agyi-gagyi

még azon agyalok,hogy csütörtökön akár szolgálhattam is volna...addig az is ott van bennem,hogy mért vár akár több mint fél évet,azzal,hogy testileg érintkezzen velem...hisz lelkemmel nem fog igazából sokra menni..azzal,nem lehet kielégülni...azt max.csak kínozhatja...s ilyenkor jön az,hogy undorodhat tőlem???vagy másokat tüntet ki figyelmével inkább,most,hogy itt a nyár,buli,nyaralás....s majd engem pedig elővesz,ha épp nem lesz ki szolgálja??én vagyok: a ló nincs ,jó a szamár is,típusú balfék??...ajjajjajj...ennyire nem kéne madárnak nézni...
nem testileg sóvárgok Uram után..hisz nem sok volt testiség...tényleg lelkem vágyik utána..s nem tudtam,hogy lelki kötödés lehet ennyire szoros..hisz igazából sosem kötődtem senkihez..
s mégis,most belegondolva??mondhatjuk,hogy nem nagyon mozgattam meg köveket,hogy csütörtöki napot szabaddá tudjam tenni...valahogy nem volt meg bennem az,hogy kockázatot vállaljak érte...pedig régebben azon voltam,hogy vele lehessek...de mindig úgy voltam vele,soha nem fogok könyörögni egyetlen szolgálatért sem...hanem ha vágyni fog rám,úgyis megteremti módját,hogy megkapja testem...de nem igazán volt célja,hogy használjon...s ez nem arról,kéne hogy szóljon,hogy csak én igazodjak hozzá,hanem igenis neki is tennie kéne azért,hogy akarjak ,vágyjak szolgálni őt...gondolkodás nélkül...hisz,ha rendszeresen figyelne rám..s törődne lelkemmel,még ha az épp csak picsog is...biztos,hogy bennem lett volna igyekezet,hogy legalább azzal megfeleljek neki,hogy áldozatot hozok érte..s nem azt mondani nyafogásomra,hogy elszívom energiáját...néha azt gondoltam,még nem találkozott igazi hisztis picsával...de csak kellett egy indok,hogy ne kelljen felelnie kérdéseimre...s jött a gyűlölt csend...ami nem is lett volna baj..ha az a csend nem tartott volna akár hetekig is...szóval azzal,hogy családos révén találkozunk én sokat kockáztatok...míg ő elváltként ..??semmit...de azért én utazzak ...s ha véletlen erre nyaral,akkor van rám pár órája??mélyen elgondolkodtató....s tudom,érzem,hogy más még ennyit sem lett volna hajlandó kockáztatni,majdhogy nem a semmiért...hisz nem tanulhattam a fizikai valóját dolgoknak..de néha az is ott van bennem,lehet soha többé nem találkozunk már az életben..s ez ijesztő...

nézzük másik személyt...ő,is családos...vannak gyermekei...s ennek örülök...valamiért ez megnyugtat,hogy ha talizunk is mindenki megy haza saját kis családjához...s nincsenek elvárások..hisz tudjuk,hogy együtt élve mással ez mivel jár számunkra...s bár magánéletünk tabu egymás számára,mert nem célunk vájkálni másik életében..nos,van,hogy említti gyermekeit..vagy épp feleségét...(vagy épp teszem én ezt)..s ezzel is hagyja,hogy kicsit belé lássak..ne csak a meg közelíthetetlen férfit lássam benne...annak is megvan a maga varázsa úgy hiszem,hogy mi például úgy döntöttünk,hogy a netbeli beszélgetések nagy részét nem fogjuk a személyes találkozóval keverni...ha neten kostólgatom..tehetem..nem zavarja...ha pedig élőben bekostólnám???nos..asziszem,viselhetném következményeit...:)))ezt még nem tudom:)
harmadik találkozóra igért már meglepetést...kérdeztem mi lenne az,dehát úgye ha elmondaná,már nem lenne meglepi...nem tudom milyen írányba induljak el..mire gondoljak,mivel akar meglepni...kis félelem is van bennem...de ez a vággyal keveredő félelem inkább...a kíváncsiság,hogy mit forgat fejében...mit tekinthet ő meg lepinek...na ,ez zavaros egy szösszenetre sikeredett...:)
valahogy eszembe jutott megint csalán..érdekel,azt érzem..de azt hiszem mikor rákérdezett kaptam e már vele,vagy hogy eltudnám e képzelni bugyimba téve..azonnal egy nemmel reagáltam kérdéseire...lehet megijedtem lehetőségtől,hogy ő megtenné...vagy talán csak ahogy kérdezte az,izgathatott fel?mert igazából puncimon nem bírnám elképzelni..de fenekelésként kipróbálnám egy-két csapás erejéig...jó kérdés..mert vagyok olyan hülye,hogy képes lennék rá megkérni,hogy próbáljuk ki..de ha meg én kérem,már nem oly izgi,nem?hisz akkor döntés enyém:)))persze,ezt még nem most tervezem megélni..de foglalkoztat..

na,jól összevisszamindentírtam voltam:))