"A gazdag a vagyonából adhat,a bölcs a tudásából,
de az adja a legtöbbet aki szabadságot ad.
És szabadságot is csak az adhat,aki maga is szabad!"

"Azért vagyok Veled,hogy kiteljesítselek,nem azért,hogy korlátozzalak!
Azért vagyok Veled,hogy szárnyakat adjak Neked,nem azért,hogy elvegyem a szárnyaid.
Felhatalmazlak,hogy szabadon szeretkezz bárkivel akit megkívánsz,amikor csak akarod.Ha nem
vagyok elérhető vagy a körülmények úgy hozzák.Akkor nem is kell Nekem előre bejelentened,vagy a hozzájárulásomat kérned.Ha valakit beakarsz vonni kettőnk mellé,akkor szabadon megteheted.Bízom Benned és választásaidban.Ami Neked jó,az Nekem is jó.Azt akarom,hogy boldog és teljes életet élj.

Ezeket a kis irományokat a neten olvastam s megfogott ,megragadott...
Mondhatnám aktuális a második szösszenet számomra...Azt is mondhatnánk ezt a kis szöveget akár Uram is írhatta volna számomra...De sajnos nem tette:-( :-)
Távkapcsolatban élünk,ritkán adódik meg,hogy együtt lehessünk,bár napi szinten kommunikálunk valamilyen formában egymással.Imádom,szeretem,tisztelem Uram,hisz ha nem így lenne nem lennék Vele.A napokban kértem,engedélyezze,hogy elmenjek másokkal baszni...csak,hogy lelkivilágom helyre billentsem...Mivel közös találkozásunkra még várnunk kell...Azt hiszem sok szempontból másképp állok dolgokhoz,mint a nők többsége...Engem nem zavar,ha Uram más nőkkel is foglalkozik,csak ne tudjak róla,s ne elöttem tegye...bár nem hinném,hogy kapcsolatunkban ez fennáll..de ha így lenne,nem zavarna...ezt tudja Uram is...Mivel a napnak nincs olyan perce,hogy ne baszáson járjon agyam,így először felvetettem Uramnak,hogy szeretnék két férfival együtt lenni...de mivel Uram jelenléte szerintem feszélyezne ,ezt nem d/s ,nem s/m kapcsolatban szeretném,hanem haveri alapon valakikkel...a saját játékszabályaim szerint...Tudja Uram ,tisztában van vele,hogy számomra ez egy érzelemmentes dolog,mivel a szívemben Ő van,csak a testem adnám át másnak "használatra",utána mindenki menne a dolgára,mint ha mi sem történt volna...erre képes vagyok,hisz Uram elött jó pár kapcsolatomat így éltem meg...Tudja azt is,hogy nekem az ad megnyugvást ha érzem,hogy kitölt a fasz...elmagyarázhatatlan..mások számára talán érthetetlen,de számomra ez felér egy lelkiorgazmussal...maga a tudat ,hogy bennem volt egy idegen,megnyugvással tölt el...s mégjobban megerősít abban,hogy következő életemben kurvának kell,hogy szülessek:-))Az engedélyt nem kaptam meg,s bár nehéz betartanom,mert hajtana vérem,csak megköszönni tudom Uramnak,hogy így áll hozzám...nem itélkezik,továbbra is bízik Bennem s megígérte lesz olyan ,mikor megfogom kapni a több faszt,de addig tennem kell dolgom,amiket elvár tőlem..Azt hiszem ,úgy gondolom Ő az az ember aki mellett tényleg kiteljesedhetek s talán ki is fogok.:-)De ez még a jövő zenéje:-P

Gyönyörű időnk van ma...hmm,talán ugyanilyen melegséget érzek "szívemben" ha Uramra gondolok...s , hát teszem ezt jó ribancként minden napnak,minden pillanatában...na,persze mellette még millióegy dolgon agyalok,aminek csak köze is lehet ribancsághoz,szajhasághoz,baszáshoz...nevezze ki minek akarja:-)Tegnap Uram megmérgesített azzal,hogy bevolt jelentkezve msn-re, elérhető! állapotban is volt és mégis baszott megszólítani...jól felhuztam magam mert tudtam hamarosan nekem kikell lépnem,s kicsivel később mikor már indulataimnak nem tudtam parancsolni,küldtem az sms-t,hogy ilyenkor aztán tudom ám utálni:-)juuj,de hamar megcsörrent telefonom:-)na,bepánik s gondoltam nem szeretnék összefutni mégcsak éteren keresztül sem Uram "haragjával...:-) sms-be utána kimagyaráztam magam,majd jött a sajnálat és bocsánatkéréseim hada,de végülis elértem,hogy ne nehezteljen rám Uram...uhh:-)ezt megusztam:-PSok mindenen jár agyam,s majd ha lesz időm kiis fogom fejteni őket,de most idő hiányom nem engedi,hogy kibontakozzon ribanclelkem:-)úgyhogy majd re,vagy mi a szösz:-))

Valahogy eszembe ötlött,hogy egyszer elkellene olvasnom O történetét...kíváncsi lennék ,milyen hatást válltana ki belőlem...Az ötlet beférközött agyam kis rejtett zúgába s most azon vagyok ,hogy a föld alól is előkeritsem ezt a kis kiadványt...na,jó ha nem is a föld alól,legalább egy antikváriumból...:-)gondolatom tettek követték ,s ellátogattam egy ilyen helyre,ahol közölte velem az eladó:hogy épp tegnap vitte el az az illető, aki anno beadta értékesítésre...Ó,hogy az a magasságos...Végre megint bacca valami gyér "fantáziámat",erre lecsúszok róla..sebaj ,nem adom fel..megfogom szerezni,már csak azért is elven:-)Anno,olvastam belőle részleteket,de valahogy akkor annyi elég is volt belőle...de most minden érdekel,aminek csak köze lehet Bdsm-hez...akár egy másik sub blogja,akár egy kitalált történet...mindegy,csak legyen kielégítve infomániám...:-))Független attól,ogy a mai napig ribancnak vallom és fogom magam vallani!!!De,épp úgy megteszi a szuka s kurva megszólítás is....:-)Forr tőle vérem...:-)Ahh,elmondhatatlan...imádom és kész...!!!Ma bazi nagy csipeszt láttam egy boltban,(szerintem mellbimbóm eltakarná simán ;-)..lefényképeztem...gondolhatták nem vok normális:-)..bár fizikai fájdalom nem vonz,nem érdekel...meglennék ilyenek nélkül..de mivel már volt lehetőségem megélni lightosabb verziót csipeszekkel,így arról is csak sex jut eszembe...a napnak nincs oly része,hogy ne baszáson járjon agyam,s bár továbbra is tartom magam ahhoz,hogy nem vagyok mégse sub és nem vagyok mazo,a fantáziám basszák ezen dolgok,s tudom,hogy pörgésemnek már nem lenne elég a sima vanilla...az oly nyálas...s én utálom a nyálas dolgokat...na,nem!!! azt nem!hisz azt én nyálazhatom össze:-))Az a mindenem..s csak utána jön Uram teljes egészében...ától -cettig:-)Jah,és imádom Uram!:-) (asziszem:-)))

Ritkán vagyok mostanában gép közelben...pedig illő lenne összeszedni magam és rendesen vezetni a blogomat,hisz én voltam érte annyira oda....egy jó pár hete már újból rendben vagyok lelkileg...most újfennt ott tartok,hogy imádok élni...élvezem magam kis társaságát..vágyakozom Uram érintésére,farkára...vágyom,hogy előtte térdelve szophassam...vágyom,hogy birtokba vegye pinám és keményen megbasszon....vágyom,hogy használja testem...hmm,azt hiszem kényére ,kedvére:-)Most tényleg azt érzem boldog vagyok,az okát nem tudom...nálam nincsen köztes állapot...vagy szárnyalok,vagy a poklok poklát élem meg...ha pedig mégis van nagyon kevés ideig tart..fejben mindig pörgök...a nap 24 órájából 48-at a baszáson jár agyam...meg persze,hogy milyen jó lenne újfennt Urammal lenni...imádom...na,persze néha megtud mérgesíteni,mikor makacskodik,de tudom azt is ,hogy csak olyat fog elvárni,követelni ami mindkettőnk számára jó lesz vagy ha nem is lesz jó,az én fejlődésem fogja szolgálni,hogy minél jobb kurvája,ribanca,szukája lehessek:-)néha legszívesebben kiszállnék,ezt Uram is tudja,talán,mert nem tudok érzéseimmel mit kezdeni,talán,mert dühít,hogy az fog történni amit Uram akar s nekem nincs választásom..Igazából el lennék Uram mellett mindenféle hiszti nélkül,ha nem kérne olyanokat amik nálam a "nem szeretném" kategóriába tartoznak:-)Végül is odáig sikerült már Urammal eljutnunk,hogy érdekli,hogy én mit makogok,csak hidegen hagyja:-)De nem adom fel:-)Közben pedig várom,hogy újra magamba érezhessem,s kitöltsön farkával...(is)...:-D

Depis időszakom élem...de nagyon!!!Valahogy nem tudok helyre rakódni lelkileg...sok minden fáj!!!de ezek a fájdalmak a múlt fájdalmai,amik a jelenemre,s jövőmre is rányomják a bélyeget...s úgy érzem egész életemben elfognak kisérni...Sokszor megfeledkezem róluk,de mikor előtörnek foszlányképek,csak arra tudok gondolni,mennyivel másképp alakulhatott volna életem,s mennyivel jobban megkéne becsülnöm apróságokat...Üvölteni szeretnék annyira fáj lelkileg ,de tudom,hogy nem fogok...hol megcsak összekuporodni s akarni,hogy mégjobban fájjon...Hülye picsa révén mindig az kell ami nincs...Ha fáj ,nem akarom hogy fájjon...ha nem fáj akkor pedig akarom a fájdalmat...lelkileg akarok néha szenvedni,mert szenvedés nélkül nem is tudok huzamosabb ideig boldog lenni...Egyáltalán tudom-e mi az a Boldogság?Micsoda kettősség!!!Őrület!Mennyivel egyszerűbb lenne életem,ha nem lennék ily bonyolult személyiség...Szeretnék már visszatérni ribancénemhez,de most távolinak tűnik azis,hogy valahol,valamikor bújkált bennem...
Közeledvén a 30-hoz,bizony félek az öregedéstől,a haláltól,egyedülléttől is...!!!Jaj,de még mennyire...Az ember alig várja elérkezzen a bűvös 18,most meg legszívesebben megállítanám az időt...Most valahogy "semmisem jó" érzésem van...S ilyenkor utálom is magam...