mivel semmit nem tettem,még furcsább volt,hogy:jéé,hát Ő az ki elsőnek keres,s ami pláne,hogy nem sms-ben teszi azt...szívem torkomban..első gondolatom az volt,hogy talán azért keres,hogy tudtomra hozza nem tart rám már igényt...s bár,ezt meg azt hordok itt össze-vissza ,a félelem bennem volt,mi van ha igen?? hisz a tudat maga úgy látszik elég nekem,hogy azt érezzem,igen,még az enyém...holott sosem volt az...így még bemagyarázhatom magamnak lehet még esélyem bizonyítani...de következő pillanatban már ott volt agyamban,hogy megint én leszek ki rövidebbet húzhatja,s jobb lenen kívülállónak maradnom,amennyire csak lehet...még ha nehéz is:((...kérdeztem :mért keresett...kérdezte a hét ezen meg ezen napján ráérek e,tudok e kivenni szabit...válaszoltam..majd próbált is gondolom nyomban hívni..de melóhelyen mindig némán vagyok..plusz őrült pörgés volt...sosem voltam egyedül...s így nem sikerült beszélnünk..egyrészt jó...hisz hangja nem vette el eszem attól,hogy próbáljak reálisan gondolkodni...másrészt,pedig jó lett volna hallani hangját..hisz sokszor csak ez maradt nekem belőle...s még fáj elengedni emlékét..szóval új fent csupa kettősség,s ellentmondás vagyok....de majd a sors eldönti mi legyen...nincs beleszólásom..vagyis így nehéz,hogyha én még visszavárom...Ő dönt akar e használni vagy sem...hisz sms-ének utolsó szava ez volt:"használód"...s már nem volt az Uram szócska...de a remény ott volt,hogy használna még...s most megint kezdek senyvedni...mert én nem vagyok képes még elengedni...ő eddig még nem mondta ki hogy:-Na tűnj,nincs rád szükségem többet...s ezzel egy reményt hagy meg nekem...aminek tudom,hogy tűzét nem kéne táplálnom...de még az ész nehezen győzedelmeskedik szív felett....még ha félévente használna is...én hülye picsa azt is elfogadnám...de ha meg már csak használóm,nos akkor ne legyenek elvárásai feladatokat illetően...hisz a testem akarja használni..ahhoz pedig nekem csak annyit kéne tennem,hogy adom testem,az ő élvezetére..de mást ne várjon akkor tőlem...vagy igen??
még nem engedhetem el...azt hiszem..még mondjuk úgy ő a virtuális mankóm életben...
hülye kurva
de mégis ez van bennem:
"Ne vesztegesd az idődet arra,aki nem tart érdemesnek,hogy az idejét veled töltse."
"A szerelemnek azért van szárnya,hogy elrepülhessen!" :)
Reggel volt egy hívásom...nézem a számot s mikor tudatosult,hogy ki is keresett,leblokkoltam...váratlanul is ért..no,meg nem tudtam okát sem,hogy mért kereshet pont engem..hisz sem elvárt feladatom nem csináltam meg...se nem nyaggattam magammal..szóval semmit nem tettem...s mivel semmit nem tettem,még furcsább volt,hogy:jéé,hát Ő az ki elsőnek keres,s ami pláne,hogy nem sms-ben teszi azt...szívem torkomban..első gondolatom az volt,hogy talán azért keres,hogy tudtomra hozza nem tart rám már igényt...s bár,ezt meg azt hordok itt össze-vissza ,a félelem bennem volt,mi van ha igen?? hisz a tudat maga úgy látszik elég nekem,hogy azt érezzem,igen,még az enyém...holott sosem volt az...így még bemagyarázhatom magamnak lehet még esélyem bizonyítani...de következő pillanatban már ott volt agyamban,hogy megint én leszek ki rövidebbet húzhatja,s jobb lenen kívülállónak maradnom,amennyire csak lehet...még ha nehéz is:((...kérdeztem :mért keresett...kérdezte a hét ezen meg ezen napján ráérek e,tudok e kivenni szabit...válaszoltam..majd próbált is gondolom nyomban hívni..de melóhelyen mindig némán vagyok..plusz őrült pörgés volt...sosem voltam egyedül...s így nem sikerült beszélnünk..egyrészt jó...hisz hangja nem vette el eszem attól,hogy próbáljak reálisan gondolkodni...másrészt,pedig jó lett volna hallani hangját..hisz sokszor csak ez maradt nekem belőle...s még fáj elengedni emlékét..szóval új fent csupa kettősség,s ellentmondás vagyok....de majd a sors eldönti mi legyen...nincs beleszólásom..vagyis így nehéz,hogyha én még visszavárom...Ő dönt akar e használni vagy sem...hisz sms-ének utolsó szava ez volt:"használód"...s már nem volt az Uram szócska...de a remény ott volt,hogy használna még...s most megint kezdek senyvedni...mert én nem vagyok képes még elengedni...ő eddig még nem mondta ki hogy:-Na tűnj,nincs rád szükségem többet...s ezzel egy reményt hagy meg nekem...aminek tudom,hogy tűzét nem kéne táplálnom...de még az ész nehezen győzedelmeskedik szív felett....még ha félévente használna is...én hülye picsa azt is elfogadnám...de ha meg már csak használóm,nos akkor ne legyenek elvárásai feladatokat illetően...hisz a testem akarja használni..ahhoz pedig nekem csak annyit kéne tennem,hogy adom testem,az ő élvezetére..de mást ne várjon akkor tőlem...vagy igen??
még nem engedhetem el...azt hiszem..még mondjuk úgy ő a virtuális mankóm életben...
hülye kurva
de mégis ez van bennem:
"Ne vesztegesd az idődet arra,aki nem tart érdemesnek,hogy az idejét veled töltse."
"A szerelemnek azért van szárnya,hogy elrepülhessen!" :)
2009. július 20., hétfő
fenyegetés..na az már van :))
Kaptam tőle egy levelet...kérte,olvassam el...még van folytatása...s azt mondta egy ismerőse írta...remélem jól figyeltem:)ha nem,majd viselem következményeit:))
tetszett..most írjam ki nedves lettem:)....kiírom:nedves lettem.:)vagy már alapból az voltam???na,bumm:))
érdekel folytatása...vizuális alkat vagyok...elég annyi ahol a szereplő elpirult..ott nekem is sikerült:)
mire gondoltam??
mi van,ha Ő is ilyen típus ??? mi van ha Ő is hasonlóan viselkedne velem ??
belegondolni is eszmélet:)...tetszenek dolgok fejben....ezt mondtam is neki...megélni,már nehezebb...s én még az sem biztos képes lennék rá,hogy hasonló dolgok történjenek velem...kezdő vagyok,a maga teljes valójában...s ilyenkor lényegtelen,hogy a lelkem rab,s vágyik szolgálni...hisz tapasztalat mondhatjuk nulla...s vajon ki lehet nyerő??akinél lelkem van..s alaktalan...vagy aki ad ...s engedi,hogy adhassak,s ott van ha kell, fizikai valójában???...s ki kap többet???aki azt hiszi azzal mindent elért,hogy lelkem magáénak tudhatja...vagy az aki fizikai valómban érinthet engem??
Első alkalomkor kapott tőlem puszit...úgy emlékszem váll környékére adtam...Ő legközelebb megkérdezte mért adtam....mert ő ebből azt vonta le,hogy akartam,hogy megcsókoljon...
nos...amit válaszoltam...elsősorban kislányos zavaromban adtam...:) másodsorban pedig próba volt...kíváncsi voltam reagálására...hogy vagy eltol magától,s mondja meg ne próbáld magadtól még egyszer...vagy kapok egy pofont merészségem miatt...:)
miközben ez egy teszt....megfogadtam,többet olyan nem kell ahol ezen dolgok nem szerepelhetnek...
persze,ha azt mondaná,most nem,mert ööö,nem:)....elfogadnám..hisz a lehetőség ott van,hogy ha kiérdemlem kaphatok....így elfogadható...
de mikor valaki még ezt sem kaphatja meg,akkor mire jók az érzelmek..???
jah,igen:imádom a hangját telefonban teljesen más,mint élőben..s ez is baró:)
az,pedig hogy továbbra is lelki nyafimat kénytelen hallgatni,nos..nem zavarja....hisz ha nem mennék végig ezen állomásomon akkor őszintelen! :)) /néha hülyén beszél...,majd a logopédiára bejelentem:)/ lenne minden eddig itt elhangzott s leírt mondatom mindennel kapcsolatban...
van piercing farkában...de kivette....erre írtam,legalább volt benned érték...erre ő: benned is míg benned voltam...persze mondom : a piercing:))... asziszem kezdhetek félni :XD
szóval...kicsit csendben kéne maradnom,nehogy szét legyek cincálva...mert akkor nem lesz ki folytassa blogom:))
tetszett..most írjam ki nedves lettem:)....kiírom:nedves lettem.:)vagy már alapból az voltam???na,bumm:))
érdekel folytatása...vizuális alkat vagyok...elég annyi ahol a szereplő elpirult..ott nekem is sikerült:)
mire gondoltam??
mi van,ha Ő is ilyen típus ??? mi van ha Ő is hasonlóan viselkedne velem ??
belegondolni is eszmélet:)...tetszenek dolgok fejben....ezt mondtam is neki...megélni,már nehezebb...s én még az sem biztos képes lennék rá,hogy hasonló dolgok történjenek velem...kezdő vagyok,a maga teljes valójában...s ilyenkor lényegtelen,hogy a lelkem rab,s vágyik szolgálni...hisz tapasztalat mondhatjuk nulla...s vajon ki lehet nyerő??akinél lelkem van..s alaktalan...vagy aki ad ...s engedi,hogy adhassak,s ott van ha kell, fizikai valójában???...s ki kap többet???aki azt hiszi azzal mindent elért,hogy lelkem magáénak tudhatja...vagy az aki fizikai valómban érinthet engem??
Első alkalomkor kapott tőlem puszit...úgy emlékszem váll környékére adtam...Ő legközelebb megkérdezte mért adtam....mert ő ebből azt vonta le,hogy akartam,hogy megcsókoljon...
nos...amit válaszoltam...elsősorban kislányos zavaromban adtam...:) másodsorban pedig próba volt...kíváncsi voltam reagálására...hogy vagy eltol magától,s mondja meg ne próbáld magadtól még egyszer...vagy kapok egy pofont merészségem miatt...:)
miközben ez egy teszt....megfogadtam,többet olyan nem kell ahol ezen dolgok nem szerepelhetnek...
persze,ha azt mondaná,most nem,mert ööö,nem:)....elfogadnám..hisz a lehetőség ott van,hogy ha kiérdemlem kaphatok....így elfogadható...
de mikor valaki még ezt sem kaphatja meg,akkor mire jók az érzelmek..???
jah,igen:imádom a hangját telefonban teljesen más,mint élőben..s ez is baró:)
az,pedig hogy továbbra is lelki nyafimat kénytelen hallgatni,nos..nem zavarja....hisz ha nem mennék végig ezen állomásomon akkor őszintelen! :)) /néha hülyén beszél...,majd a logopédiára bejelentem:)/ lenne minden eddig itt elhangzott s leírt mondatom mindennel kapcsolatban...
van piercing farkában...de kivette....erre írtam,legalább volt benned érték...erre ő: benned is míg benned voltam...persze mondom : a piercing:))... asziszem kezdhetek félni :XD
szóval...kicsit csendben kéne maradnom,nehogy szét legyek cincálva...mert akkor nem lesz ki folytassa blogom:))
Angyalnak születtem..csak ördögi körökben mozgok :)
Idézet tőlem...
"Legszívesebben feladnék mindent....nem fog menni,hogy mást szolgáljak...(idézőjelben)...nem fog menni,hogy a ribanc legyek...miatta sem..s magam miatt sem..
megint hozzá menekülnék..de mi van ha olvasta blogom..??...meg úgyis mindig tabuimmal jönne...néha azt érzem megőrülök...ugyanakkor tudom,nincs értelme menekülni hozzá....hisz úgysem foglalkozna velem oly sűrűn,mint ahogy elvárnám..de annak sincs értelme,hogy Te gyógyítgasd lelkemet...ha magam nem tudom meggyógyítani...felesleges bármi is...síkítani szeretnék..mert nem tudom mit akarok...akarok e egyáltalán valamit....de érdekel az is,milyen lenne a ribancodnak lenni...nem tudom..nem tudom,nem tudom,mit tegyek..s ez megint felemészt..nem én leszek megfelelő személy neked,hogy feszültséged oldani tud :),...most pár pofon,azt hiszem elkelne :D ez a folytonos hiszti...őrület..nyaff,nyaff,nyaff...elegem van...."
Tudta,hogy korai volt,de örült neki...örült,hogy ha képletesen is de az én számból hangzott el,hogy a ribanca szeretnék lenni...Komolyan vette...de tudta,hogy az a pillanatnyi helyzetnek, a lehetőségnek szól,s nem neki személyesen.... ( az Ő szavait használom ,de csak a lényegét emelem ki)
amit idézni fogok Tőle az arra enged következtetni,hogy ne hagyjam elszalasztani a lehetőséget,hogy megpróbáljak vele elindulni egy másik úton...s ha lassan is de megpróbálni feledni azt aki sosem érdemelt meg ...
Válasz további része Tőle:
"ha kell adok időt,ha kell nem írok,nem kereslek soha többé...De én nem ezt akarom!!!Most kérdezed mi lesz velünk?hm...ha én döntök akkor folytatjuk!ha te akkor valószínű nem...vagyis pillanatnyilag nem vagy rá képes,MEGÉRTETTEM!!!Forr bennem a harag,a düh az elkeseredtség!!!Minden miatt.,..Leginkább mert irigylem azt az embert,akit Uradnak szólítasz,aki számomra felfoghatatlan módon viszonyul mindehhez,hozzád!!!
Beszéltünk,ma is....s tudom,érzem figyel rám...s átakar segíteni nehezén...azt mondta forr a vére az "indulatoktól"...nem akartam mondani,nálam a "forr a vérem" szlogenem,mást takar...akkor mese nincs dugni kell:)
Találkozni fogunk a héten...ez már tuti...kérdezte:ha azt kérné,hogy szoknyában s bugyi nélkül menjek találkozóra,megtenném-e?de válaszolt is azon pillanatban:-Nem. Miközben én egy időben mondtam:-De igen...
viszont,tudom,sokkal nehezebb teljesíteni,mint egy egyszerű,"de igen"-nel elsiklani a dolgok felett..de nem akartam ebbe most belemászni...időhiány miatt sem...persze megjegyezte,ha még sem úgy mennék,viselhetem következményét:)
ha ezt komolyan el is várja tőlem,akkor megpróbálok ezen elvárásainak megfelelni....hisz valahol el kéne kezdenem,komolyan venni a dolgokat s nem elhülyülni...legalább is hogy érezze,méltó lehetek figyelmére....tudja mit kell tennie azt hiszem..még vár...nem utasít,nem parancsol....mert tudja annak még nincs itt az ideje...kérdeztem:mért majd fogsz?:) ) hát válasza előre látható volt:)...-Igen!:) ajjajj:)
Délután sikerült pörgős hangulatomban elcsípnie chat-en....szerinte kóstolgattam:)) pedig nem is:)) azt mondta,ha a közelében lettem volna...szétcincál:)) hát hülye az ember lánya???:D még szép ,hogy nem élőben kóstolgatom:)))nem vagyok magam ellensége :P
szóval..amíg lehet én dominálok :D oszt majd meglátjuk:))
"Legszívesebben feladnék mindent....nem fog menni,hogy mást szolgáljak...(idézőjelben)...nem fog menni,hogy a ribanc legyek...miatta sem..s magam miatt sem..
megint hozzá menekülnék..de mi van ha olvasta blogom..??...meg úgyis mindig tabuimmal jönne...néha azt érzem megőrülök...ugyanakkor tudom,nincs értelme menekülni hozzá....hisz úgysem foglalkozna velem oly sűrűn,mint ahogy elvárnám..de annak sincs értelme,hogy Te gyógyítgasd lelkemet...ha magam nem tudom meggyógyítani...felesleges bármi is...síkítani szeretnék..mert nem tudom mit akarok...akarok e egyáltalán valamit....de érdekel az is,milyen lenne a ribancodnak lenni...nem tudom..nem tudom,nem tudom,mit tegyek..s ez megint felemészt..nem én leszek megfelelő személy neked,hogy feszültséged oldani tud :),...most pár pofon,azt hiszem elkelne :D ez a folytonos hiszti...őrület..nyaff,nyaff,nyaff...elegem van...."
Tudta,hogy korai volt,de örült neki...örült,hogy ha képletesen is de az én számból hangzott el,hogy a ribanca szeretnék lenni...Komolyan vette...de tudta,hogy az a pillanatnyi helyzetnek, a lehetőségnek szól,s nem neki személyesen.... ( az Ő szavait használom ,de csak a lényegét emelem ki)
amit idézni fogok Tőle az arra enged következtetni,hogy ne hagyjam elszalasztani a lehetőséget,hogy megpróbáljak vele elindulni egy másik úton...s ha lassan is de megpróbálni feledni azt aki sosem érdemelt meg ...
Válasz további része Tőle:
"ha kell adok időt,ha kell nem írok,nem kereslek soha többé...De én nem ezt akarom!!!Most kérdezed mi lesz velünk?hm...ha én döntök akkor folytatjuk!ha te akkor valószínű nem...vagyis pillanatnyilag nem vagy rá képes,MEGÉRTETTEM!!!Forr bennem a harag,a düh az elkeseredtség!!!Minden miatt.,..Leginkább mert irigylem azt az embert,akit Uradnak szólítasz,aki számomra felfoghatatlan módon viszonyul mindehhez,hozzád!!!
Beszéltünk,ma is....s tudom,érzem figyel rám...s átakar segíteni nehezén...azt mondta forr a vére az "indulatoktól"...nem akartam mondani,nálam a "forr a vérem" szlogenem,mást takar...akkor mese nincs dugni kell:)
Találkozni fogunk a héten...ez már tuti...kérdezte:ha azt kérné,hogy szoknyában s bugyi nélkül menjek találkozóra,megtenném-e?de válaszolt is azon pillanatban:-Nem. Miközben én egy időben mondtam:-De igen...
viszont,tudom,sokkal nehezebb teljesíteni,mint egy egyszerű,"de igen"-nel elsiklani a dolgok felett..de nem akartam ebbe most belemászni...időhiány miatt sem...persze megjegyezte,ha még sem úgy mennék,viselhetem következményét:)
ha ezt komolyan el is várja tőlem,akkor megpróbálok ezen elvárásainak megfelelni....hisz valahol el kéne kezdenem,komolyan venni a dolgokat s nem elhülyülni...legalább is hogy érezze,méltó lehetek figyelmére....tudja mit kell tennie azt hiszem..még vár...nem utasít,nem parancsol....mert tudja annak még nincs itt az ideje...kérdeztem:mért majd fogsz?:) ) hát válasza előre látható volt:)...-Igen!:) ajjajj:)
Délután sikerült pörgős hangulatomban elcsípnie chat-en....szerinte kóstolgattam:)) pedig nem is:)) azt mondta,ha a közelében lettem volna...szétcincál:)) hát hülye az ember lánya???:D még szép ,hogy nem élőben kóstolgatom:)))nem vagyok magam ellensége :P
szóval..amíg lehet én dominálok :D oszt majd meglátjuk:))
2009. július 19., vasárnap
Lábnyomok
Egy ember egy éjszaka azt álmodta,hogy az Úrral sétál a tengerparton.Jelenetek villantak fel az életéből.Minden egyes jelenetnél,két párhuzamos lábnyomot látott a homokban:az egyik az övé volt, a másik az Úré.
Amikor élete utolsó jelenete is véget ért,visszafordult,s szemügyre vette a homokban látható lábnyomokat.
Meglepődve vette észre,hogy élete során több alkalommal,csak egy sor lábnyomot lát.Arra is rájött,hogy ezek éppen élete legnehezebb és legszomorúbb időszakaira esnek.Nem hagyta nyugodni a dolog s megkérdezte az Urat:
-Uram! Azt ígérted,ha úgy döntök,hogy követlek,akkor mindig velem leszel.De,íme épp a legnehezebb időkben,csak egyetlen sor lábnyom látható.Nem értem,miért hagytál el épp akkor,mikor a legnagyobb szükségem lett volna Rád!
Az Úr így felelt:
-Drága gyermekem!Szeretlek,s soha el nem hagynálak!Azért látsz néhol csak egy sor lábnyomot,mert amikor a legnehezebb időszakokat élted át,amikor igazán szenvedtél,akkor a karjaimban vittelek.
Amikor élete utolsó jelenete is véget ért,visszafordult,s szemügyre vette a homokban látható lábnyomokat.
Meglepődve vette észre,hogy élete során több alkalommal,csak egy sor lábnyomot lát.Arra is rájött,hogy ezek éppen élete legnehezebb és legszomorúbb időszakaira esnek.Nem hagyta nyugodni a dolog s megkérdezte az Urat:
-Uram! Azt ígérted,ha úgy döntök,hogy követlek,akkor mindig velem leszel.De,íme épp a legnehezebb időkben,csak egyetlen sor lábnyom látható.Nem értem,miért hagytál el épp akkor,mikor a legnagyobb szükségem lett volna Rád!
Az Úr így felelt:
-Drága gyermekem!Szeretlek,s soha el nem hagynálak!Azért látsz néhol csak egy sor lábnyomot,mert amikor a legnehezebb időszakokat élted át,amikor igazán szenvedtél,akkor a karjaimban vittelek.
szösszenetek...
A megbocsájtás az az illat,melyet az ibolya hint,arra a cipősarokra,amely eltapossa őt.
Bocs,hogy élek!Többet nem fordul elő! :)
Az élet előttem áll,s nem látok tőle semmit! ....na bumm:)
Vajon van élet a halál előtt?
A szélvédőn át nézd az életet,ne a visszapillantó tükörben.
Kiegyensúlyozottan fogok élni,ha belepusztulok is.
Mit csinálsz,ha az egyetlen ember aki megtudna vigasztalni,az az ember aki miatt sírsz?
Ha hatalmamban lett volna,hogy ne szülessek meg,bizonyára nem vállaltam volna az életet ilyen nevetséges feltételekkel.De még hatalmamban áll meghalni.
Fáj olyant szeretni,akit nem érhetsz el,aki szinte azt sem tudja,hogy létezel.
Tudni,hogy nem kellettél neki,érezni,hogy más is szereti,olyan aki el is érheti.
Sohase mond semmiről:"elveszítettem",mond:"visszaadtam."
A remény hal meg utoljára,de csak mert ő a gyilkos. :)
Az élet egy szar játék...de a grafikája nagyon ott van. :)
Ha elhagysz,veled mehetek? :)
A mai nap,az a holnap,amely miatt tegnap idegeskedtünk. :)
Nem azért szerettelek,mert voltál nekem,hanem hogy engedted,hogy én legyek neked.
Lehet,hogy te mást találtál,akivel most boldogabb vagy,de soha senki másnak nem lehetsz az,aki nekem vagy!
Lehet vannak olyan nők akiket nem kell megszelídíteni.Lehet,hogy szabadon kell engedni őket,amíg nem találnak valakit,aki éppoly vad mint ők.
Bocs,hogy élek!Többet nem fordul elő! :)
Az élet előttem áll,s nem látok tőle semmit! ....na bumm:)
Vajon van élet a halál előtt?
A szélvédőn át nézd az életet,ne a visszapillantó tükörben.
Kiegyensúlyozottan fogok élni,ha belepusztulok is.
Mit csinálsz,ha az egyetlen ember aki megtudna vigasztalni,az az ember aki miatt sírsz?
Ha hatalmamban lett volna,hogy ne szülessek meg,bizonyára nem vállaltam volna az életet ilyen nevetséges feltételekkel.De még hatalmamban áll meghalni.
Fáj olyant szeretni,akit nem érhetsz el,aki szinte azt sem tudja,hogy létezel.
Tudni,hogy nem kellettél neki,érezni,hogy más is szereti,olyan aki el is érheti.
Sohase mond semmiről:"elveszítettem",mond:"visszaadtam."
A remény hal meg utoljára,de csak mert ő a gyilkos. :)
Az élet egy szar játék...de a grafikája nagyon ott van. :)
Ha elhagysz,veled mehetek? :)
A mai nap,az a holnap,amely miatt tegnap idegeskedtünk. :)
Nem azért szerettelek,mert voltál nekem,hanem hogy engedted,hogy én legyek neked.
Lehet,hogy te mást találtál,akivel most boldogabb vagy,de soha senki másnak nem lehetsz az,aki nekem vagy!
Lehet vannak olyan nők akiket nem kell megszelídíteni.Lehet,hogy szabadon kell engedni őket,amíg nem találnak valakit,aki éppoly vad mint ők.
2009. július 18., szombat
Ígért egy verset...még az nap elküldte..azt hittem,majd napokat kell rá nála is várnom ..vagy hogy úgy kell kikönyörögnöm..gondoltam,azt elbaszta..:))hülye beidegződések..
Ő e szerint él....(azt hiszem így fogalmazott...)
Garai Gábor :Bizalom
Olvasd el!!!
És bízz bennem RIBANC!!!
Elolvastam..de nekem magas:)...de érdekel az,hogy Ő hogy értelmezi ezen verset...
Ő e szerint él....(azt hiszem így fogalmazott...)
Garai Gábor :Bizalom
Olvasd el!!!
És bízz bennem RIBANC!!!
Elolvastam..de nekem magas:)...de érdekel az,hogy Ő hogy értelmezi ezen verset...
"Úgy élünk ahogy álmodunk-Egyedül."
"Nem a fájdalmak ölik meg az embert,
hanem a remények,melyekben csalódott."
"A csendet hallgatom,
a tegnapot faggatom,
a holnapot kutatom,
rám talál még egyszer?
Nyitott szívvel mindig
magamat adhatom!
Örökké visszavárlak,
végtelen szerelemmel!"
Érzem vívódásom...de hátra felé már nem akarok nézni...nem könnyű...:((
hisz azt érzem,nem fair ez így...egyik féllel szemben sem...
hisz örülök annak ,hogy érzelmi kötődésem kezd szűnni egyik felet illetően....
de azt is érzem,hogy most nem akarok senkihez sem tartozni....
de,bízok benne Ő megfogja érteni ezt...a másik fél meg sosem akart megérteni,azt hiszem...
fejezd be a hisztid,te dög:)
"Nem a fájdalmak ölik meg az embert,
hanem a remények,melyekben csalódott."
"A csendet hallgatom,
a tegnapot faggatom,
a holnapot kutatom,
rám talál még egyszer?
Nyitott szívvel mindig
magamat adhatom!
Örökké visszavárlak,
végtelen szerelemmel!"
Érzem vívódásom...de hátra felé már nem akarok nézni...nem könnyű...:((
hisz azt érzem,nem fair ez így...egyik féllel szemben sem...
hisz örülök annak ,hogy érzelmi kötődésem kezd szűnni egyik felet illetően....
de azt is érzem,hogy most nem akarok senkihez sem tartozni....
de,bízok benne Ő megfogja érteni ezt...a másik fél meg sosem akart megérteni,azt hiszem...
fejezd be a hisztid,te dög:)
2009. július 17., péntek
felesleges nyafogás:)
Mikor beszálltam kocsijába,közölte hova fog ismét vinni...mondtam,jó..de túl halkra sikeredett..így visszakérdezett:)...meg ismételtem,újból...s elindultunk...igazából,még túl görcsös vagyok szerintem....s agyilag nehezebb hozzá igazodnom...Ő,bezzeg,tudja mindig mit mondjon....szeretek beszélgetni vele...ennyi...ez még csak egy massza,amiből vagy tudunk formálni,alakítani valamit vagy nem...valami nem jött neki össze neki az nap,s mondta,hogy bár nem volt tervbe a találka,próbálta úgy intézni dolgait,hogy mégis útba essek...s,szóval úgy gondolta megfelelő lennék feszültsége levezetésére...ahh,mondom,kösz szépen:), de ugyanakkor tetszik ez a gondolkodás mód...élvezem...:)..persze,tudok olvasni sorok között,semmi rosszra nem gondoltam...semmi olyanra,hogy bántódásom lehetne mellette...de mire ezen gondolatot én nyugtáztam agyamban,Ő máris elmagyarázta,hogyan is értette...egyre gondoltunk:))van pár dolog amiről ugyanazt gondoljuk...s ez talán könnyíti dolgunkat...egyenlőre ismerkedünk egymással...senki semmit nem ígér,s nem vár másiktól...még mindegyikőnkben ott vannak előző kapcsolata nyomai...tanácsolták,ne lelkizzek....szopjak,nyaljak,dugjak,élvezzem dolgokat...(úgye,egyetkém?:) )...szóval,elmentünk ugyan oda...kis patak,híd...:)röviden,lényege:miután leparkolt,közölte,menjek kis házhoz,s hozzam el azt a pálcát amivel múltkor is kaptam.... most visszagondolva,akkor ő azt nem véletlen hagyta ott:))...még érezhetően el hülyülöm dolgokat...de végül is elmentem érte...mikor odavittem hozzá mondta vegyem le nadrágom-na,végem volt...mondjuk úgy,kicsit hisztiztem..mondta,rendben,majd annyival többet kapsz...s elindult előttem..agyam,ilyenkor próbálja gyorsan felmérni a terepet,s féltem,hogy mi lesz,ha tényleg lesz következménye...épp,ezért,gyorsan elhadartam,inkább leveszem,csak várjuk meg míg elmegy egy arra haladó kocsi..mondta rendben...levettem...s előtte kellett mennem..na,tök ciki volt...:)))mondta,bugyit is vegyem le..na ,arra nem voltam képes...mondtam,ez nekem még korai...:)lényege szophattam,kaptam bottal is,meg is dugott,ujjazott,s összenyálazott:))..jah,meg tele lettem szúnyogcsípéssel:))..majd közölte,szálljak kocsiba,s megyünk oda ahol múltkor is megálltunk visszafelé...szóval most is megálltunk..ott is van kis patak,híd,házikó...:) beszélgettünk....igen,leginkább azt tesszük,még ha próbálkozunk testiséggel is...nekem még nem könnyű...igazából nem akarok görcsölni rajta...de érzem azt teszem,s fogom is még ..hülye picsa...:)))tényleg nem tudom mit akarok..s mi akarok lenni...s mennyire tudnék megfelelni...még jó,így ,hogy igazából nincsenek nagy elvárásai...nem hoz eszközöket...ezek még elképzelhetetlenek számomra....első alkalommal is hozhatott volna,de nem akart...mondtam nem is kell...tegnap is mondta...s akkor is úgy voltam vele,nem is kell ....nehéz megnyílni,főleg ily rövid ismeretség után....annyiból van könnyebb dolga velem,hogy sokat lelkizek,amit lehet nem kéne...s így több mindent megmutatok magamból,mint amennyit szeretnék...ami nehézséget okoz nekem,hogy Ő tudja mit akar..én pedig még nem...szerintem mindig teli leszek sok-sok nemmel...ezt is úgy élem meg,kínlódás bármibe is bevezetni...ellentmondásokkal vagyok teli..pedig egyszerűbb lenne nem agyalni,de nem megy...beszélgettünk...s mondta őszinte lesz..mondtam,csak az lehet...ezt el is várom...szerinte másabb voltam már...állítása szerint jó irányba...kérdezte,tudod -e mért hoztalak újra ide..mondtam nem...válasza..mert első helyen mindenképp elakart fenekelni nadrág nélkül....(ezt első nap is akarta...s mivel nem tette meg,most bepótolta)...itt pedig szopáson volt hangsúly...de ez még részemről nyögve nyelős volt...független attól,hogy imádok szopni...megint megbaszott.s élveztem...de ez nálam azt hiszem az ösztönös baszás most még...még jobban arról szól...nem a ribancságról,nem a "szolgálatról"...persze,fogalmam sincs tudnék e szolgálni...ez még nagyon távoli...érdekelnek dolgok de most tényleg elég ennyi...de ami másik lényeg,hogy érzi,tudja sub sosem leszek..s nem is akar azzá formálni!!
kijelentette:ha a ribanca leszek,Ribancnak fog onnantól fogva hívni....azt imádom....:)
miután elváltunk írtam neki szeretnék ribanca lenni...másnap elfogadta...:)
még nem tudom,képes leszek e valaki más ribanca lenni...
.de akarom,hogy idővel érezze bennem azt a fajta ribancságot amit most még csak próbálok neki elmagyarázni...ha még sem jönne elő,hisz benne van pakliban...az csak miattam lesz...a merevségem miatt...
most megpróbálok nem gondolkodni..s élvezni egymás társaságát..érdeklődésem megvan irányába...
s ennyi...itt pont...
kijelentette:ha a ribanca leszek,Ribancnak fog onnantól fogva hívni....azt imádom....:)
miután elváltunk írtam neki szeretnék ribanca lenni...másnap elfogadta...:)
még nem tudom,képes leszek e valaki más ribanca lenni...
.de akarom,hogy idővel érezze bennem azt a fajta ribancságot amit most még csak próbálok neki elmagyarázni...ha még sem jönne elő,hisz benne van pakliban...az csak miattam lesz...a merevségem miatt...
most megpróbálok nem gondolkodni..s élvezni egymás társaságát..érdeklődésem megvan irányába...
s ennyi...itt pont...
2009. július 16., csütörtök
blablabla
Reggel látom kis borítékot telómon...sms:) tőle...volt egy megérzésem,hogy mért kérdezi amit kérdez:)..azaz,melózom-e,s ha igen meddig..??válaszoltam...írta:-Találkozzunk!!...Hétfőn pörgősebb voltam,valahogy könnyebben ment dolog,hogy találkozzak vele,ma már jól eső félelemmel kevert izgatottság vett erőt rajtam...lényege:váratlanul ért...időm sem volt rá készülni,úgy mintha otthon lettem volna..de ugyanakkor éreztem neki áll lüktetni pinám...volt kedvem találkozni,de éreztem még egyenlőre elég tőle annyi, mint első alkalomkor...Nem számítottam rá,hogy ilyen hamar alkalmam lesz találkozni vele,hisz jövő hetet beszéltük meg...pihentetnem kéne agyam,hogy gondolataim összeálljanak..s valahogy értelmesen el nyökögni neki,amik most még értelmetlennek tűnnek számból...a zavartságot biztos érzékeli bennem,s hogy nem tudok mit kezdeni magammal...sem vágyaimmal..sem gondolataimmal..sem közelmúlttal..sem a közel jövővel...
hónapok óta szerelmes típusú dalokat hallgattam,idézeteket olvasgattam...gyűjtögettem őket,s ami kicsit is tükrözte lelki állapotom vagy Uram iránti érzéseimet kiírtam magamnak....vagy újra s újra meghallgattam...s sokat,nagyon sokat sírtam Uram miatt..s sokszor úgy éreztem soha nem fogok ki mászni abból az állapotból amibe érzéseim juttattak...ebben a pár napban mióta Őt ismerem eljutottam odáig,hogy nincsenek érzéseim...senki felé..s ebbe már volt Uram is beletartozik...ürességet érzek...egy űrt...de ez most jó így..hisz pont azt akartam,hogy múljon az a fájdalom,amit az miatt éreztem,mert nem tudtam mit kéne tennem ahhoz,hogy Uram valamire is méltasson..s nem tudtam érzéseimmel mit kezdeni....nem akartam szerelmesnek lenni...s megőrjített a tudat,hogy semmivel nem voltam képes a lelkéhez közel férkőzni....s,nem a lelke kellett...s nem szerelem kellett tőle,pusztán a beszélgetések,a törődés hiánya volt már elviselhetetlen...igazából nem kértem lehetetlent tőle..ő mégis még ezt a kis örömet is elvette tőlem...ismert lelkileg jobban mint bárki más..majd 100 levél ami mondjuk úgy mindig csak gondolataimról,érzéseimről szóltak...bíztam benne....mert bízni akartam..s a szó fontossága az AkAROM szócskán van....túl komolyan ,túl őszintén,túl naivan ,s nagyon akartam bízni benne,hozzá tartozni...ő számomra minden volt ebben a közel másfél,két évben...barát,szerető....de sajnos nem pajkos szerető...hisz ,igazából az a jó mikor bolondozhatsz is másik féllel,s feszegetheted határaid ,hogy meddig mehetsz el akár provokálás,akár szemtelenség terén...s a lényeg ami fontos,hogy egyenrangúnak érezd magad....sokszor éreztem,hogy nem leszek képes" felérni hozzá"..semmilyen szinten...hisz én számára szerintem túl átlagos,túl egyszerű lehettem,s talán ő igazából magasabb körökben is mozgott mint én,s ez is frusztrált engem..de soha nem mondtam neki...talán ezért volt túl nagy kihívás számomra..hogy bizonyítsak,érek annyit mint ő...de már lényegtelen....Amit számára is megmondtam,hogy többet Uram nem lesz...Ő volt az első,s az egyetlen ....az a cím az Ővé marad....én nem...de köszönöm a sorsnak,hogy megismertetett vele...!!!Számomra Nyugalom Szigete volt az egész férfi cakkumpakk:)..Egyik adatlapján az állt:-Biztos kikötőd....s idővel elhittem,hogy az lesz számomra,mégha csak távolból is....csak túl sok hajó siklott be idő közben...s valami kezdett meghalni bennem...nehezen...nagyon nehezen törödtem bele a tudatba,hogy így vagy úgy de elfogom veszteni őt,shogy elkell ,hogy engedjem lelkemmel...
"Már,már nem fáj,
ha újra látom az arcodat.
Már nem fáj,
hogyha hallom a hangodat.
Hiszen elmúlt egy nagy ,nagy szerelem
Vége van,nem megy tovább
azt mondtad,hazudtál nekem..hazudtál éveken át....de már nem fáj...
De már nem fáj,ha érzem az illatod
Már nem fáj,hidd el egészen jól vagyok...
Hiszen elmúlt a nagy ,nagy szerelem
Véget ért a Boldogság
Most én hazudhatok Neked,hogy már nem fáj.
A nyár,az ősz, a tél, a tavasz
hiába jönnek,már semmi sem ugyanaz,
már senki sem ugyanaz.
Már,nem fáj.... /Zámbó Jimmy:Már nem fáj/
"Némely szívhez,csak úgy tudnak hozzáférni,
ha sebet ütnek rajta."
hónapok óta szerelmes típusú dalokat hallgattam,idézeteket olvasgattam...gyűjtögettem őket,s ami kicsit is tükrözte lelki állapotom vagy Uram iránti érzéseimet kiírtam magamnak....vagy újra s újra meghallgattam...s sokat,nagyon sokat sírtam Uram miatt..s sokszor úgy éreztem soha nem fogok ki mászni abból az állapotból amibe érzéseim juttattak...ebben a pár napban mióta Őt ismerem eljutottam odáig,hogy nincsenek érzéseim...senki felé..s ebbe már volt Uram is beletartozik...ürességet érzek...egy űrt...de ez most jó így..hisz pont azt akartam,hogy múljon az a fájdalom,amit az miatt éreztem,mert nem tudtam mit kéne tennem ahhoz,hogy Uram valamire is méltasson..s nem tudtam érzéseimmel mit kezdeni....nem akartam szerelmesnek lenni...s megőrjített a tudat,hogy semmivel nem voltam képes a lelkéhez közel férkőzni....s,nem a lelke kellett...s nem szerelem kellett tőle,pusztán a beszélgetések,a törődés hiánya volt már elviselhetetlen...igazából nem kértem lehetetlent tőle..ő mégis még ezt a kis örömet is elvette tőlem...ismert lelkileg jobban mint bárki más..majd 100 levél ami mondjuk úgy mindig csak gondolataimról,érzéseimről szóltak...bíztam benne....mert bízni akartam..s a szó fontossága az AkAROM szócskán van....túl komolyan ,túl őszintén,túl naivan ,s nagyon akartam bízni benne,hozzá tartozni...ő számomra minden volt ebben a közel másfél,két évben...barát,szerető....de sajnos nem pajkos szerető...hisz ,igazából az a jó mikor bolondozhatsz is másik féllel,s feszegetheted határaid ,hogy meddig mehetsz el akár provokálás,akár szemtelenség terén...s a lényeg ami fontos,hogy egyenrangúnak érezd magad....sokszor éreztem,hogy nem leszek képes" felérni hozzá"..semmilyen szinten...hisz én számára szerintem túl átlagos,túl egyszerű lehettem,s talán ő igazából magasabb körökben is mozgott mint én,s ez is frusztrált engem..de soha nem mondtam neki...talán ezért volt túl nagy kihívás számomra..hogy bizonyítsak,érek annyit mint ő...de már lényegtelen....Amit számára is megmondtam,hogy többet Uram nem lesz...Ő volt az első,s az egyetlen ....az a cím az Ővé marad....én nem...de köszönöm a sorsnak,hogy megismertetett vele...!!!Számomra Nyugalom Szigete volt az egész férfi cakkumpakk:)..Egyik adatlapján az állt:-Biztos kikötőd....s idővel elhittem,hogy az lesz számomra,mégha csak távolból is....csak túl sok hajó siklott be idő közben...s valami kezdett meghalni bennem...nehezen...nagyon nehezen törödtem bele a tudatba,hogy így vagy úgy de elfogom veszteni őt,shogy elkell ,hogy engedjem lelkemmel...
"Már,már nem fáj,
ha újra látom az arcodat.
Már nem fáj,
hogyha hallom a hangodat.
Hiszen elmúlt egy nagy ,nagy szerelem
Vége van,nem megy tovább
azt mondtad,hazudtál nekem..hazudtál éveken át....de már nem fáj...
De már nem fáj,ha érzem az illatod
Már nem fáj,hidd el egészen jól vagyok...
Hiszen elmúlt a nagy ,nagy szerelem
Véget ért a Boldogság
Most én hazudhatok Neked,hogy már nem fáj.
A nyár,az ősz, a tél, a tavasz
hiába jönnek,már semmi sem ugyanaz,
már senki sem ugyanaz.
Már,nem fáj.... /Zámbó Jimmy:Már nem fáj/
"Némely szívhez,csak úgy tudnak hozzáférni,
ha sebet ütnek rajta."
2009. július 15., szerda
kusza gondolatok
Az biztos,hogy még ex-ről is fogok írni..vagyis csak azon érzésekről,amiket hagyott bennem,amiken nehezen lépek túl.....a kérdés még mindig ott van bennem,miért nem voltam neki jó??mért nem volt elég amit próbáltam nyújtani neki??mi célja volt velem??ha volt egyáltalán célja..azon kívül,hogy mindig azzal jött,igazi perverz ribancot akar belőlem nevelni...sérült egom..ez tuti!!!s ezen a legnehezebb túl lépni,hisz "értékeimmel" tisztába vagyok,voltam,leszek...nem tartom különlegesnek magam semmilyen téren...csak szeretethiányom van s ez által,próbálok jobban megfelelni mint átlag...mielőtt exet megismertem,ennél is zárkózottabb voltam...érzéseimről nem szerettem beszélni..s tényleg mindent magamban éltem meg...ami persze nem jó...főleg ha önmarcangolásba csap át...így könnyebb,hogy kiírhatom amit gondolok...s nem kell görcsölnöm,mert a szavak jönnek maguktól...ha beszélgetek akkor már nehezebben fejezem ki magam...de hát ez van...s végül is neki köszönhetem azt,hogy másabb lettem lelkileg...érzelmes...de még se csöpögősen érzelgős...továbbra is megtudom makacsolni magam...de hamarabb jön a bűnbánat..a bocsánatkérés..persze,lehet nem is igen csináltam olyat amiért bocsánatot kellet volna kérnem:)..mondom,hogy én,nem:))amúgy is amíg ezt nem szóban kell megtenni...semmi gondom vele...leírni..khm..tök könnyű...:))
-Ő,most úgy tekint rám,mint egy kihívásra...s tényleg éreztem rajta,hogy Őt ez izgatja...fejben biztos...testileg nem tudom....hisz,annyira belegabalyodtam dolgok megfejtésébe,megértésébe,hogy nem érzékelem,mennyire vagyok hatással a pasira..vagy hogy kitudnám e hozni belőle állatot...vagy hogy hogy is kéne viselkedni,hogy kívánjon.....valahogy magam is érzem a merevség belém ivodótt...ügyelnem kell arra is,nehogy megint túl sokat akarjak egyszerre...s átessek ló másik oldalára...de azt hiszem ezzel nem lesz gond...hisz gondolkodás..hasonló...s ennyi elég...hasonló..de nem azonos..s ez így jó...de legalább érzem,hogy vevő rám...szóval kihívást lát bennem...elmondta miért...s tetszett is amiket mondott...de nem tudnám felidézni...egyre emlékszem...'elkell feledtetni másik felet...(a többit újból,megkell kérdeznem):)
Egy szép ,nyugis helyre mentünk el...kispatak..csalán:))s beszélgettünk...nem féltem...tetszett ahogy próbált "megfejteni"...néha testi kontaktussal kombinálva dolgot...mellbimbó szorítás pl:)s,hogy Ő érezte, nem e hogy reagál testem azt nem tudom...:)de,reagált...nem állt egy helyben ,hanem járkált...mintha minden oldalamról bepillantást akart volna ..lelkileg...ha nem válaszoltam rögtön ..várt...türelmesen..de visszakérdezett..na,azoktól megint k.o. lettem...:)mikor elsiklanék egy kérdés felett,s nem hagyja...az is tud punci nedvesítő lenni:)...mikor választ vár arra,hogy szerinte intelligenciája meg van e....s el tudnám e képzelni,hogy Ő legyen nekem...nos,ezen kérdésekre,részemről nem könnyű felelni...hisz elkell ismernem,hogy igen:hatással van rám...
kérdezett valami olyasmit is,hogy mi lenne,ha előtte kéne ülnöm terpeszben,kezem hátul,kendővel szememen...szóval valami hasonlót..hát ütő megállt bennem...mondtam neki nem lennék rá képes...Ő azt mondta,de igen..idővel,igen...valahogy ilyen jellegű kérdései mindig váratlanul értek...nem lehetett felkészülni rá...az egyik pillanatban még teljesen másról beszélt...következő pillanatban pedig lecsapott...izzadt tenyerem...erre emlékszem:) főleg mikor mindig közelebb jött hozzám,akár csak azért ,hogy megszorítsa puncim,vagy belecsípjen bimbómba,vagy fel tegyen egy kérdést...
valamire mondta,hogy:most még mondhatok nemet:).../na, ahogy mondta:)a szőr felállt kezemen/:))s ez is rémísztő..mert így még mint két ismeretlen ismerős akinek semmilyen elvárásai nincsenek úgymond egymással szemben,persze simán mondok nemet ha akarok...hisz néha eltoltam kezét mellemről,mert megtehettem....s megtettem,mert ijesztő volt,hogy hatást vált ki belőlem...mert nekem még sebeim kéne nyalogatnom..de ha a kezében lesz a döntés?? s rendelkezhet velem...vajon hányszor mondhatok majd nemet?:)tudom..figyel rám..s jót akar nekem...de jó értelemben,megrémiszt határozottsága....
Ma azt mondta telefonba,hogy felülmúltam azt amit Ő várt tőlem...pedig azt hittem megint elcsesztem valamit...(a végén)..s sejti mire gondolok...hisz rá kérdeztem...mondta,hogy nem...s elhiszem neki....megkell tanulnom elengedni majd azon dolgokat,amik belém rögzödtek majd két év alatt...
szóval ismerkedünk...s élvezem:)
-Ő,most úgy tekint rám,mint egy kihívásra...s tényleg éreztem rajta,hogy Őt ez izgatja...fejben biztos...testileg nem tudom....hisz,annyira belegabalyodtam dolgok megfejtésébe,megértésébe,hogy nem érzékelem,mennyire vagyok hatással a pasira..vagy hogy kitudnám e hozni belőle állatot...vagy hogy hogy is kéne viselkedni,hogy kívánjon.....valahogy magam is érzem a merevség belém ivodótt...ügyelnem kell arra is,nehogy megint túl sokat akarjak egyszerre...s átessek ló másik oldalára...de azt hiszem ezzel nem lesz gond...hisz gondolkodás..hasonló...s ennyi elég...hasonló..de nem azonos..s ez így jó...de legalább érzem,hogy vevő rám...szóval kihívást lát bennem...elmondta miért...s tetszett is amiket mondott...de nem tudnám felidézni...egyre emlékszem...'elkell feledtetni másik felet...(a többit újból,megkell kérdeznem):)
Egy szép ,nyugis helyre mentünk el...kispatak..csalán:))s beszélgettünk...nem féltem...tetszett ahogy próbált "megfejteni"...néha testi kontaktussal kombinálva dolgot...mellbimbó szorítás pl:)s,hogy Ő érezte, nem e hogy reagál testem azt nem tudom...:)de,reagált...nem állt egy helyben ,hanem járkált...mintha minden oldalamról bepillantást akart volna ..lelkileg...ha nem válaszoltam rögtön ..várt...türelmesen..de visszakérdezett..na,azoktól megint k.o. lettem...:)mikor elsiklanék egy kérdés felett,s nem hagyja...az is tud punci nedvesítő lenni:)...mikor választ vár arra,hogy szerinte intelligenciája meg van e....s el tudnám e képzelni,hogy Ő legyen nekem...nos,ezen kérdésekre,részemről nem könnyű felelni...hisz elkell ismernem,hogy igen:hatással van rám...
kérdezett valami olyasmit is,hogy mi lenne,ha előtte kéne ülnöm terpeszben,kezem hátul,kendővel szememen...szóval valami hasonlót..hát ütő megállt bennem...mondtam neki nem lennék rá képes...Ő azt mondta,de igen..idővel,igen...valahogy ilyen jellegű kérdései mindig váratlanul értek...nem lehetett felkészülni rá...az egyik pillanatban még teljesen másról beszélt...következő pillanatban pedig lecsapott...izzadt tenyerem...erre emlékszem:) főleg mikor mindig közelebb jött hozzám,akár csak azért ,hogy megszorítsa puncim,vagy belecsípjen bimbómba,vagy fel tegyen egy kérdést...
valamire mondta,hogy:most még mondhatok nemet:).../na, ahogy mondta:)a szőr felállt kezemen/:))s ez is rémísztő..mert így még mint két ismeretlen ismerős akinek semmilyen elvárásai nincsenek úgymond egymással szemben,persze simán mondok nemet ha akarok...hisz néha eltoltam kezét mellemről,mert megtehettem....s megtettem,mert ijesztő volt,hogy hatást vált ki belőlem...mert nekem még sebeim kéne nyalogatnom..de ha a kezében lesz a döntés?? s rendelkezhet velem...vajon hányszor mondhatok majd nemet?:)tudom..figyel rám..s jót akar nekem...de jó értelemben,megrémiszt határozottsága....
Ma azt mondta telefonba,hogy felülmúltam azt amit Ő várt tőlem...pedig azt hittem megint elcsesztem valamit...(a végén)..s sejti mire gondolok...hisz rá kérdeztem...mondta,hogy nem...s elhiszem neki....megkell tanulnom elengedni majd azon dolgokat,amik belém rögzödtek majd két év alatt...
szóval ismerkedünk...s élvezem:)
jó ez a nyugalom lelkemnek...
Akarom Őt...így egy nap után...hogy ,miért nem tudom okát...de amit tudok!:hogy nem azért mert ki lennék éhezve...hisz ha eddig elvegetáltam,ezután is képes lennék rá..néha -néha beiktatva egy sima egyszerű dugást...hisz :nem vagyok én apáca:)...furcsa az élet...egyik napról a másikra mennyi mindent megtud változtatni egy emberben...hisz,mondhatom,azt majdhogynem elmentünk egymás mellett...s most még is Ő az,aki bassza fantáziám...már jobbára beszélgetni jártam fel közös chat-be...ökörködni...s lelkem gyógyítgatni...s ha meg is ejtettem a priviket...kezdtem megcsömörleni az egésztől,ami ott zajlik..szánalom,igen....s féltem...s ezért ragaszkodtam ex-hez is....féltem,hogy nem lesz még egy olyan ember akit bdsm oldalról közel tudnék engedni magamhoz,a bizalmam meg végképp romokban volt..így tudtam,nem lesz egyszerű dolog találnom...főleg,hogy lelkem rab volt..másnak a rabja...de Ő ,tudta ezt ,hisz elmondtam neki...s nem kért mást,csak,hogy beszélgessünk,s majd lesz ami lesz...mondtam ,rendben ,de csak kb.5perc ..(nem akartam agyam fárasztani ,valami eszelőssel,na meg témám sem igen volt) :)...gyorsan visszaolvastam leveleit...s gondoltam,vesztenivalóm végül is nincs..s hívott...először annyira elbambultam...elfelejtettem felvenni...majd még egyszer próbálkozott s sikerült..most elég annyi 5percből állítása szerint 1óra lett:))kezdetnek nem is olyan rossz:)..igaz a beszélgetésből is basz-élgetés lett..:)
ma felhívott...jó érzés volt...okosságokat mond nekem..s nem untat..egyáltalán nem..s érzem figyel rám...
s megvan benne a nyugalom... túlzás,de bölcsesség is:))) ööö,intelligencia??...utóbbit még tesztelnem kell:)) szóval,akadt egy Férfi,akit formálhatok kedvemre:)))
ma felhívott...jó érzés volt...okosságokat mond nekem..s nem untat..egyáltalán nem..s érzem figyel rám...
s megvan benne a nyugalom... túlzás,de bölcsesség is:))) ööö,intelligencia??...utóbbit még tesztelnem kell:)) szóval,akadt egy Férfi,akit formálhatok kedvemre:)))
2009. július 14., kedd
ha ezt a "klubban" elmesélem:))
Boldog napom volt ma!....s örültem,hogy így döntöttem még éjjel...hogy próbálok lépni,s változtatni dolgokon...még korai lenne bármiről is írnom...de a lépés egy új irányba már megtörtént...most a lényeg,hogy ne nézzek vissza...s akkor azt hiszem,a csatámat megnyertem...lelkem felett...
2009. július 13., hétfő
Nem könnyű:)
Egyszer ezt írta Uram számomra,mikor új fent csiki csukit játszottam..:"Majd ha megtudod,hogy milyenek a többiek egyrészt rájössz,hogy hol a helyed,másrészt bár már későn bocsánatot fogsz kérni tőlem!"....lelkivilágom padlón..egom sérült...s az elvesztésétől való félelmemből kifolyólag azonnal ,írtam:"hogy én már legszívesebben most bocsánatot kérnék!"..miközben majd megszakadt szívem lelkem a sírástól,mert tudtam megint ugyanoda fogunk kilyukadni,ha visszakönyörgöm magam....igazam lett...s igen a félelem ellett ültetve bennem,hogy én nem fogok olyan pasit találni aki ennyire megbecsül,mint Uram tette...
ma beszélgettem egy aranyos pasival....s ,ha azt mondom aranyos,akkor az hihető is,hisz megérzéseim legtöbbször jók...néha mily sokat ér egy telefon beszélgetés,te jó ég...nem kér mást,csak hogy beszélgessünk...figyel rám,s segít ha kell...mivel hasonló érzéseken van túl....bennem még túl nagy fájdalom,hogy olyanért harcolok,s olyan embert szeretek aki lehet nem is érdemel meg....s most először merem azt le írni,hogy igazából Ő nem érdemel meg engem,(eddig fordítva éreztem...:( ,s ez is felemésztett)....hisz én lehetőségeimhez mérten próbáltam megfelelni...s elhittem,hogy a hiba bennem van,mert nem vagyok képes hozzá felemelkedni...vagy épp alárendelődni....
Tehát holnap beszélgetni biztos fogunk....hogy személyes találkozó lesz e belőle azt még nem tudom...hisz még elvagyok kis csigaházamban....kell találnom valakit,aki segít helyre tennem lelkem...s férfi fejjel gondolkodva választ ad kérdéseimre...ha addig el nem felejtem azokat:))
de azt sem akarom,hogy olyan más karjába menekülök íze legyen ennek az egésznek...
s helyzetem nehezíti,hogy vérem is forr:))
na ebből,hogy mászok ki??:))
ma beszélgettem egy aranyos pasival....s ,ha azt mondom aranyos,akkor az hihető is,hisz megérzéseim legtöbbször jók...néha mily sokat ér egy telefon beszélgetés,te jó ég...nem kér mást,csak hogy beszélgessünk...figyel rám,s segít ha kell...mivel hasonló érzéseken van túl....bennem még túl nagy fájdalom,hogy olyanért harcolok,s olyan embert szeretek aki lehet nem is érdemel meg....s most először merem azt le írni,hogy igazából Ő nem érdemel meg engem,(eddig fordítva éreztem...:( ,s ez is felemésztett)....hisz én lehetőségeimhez mérten próbáltam megfelelni...s elhittem,hogy a hiba bennem van,mert nem vagyok képes hozzá felemelkedni...vagy épp alárendelődni....
Tehát holnap beszélgetni biztos fogunk....hogy személyes találkozó lesz e belőle azt még nem tudom...hisz még elvagyok kis csigaházamban....kell találnom valakit,aki segít helyre tennem lelkem...s férfi fejjel gondolkodva választ ad kérdéseimre...ha addig el nem felejtem azokat:))
de azt sem akarom,hogy olyan más karjába menekülök íze legyen ennek az egésznek...
s helyzetem nehezíti,hogy vérem is forr:))
na ebből,hogy mászok ki??:))
2009. július 12., vasárnap
Megint utolért depis időszakom...néha jobb lenne nem élni,s mindent feladni..s így nem kéne gondolkodni...nem kéne semmit ,de semmit elviselni....néha úgy érzem rögtön belepusztulok az életbe,néha pedig úgy,hogy képes vagyok túlélni minden rám mért nehézséget....de érzem,egyszer nem fogom bírni viselni a terhek súlyát,s tényleg magával fog ragadni a halál...
2009. július 11., szombat
Tévedni emberi dolog...
Azt hittem már nincsenek könnyeim...hogy mindet elsírtam,miatta,érte...de tévedtem...még mindig bennem él,s valami nem engedi itt belül,hogy elengedjem....egyre hosszabbak azok az idők mikor,már nem gondolok rá....viszont mikor újból jön a vágyakozás Ő utána,az mindent felemészt bennem....nem tudok még szabadulni,attól a lelki fájdalomtól,hogy sosem tudtam meg,hogy fontos voltam e számára...nem mint szerető..hanem mint ember...hogy egyáltalán jelenthettem-e neki bármit is vagy csak tényleg játék voltam neki...s, hogy abban a pár órában tudtam -e ,képes voltam-e megadni számára mindazt amire vágyott...s mind azt amit megszerettem volna neki adni....ezekre keresem még választ...remélem egyszer megkapom..
2009. július 9., csütörtök
Ma van születésnapja azon személynek...aki számomra még mindig oly fontos,mint eddig volt...felköszöntöttem sms-ben....tegnap...hogy én lehessek első:))) őrült jány...
némasága új fent jelzés volt számomra,hogy ne bolygassuk egymást....egy kedves gesztus akart lenni tőlem...neki...hisz harag nem volt köztünk...vagyis nem volt annak nevezhető....részemről legalábbis nem...így alakult....igaz már rég beszéltünk sms formájában is....s lehet megint én voltam hülye,hogy próbálkoztam azzal,hogyha más nem, legalább barátnak megmaradhasson nekem...
de,te hülye kurva ébresztő....!!!hányszor kell még észhez téritenem magam,ahhoz,hogy tudjam,elbasztam....én is....
némasága új fent jelzés volt számomra,hogy ne bolygassuk egymást....egy kedves gesztus akart lenni tőlem...neki...hisz harag nem volt köztünk...vagyis nem volt annak nevezhető....részemről legalábbis nem...így alakult....igaz már rég beszéltünk sms formájában is....s lehet megint én voltam hülye,hogy próbálkoztam azzal,hogyha más nem, legalább barátnak megmaradhasson nekem...
de,te hülye kurva ébresztő....!!!hányszor kell még észhez téritenem magam,ahhoz,hogy tudjam,elbasztam....én is....
2009. július 7., kedd
De ha újra eljönne,bűne megbocsájtva
Menekülnék újból,s újból karjaiba...nehéz felejteni az érintést,a hangot...a nevetést....
ha eddig hazugságban éltem,mért ne élhetnék ezután is abban????:(
könnyem már nincs..azt mind elsírtam...maradt továbbra is a fájdalom, s az üresség...
Őrült vágy...őrült kín..őrült kéj...legyen az enyém...még...újra...mindig...
ha eddig hazugságban éltem,mért ne élhetnék ezután is abban????:(
könnyem már nincs..azt mind elsírtam...maradt továbbra is a fájdalom, s az üresség...
Őrült vágy...őrült kín..őrült kéj...legyen az enyém...még...újra...mindig...
2009. július 5., vasárnap
Törődés
"Nincs a testnek olyan baja,mi ne a lélekben gyökerezne.
Ennek megfelelően a lélekről való gondoskodás,tán még fontosabb,mint a testi edzettség.
A kettő együtt nagyon is összefügg.
A test és lélek, egymás mankói az egészséghez vezető úton.
Mióta néhányszor megkóstolt az őrület és a halál/vágy/...
Igyekszem rendszeresen törődni a lelkemmel."
Na,persze,ezt leírni könnyebb volt...:(
Belém hasít a kín,a lélek éhsége:az érintés vágya....
Ennek megfelelően a lélekről való gondoskodás,tán még fontosabb,mint a testi edzettség.
A kettő együtt nagyon is összefügg.
A test és lélek, egymás mankói az egészséghez vezető úton.
Mióta néhányszor megkóstolt az őrület és a halál/vágy/...
Igyekszem rendszeresen törődni a lelkemmel."
Na,persze,ezt leírni könnyebb volt...:(
Belém hasít a kín,a lélek éhsége:az érintés vágya....
Még fáj,hogy elvesztettelek...
"Majd álmaidban meg- meglátogatlak,
mint messzi,messzi vendég kit senki sem várt.
Ne hagyd,hogy kinn az úton ácsorogjak-
az ajtót be ne zárd!
Belépek hozzád,csöndben letelepszem
s csak nézlek,nézlek a homályon át.
És amikor édes arcoddal beteltem,
megcsókollak, s úgy megyek tovább!"
/Vapcarov/
mint messzi,messzi vendég kit senki sem várt.
Ne hagyd,hogy kinn az úton ácsorogjak-
az ajtót be ne zárd!
Belépek hozzád,csöndben letelepszem
s csak nézlek,nézlek a homályon át.
És amikor édes arcoddal beteltem,
megcsókollak, s úgy megyek tovább!"
/Vapcarov/
2009. július 4., szombat
Ma kaptam..:)
Fantázia....
Otthon masztizol,egyedül vagy.Kívánod a szexet.Egy,kettő majd három ujjad járatod a puncidban,keményen,közben másik kezeddel erősen masszírozod melled.Álomba masztizod magad.Halkan lépek a szobádba,te összegömbölyödve,magzatpózban alszol.Tetszik,hogy nem ébredtél fel az érkezésemre.Visszaakarok élni a helyzettel.Nagyot húzok a meztelen fenekedre.Te álmodból felriadva felpattannál,de a nyakadnál fogva nyomlak vissza az ágyra.Fogom a nyakad,s megcsókollak.Közben rájöttél,hogy én vagyok,megnyugodtál kicsit,s tolod a számba a nyelved.Megbaszod vele.Végignyalom az arcod, a füled,nagyon tetszel.Az állatot hozod ki belőlem a szexis testeddel.Megpofozlak,s O alakba nyomom a szád.Beleköpök,ismét csók.Tetszik neked,elmosolyodsz.Ismét pofon.Hanyatt döntelek,bimbóidat morzsolom,felszisszensz.Ekkor nyitott tenyérrel többször ráverek a melledre.Vörös a cicid,bimbóid merevek az izgalomtól.Hasra fordítalak, széthúzom a popód,ráköpök a lukadra,majd betolom a nyelvem.Alaposan kinyallak.majd a segged is elverem.Halkan nyöszörögsz,de eszedbe sem jut kérni ,hogy hagyjam abba.Nem mered!Égő vörös,mind két fele seggednek,érzed holnap nem fogsz tudni fájdalom nélkül leülni.Majd egy rövid utasítás:Térdelj Fel!Te engedelmeskedsz,s szádhoz teszem faszomat.Elkezdesz szopni.Nekem ez kevés.Ráfogok a tarkódra s baszom a szád.Teljesen magamra húzlak.Az orrod az alhasamhoz nyomódik,alig kapsz levegőt,s könnyezel.Sokáig dugom így a torkodat.Elakarod tolni magad,de erősen fogom a tarkód.Majd elengedlek s te mint egy vízbe fulladni készülő ember kapkodsz levegő után.-Mondtam korábban többször,hogy az orrodon vegyél levegőt szopás közben!Nem?-kérdezem tőled.-Bólintasz.
Nyugtáztam,hogy nem fogadtad meg korábbi tanácsomat s ezért kellett félbe hagyni szopatásodat.Kapsz két nagy pofont,a nyitott szádba köpök.Nincs időd lenyelni a nyálam,mert ismét a baszás színtere lett a szád.A nyálam a szád szélén folyik le,egyenesen a melledre.Patakokban folyik a könnyed a pofontól,és a szád baszásától.Az orgazmusom,neked megváltás.A sok sperma elárasztja a torkod,fulldokolsz kicsit,de tudod,le kell nyelned mind,ha nem akarsz büntetést.Ezután kinyalom a puncid,ami már csurom nedv az átélt izgalmaktól,s feldugok egy vibrit a puncidba.
-Vegyél nadrágot,sétálni megyünk!-szólok.
Némán engedelmeskedsz.Nadrágot veszel,s kijössz utánam az ajtón.A puncidban max.fokozatra kapcsolt vibri rezeg.Mire kiérünk az utcára,már egy orgazmuson túl vagy.A falnak dőlsz ,s sóhajtozol.Én blúzon keresztül megfogom a mellbimbód erősen,ettől magadhoz térsz.-Ha más is észreveszi,amit most én,mikor hazaérünk,kikötözlek!-súgom halkan a füledbe.
Bólintasz,jelezvén megértetted.Megyünk az utcán,s görcsbe rándul a gyomrod,mikor látod,hogy egy étterembe lépek be,s te utánam jössz.A homlokodon gyöngyözik a verejték.Leülünk az asztalhoz,Te ezt nagyon óvatosan teszed,nehogy megsértsen a benned lévő műfasz.Fogod az asztal szélét,s legszívesebben sikítva élveznél,de tudod,ezt tilos!A pincér oda lép,s megkérdezi mit fogyasztunk,mire én mosolyogva közlöm:-A hölgyet kérdezze,Ő rendel.
Te megpróbálsz nyugodt hangon rendelni,de már a szemed is könnyes a tenyered izzad.Érzed pokoli estéd lesz!
:)
Ha van folytatás biztos elfogom kérni....:)
Otthon masztizol,egyedül vagy.Kívánod a szexet.Egy,kettő majd három ujjad járatod a puncidban,keményen,közben másik kezeddel erősen masszírozod melled.Álomba masztizod magad.Halkan lépek a szobádba,te összegömbölyödve,magzatpózban alszol.Tetszik,hogy nem ébredtél fel az érkezésemre.Visszaakarok élni a helyzettel.Nagyot húzok a meztelen fenekedre.Te álmodból felriadva felpattannál,de a nyakadnál fogva nyomlak vissza az ágyra.Fogom a nyakad,s megcsókollak.Közben rájöttél,hogy én vagyok,megnyugodtál kicsit,s tolod a számba a nyelved.Megbaszod vele.Végignyalom az arcod, a füled,nagyon tetszel.Az állatot hozod ki belőlem a szexis testeddel.Megpofozlak,s O alakba nyomom a szád.Beleköpök,ismét csók.Tetszik neked,elmosolyodsz.Ismét pofon.Hanyatt döntelek,bimbóidat morzsolom,felszisszensz.Ekkor nyitott tenyérrel többször ráverek a melledre.Vörös a cicid,bimbóid merevek az izgalomtól.Hasra fordítalak, széthúzom a popód,ráköpök a lukadra,majd betolom a nyelvem.Alaposan kinyallak.majd a segged is elverem.Halkan nyöszörögsz,de eszedbe sem jut kérni ,hogy hagyjam abba.Nem mered!Égő vörös,mind két fele seggednek,érzed holnap nem fogsz tudni fájdalom nélkül leülni.Majd egy rövid utasítás:Térdelj Fel!Te engedelmeskedsz,s szádhoz teszem faszomat.Elkezdesz szopni.Nekem ez kevés.Ráfogok a tarkódra s baszom a szád.Teljesen magamra húzlak.Az orrod az alhasamhoz nyomódik,alig kapsz levegőt,s könnyezel.Sokáig dugom így a torkodat.Elakarod tolni magad,de erősen fogom a tarkód.Majd elengedlek s te mint egy vízbe fulladni készülő ember kapkodsz levegő után.-Mondtam korábban többször,hogy az orrodon vegyél levegőt szopás közben!Nem?-kérdezem tőled.-Bólintasz.
Nyugtáztam,hogy nem fogadtad meg korábbi tanácsomat s ezért kellett félbe hagyni szopatásodat.Kapsz két nagy pofont,a nyitott szádba köpök.Nincs időd lenyelni a nyálam,mert ismét a baszás színtere lett a szád.A nyálam a szád szélén folyik le,egyenesen a melledre.Patakokban folyik a könnyed a pofontól,és a szád baszásától.Az orgazmusom,neked megváltás.A sok sperma elárasztja a torkod,fulldokolsz kicsit,de tudod,le kell nyelned mind,ha nem akarsz büntetést.Ezután kinyalom a puncid,ami már csurom nedv az átélt izgalmaktól,s feldugok egy vibrit a puncidba.
-Vegyél nadrágot,sétálni megyünk!-szólok.
Némán engedelmeskedsz.Nadrágot veszel,s kijössz utánam az ajtón.A puncidban max.fokozatra kapcsolt vibri rezeg.Mire kiérünk az utcára,már egy orgazmuson túl vagy.A falnak dőlsz ,s sóhajtozol.Én blúzon keresztül megfogom a mellbimbód erősen,ettől magadhoz térsz.-Ha más is észreveszi,amit most én,mikor hazaérünk,kikötözlek!-súgom halkan a füledbe.
Bólintasz,jelezvén megértetted.Megyünk az utcán,s görcsbe rándul a gyomrod,mikor látod,hogy egy étterembe lépek be,s te utánam jössz.A homlokodon gyöngyözik a verejték.Leülünk az asztalhoz,Te ezt nagyon óvatosan teszed,nehogy megsértsen a benned lévő műfasz.Fogod az asztal szélét,s legszívesebben sikítva élveznél,de tudod,ezt tilos!A pincér oda lép,s megkérdezi mit fogyasztunk,mire én mosolyogva közlöm:-A hölgyet kérdezze,Ő rendel.
Te megpróbálsz nyugodt hangon rendelni,de már a szemed is könnyes a tenyered izzad.Érzed pokoli estéd lesz!
:)
Ha van folytatás biztos elfogom kérni....:)
2009. július 3., péntek
Kedvenc...
A két szemed szeretett legtovább,
be furcsa szerelem.
A szád már néma volt,de a szemed az még beszélt velem.
A kezed már hideg volt,jéghideg,
nem is adtál kezet.
De a szemed még megsimogatott,nálam feledkezett.
És lándzsákat tűztél magad köré,
hideg testőrökül,
de a szemed,még rám leselkedett,
a zord lándzsák mögül.
És ellebegtél,csak a hideg lándzsák maradtak ott,
de a szemed még egyszer visszanézett
s mindent megadott.
A két szemed szeretett legtovább,
még most is szeret,
Még éjszakánként zöldes csillaga
kigyúl ágyam felett.
Enyém volt,s mégsem enyém ma
enyém ma is , s idegen
ha eszembe jut,újra a hajnal
ragyog az életemen.
Nézem,s nem látom
az arca csupa fény,felhő,remegés
virágzene:szóba fogni
túl sok s túl kevés.
Virágzene,érthetetlen.
ki tudja,nem álom-e?
Tűnt évek titka,merengő
fény és illat-zene.
Enyém volt,s mégsem enyém ma,
nem enyém,s örökre az.
Neki üzenek, a szíve tudja
s megdobban:úgy van,igaz!
Enyém volt,s mégsem enyém ma,
Enyém ma is,s idegen.
Ha eszembe jut újra a hajnal,
ragyog az életemen.
be furcsa szerelem.
A szád már néma volt,de a szemed az még beszélt velem.
A kezed már hideg volt,jéghideg,
nem is adtál kezet.
De a szemed még megsimogatott,nálam feledkezett.
És lándzsákat tűztél magad köré,
hideg testőrökül,
de a szemed,még rám leselkedett,
a zord lándzsák mögül.
És ellebegtél,csak a hideg lándzsák maradtak ott,
de a szemed még egyszer visszanézett
s mindent megadott.
A két szemed szeretett legtovább,
még most is szeret,
Még éjszakánként zöldes csillaga
kigyúl ágyam felett.
Enyém volt,s mégsem enyém ma
enyém ma is , s idegen
ha eszembe jut,újra a hajnal
ragyog az életemen.
Nézem,s nem látom
az arca csupa fény,felhő,remegés
virágzene:szóba fogni
túl sok s túl kevés.
Virágzene,érthetetlen.
ki tudja,nem álom-e?
Tűnt évek titka,merengő
fény és illat-zene.
Enyém volt,s mégsem enyém ma,
nem enyém,s örökre az.
Neki üzenek, a szíve tudja
s megdobban:úgy van,igaz!
Enyém volt,s mégsem enyém ma,
Enyém ma is,s idegen.
Ha eszembe jut újra a hajnal,
ragyog az életemen.
2009. július 2., csütörtök
Harc érzéseim ellen....
Még egyik percben arról írok,s arra gondolok,hogy jobb ,hogy így alakult,s nem mentünk tovább annál,mint ami volt köztünk,a másik percben pedig azt érzem,hogy fáj valaminek a hiánya...vagy valakinek?..már magam sem tudom...újból elvesztem érzelmeim útvesztőjében....már kevesebbet gondolok dolgokra....s ha gondolkodom ,akkor azon agyalok,hogy,mire is kellene,emlékeznem majd két évből?! 4!alkalomra,ami mondjuk úgy időben ki is meríti a 24 óra! fogalmát??juujj.....hát ha ezt idővel nem kezdem el kimagyarázni,mindenki hülyének fog tartani,hogy mi a faszt maradtam bent ebbe a kapcsolatnak nem nevezhető kapcsolatban:)az érzelem nagy úr....de megint tanultam valami újat legalább...egy ilyen D/S kapcsolatba lehet érzelmeket vinni...de vigyázni kell arra is,hogy ezek az érzelmek ne csapjanak át szerelembe...egy Dom azt mondta nekem egyszer,hogy neki egy nem elég....mindig több kell...De!!! az az első mindig akival van....nos,hát igen ....ez így is müködhet gondolom én...mára már azt is tudom ,szerelem nélkül is müködhet....s mára már azt is tudom,hogy a szabályokat ketten fektetjük le,s csak azon belül mozoghat a a férfi....áhh,,hát ezt eddig is tudtam..s már jelentősége sincs...mert,számomra már nem létezik Dom,Sub,stb....számomra megszűntek ezen szavak használata,mert úgy érzem,csak merevvé tesz egy kapcsolatot...Mindenki ,úgy fogja értelmezni mondanivalómat,ahogy akarja....majd egyszer nekem is csak sikerül kibogoznom ezt a csomót:))
Most újból lekell ülnöm,s elkell gondolkodnom,hogy mi jó nekem,mit élvezek én....s megkell hozzá találnom azon illetőt,akinek velem azonosak vágyai....s nem kér tőlem,számomra lehetetlen dolgot...s elfogadja azt amit nyújtani tudok neki,s ezálltal pajkos szeretőm lesz....kell a francnak Dom...az csak egy felvett "álarc"...elég,ha domináns,de úgyanakkor törödik,foglalkozik érzéseimmel,gondolataimmal...vagy sokat kérek???!!!könyörgöm!!!nem férjet akarok...(elég abból egy bőven)...nem szerelmet....csak keresek most egy társat,aki elindít a jó úton,mert azt hiszem eddig tévúton jártam...mondom ezt annak nevében,hogy érzéseim nem múltak még el nyomtalanul....csak nincs értelme elszívnunk egymás energiáit...Ő nem keres....már én is elég jól elvegetálok,s már én sem érzek oly sűrűn késztetést arra,hogy keressem...hiába van még mindig itt szívemben...már elért a tudatomig,hogy nincs értelme harcolnom,azért,hogy tanítson,okosítson...hisz ha eddig nem tette,most mért tenné???...s most döbbenek rá...vagyis most merem bevallani magamnak..most merek szembe nézni a ténnyel,hogy igazából témánk sem volt amiről beszélhettünk volna...persze,számtalan levél őrzi gondolataim....de az csak egyik fél megnyílvánulása,s csak az egyik fél gondolatainak a kiáltása a másik felé...ami jelzi,hogy figyelj rám,foglalkozz velem...ami először követelőző kérés volt...majd ahogy múltak a hónapok ,úgy lett egyre kérlelőbb,könyörgőbb...de neki ez sem kellett...kérdem én!..mit tehet ilyenkor az ember lánya????...bekell látnia,kudarcot vallott....vagy pedig azt,hogy nem jól választott....amit én nem mondok,mert én még most is,úgy gondolom,a választás jó volt...de mégis ellett baszva....(tudom,most megkapnám fejmosást,emberkéktől,hogy ne lelkizzek,hanem lépjek már túl ezen,hisz millió fasz van a világon),de mondhatom azt,hogy az a kevés is számomra sokat adott....
Most újból lekell ülnöm,s elkell gondolkodnom,hogy mi jó nekem,mit élvezek én....s megkell hozzá találnom azon illetőt,akinek velem azonosak vágyai....s nem kér tőlem,számomra lehetetlen dolgot...s elfogadja azt amit nyújtani tudok neki,s ezálltal pajkos szeretőm lesz....kell a francnak Dom...az csak egy felvett "álarc"...elég,ha domináns,de úgyanakkor törödik,foglalkozik érzéseimmel,gondolataimmal...vagy sokat kérek???!!!könyörgöm!!!nem férjet akarok...(elég abból egy bőven)...nem szerelmet....csak keresek most egy társat,aki elindít a jó úton,mert azt hiszem eddig tévúton jártam...mondom ezt annak nevében,hogy érzéseim nem múltak még el nyomtalanul....csak nincs értelme elszívnunk egymás energiáit...Ő nem keres....már én is elég jól elvegetálok,s már én sem érzek oly sűrűn késztetést arra,hogy keressem...hiába van még mindig itt szívemben...már elért a tudatomig,hogy nincs értelme harcolnom,azért,hogy tanítson,okosítson...hisz ha eddig nem tette,most mért tenné???...s most döbbenek rá...vagyis most merem bevallani magamnak..most merek szembe nézni a ténnyel,hogy igazából témánk sem volt amiről beszélhettünk volna...persze,számtalan levél őrzi gondolataim....de az csak egyik fél megnyílvánulása,s csak az egyik fél gondolatainak a kiáltása a másik felé...ami jelzi,hogy figyelj rám,foglalkozz velem...ami először követelőző kérés volt...majd ahogy múltak a hónapok ,úgy lett egyre kérlelőbb,könyörgőbb...de neki ez sem kellett...kérdem én!..mit tehet ilyenkor az ember lánya????...bekell látnia,kudarcot vallott....vagy pedig azt,hogy nem jól választott....amit én nem mondok,mert én még most is,úgy gondolom,a választás jó volt...de mégis ellett baszva....(tudom,most megkapnám fejmosást,emberkéktől,hogy ne lelkizzek,hanem lépjek már túl ezen,hisz millió fasz van a világon),de mondhatom azt,hogy az a kevés is számomra sokat adott....
2009. július 1., szerda
üresség,magány,fájdalom,keserűség....de már ott a remény:)
Mint látható,nem mostanában jártam itt...meg van rá a magyarázat...csak még fáj beszélnem róla..de hamarosan,kiírom magamból,s remélem feledésbe merül mindaz ami mindez idáig bántott engem...magamban csalódtam,első sorban...a naivságomban...s abban,hogy éreztem,nem jó ez így,nem egyeznek vágyaink még sem próbáltam lezárni valamit,ami eleve nem is működött...vagy ha működött is,túl egyoldalú volt...ennél mindenki többet érdemel...
ismerkedem újból..de nem engedek senkit magamhoz....lényeg ,tanuljuk meg nem csak egy fasz..s nem csak egy pina körül forog a világ...:))kapcsolatnak sem volt nevezhető,aminek én rabja voltam...s most már a rózsaszín szemüveg,sem rózsaszín....:)szóval...csak sajnálni tudom magam,hogy ily sajnálatra méltó voltam...:(de,viszont mindent köszönök kis chat-es barátaimnak akik segítettek,hogy túléljem a túlélhetetlennek hit dolgot....puszi Nektek érte...
ismerkedem újból..de nem engedek senkit magamhoz....lényeg ,tanuljuk meg nem csak egy fasz..s nem csak egy pina körül forog a világ...:))kapcsolatnak sem volt nevezhető,aminek én rabja voltam...s most már a rózsaszín szemüveg,sem rózsaszín....:)szóval...csak sajnálni tudom magam,hogy ily sajnálatra méltó voltam...:(de,viszont mindent köszönök kis chat-es barátaimnak akik segítettek,hogy túléljem a túlélhetetlennek hit dolgot....puszi Nektek érte...
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)