2010. január 13., szerda

Ma próbáltam pozitívan hozzáállni dolgokhoz...s mivel Uram eszméletlen hiányzot lelkiekben,ezért úgy döntöttem,ha a hegy nem megy Mohamedhez,akkor majd én..vagyis,csak  telefonon keresztül...azon járt ugyanis csöppnyi agyam,hogy lehet,hogy nem várnom kéne Uram hívására...hamár én vagyok az a hülye kurva aki fut utána.. hanem nekem kéne kezdeményezni,persze csak sms-en való megkérdezés után...s várni  a választ...miközben szidom magam,hogy hát én hülye,mért nem tettem előbb félre büszkeségem s mért nem cselekedtem előbb így...na,már most: büszkeségről nincs szó...csupán annyiról,hogy én úgy álltam dolgokhoz,hogy ha Uram kíváncsi rám, vagy hallani akarja hangom akkor úgy is hívni fog...ha pedig,nem ...akkor azt is elfogadom s nem okozok neki terhet ... na,persze ezt még az elején határoztam el...többmintkétéve:)) szóval,most ezen döntésem félretéve,bepróbálkoztam...mert tényleg vágytam hangjára... mire reakció: kikapcsolt telefon!! ..Ezt onnan tudom,hogy smseim ilyenkor nem kézbesíthetőek.. folyamatosan csalódottság jellemez vele kapcsolatban... hisz mára már azt sem tudom milyen lehet az igazi oldala... nem akarom elhinni,hogy ennyire félre ismertem valakit..s a legszarabb,hogy nem tudok belőle kikeveredni...pedig folyamatosan azon vagyok.. mit akar egyálltalán ő még tőlem??.. s én miért kaparok még mindig ajtajánál??.. s mért hasonlít ez a szerelem a gyülölethez??... tehetetlenségem felőrli idegeim..energiám.. ,hogy miért hagyhattam magam ennyire belemerülni érzésekbe??!!...valahol pedig éreztem,hogy nekem sosem szabad szeretnem,mert az nem jó...fáj... hisz olyankor már  mindig attól félünk,hogy elvesztünk egy számunkra fontosnak vélt személyt.. s nem tudjuk igazán élvezni magát a szerelmet/szeretetet... apumat 10 év után sikerült elengednem lelkileg... kemény harc volt... de itt vagyok... remélem ezen is túl leszek egyszer... mert túl akarok lenni...mert értelmetlen... de még nem tudom elengedni..bassza meg...basszam meg.. basszon meg:)) egyre jobban elhiszem,hogy lelki mazo lettem

Úgy döntöttem,csak a meghívott felhasználok olvashatják blogom...hogy,miért is?..mert,ezt is kikell próbálni ,hogy milyen...s ,ha nekem tetszeni fog,maradni is fogok ennél a változatnál..szóval,nyugodtan tessék kérni,akit érdekelne továbbra is picsogásom..:))

2010. január 10., vasárnap

Most jól vagyok...miért is?...mert megkapom a számomra oly fontosnak vélt figyelmet...s élni fogok kíváncsiságom minden kis kielégítetlen kérdéseinek megválaszolásának elfogadásával...tanulni akarok!...izé...szeretnék:-) talán megszületik az új év új rabnője? :xd...nehezen hihető ...máig nem tudom mi is lehetek valójában ( ribanc ...ingyenkurva...vagy tán sub..)...s hogy hol kell keresnem helyem...de megkell találjam helyem..önmagam...kérdéseimre választ...ha pedig csőd..akkor máshol keresem meg lelki békém....ez van...
de érzem...boldogabb leszek ezen évben....

2010. január 5., kedd

Gondolkodtam,hogy egy időre befejezem blogom írását..vagy talán végleg...nincsenek gondolataim..s lejjebb csúsztam,mint sem ,hogy azt gondoltam volna...zavarosak fogalmazásaim...sőt értelmüket sem látom azoknak miket leírok...s mostanság majd mindennap az alkoholba folytom bánatom...bulinak indult ez is..s tudom,hogy lekéne állítanom magam róla..de néha olyan jó így kizárni az amúgy is kizárt külvilágot...baráti társasággal mentünk el karácsony előtt s után is kávéházakba iszogatni...eleinte nem is nagyon ment nekem ez az egész...mert  jóformán már a szagától rosszul vagyok...legtöbbje kiis jött belőlem hamarosan az elfogyasztás után..volt,hogy még az első stampi is égette gyomrom...majd az unszolásoknak engedve,na meg annak is,hogy tudtam régebbi tapasztalataimból,hogy eltudja lazítani az embert,erőltettem a dolgot ha ment ,ha nem...fokozatosság megtette hatását...most úgy vagyok jó ez a lebegés mi körbe vesz...kevés olyan napom volt ebben a pár hétben,mikor ne lettem volna rózsaszín ködbe borítva....a meló utáni iszogatásokból mindig úgy jöttem haza,hogy ne legyen észrevehető ,hogy "mimostcsajosnapot" tartottunk:):)..pedig volt ,hogy vedeltünk...:))majd mikor a család nyugovóra tért akkor kezdődött az én kis különhadjáratom a röviditalokkal...tudom,nem jójezígy...de nekem most ez kell...most egy kisideig ezen utat akarom járni..ha nem akarnám úgysem tenném ,igaz?...ez a 2010-es esztendő tudom,hogy jobb lesz ...csak azt nem tudom mitől..:))de a tavalyi már a maga számaival is olyan negatív volt nekem...talán nekem is sikerül pozítivabbnak lennem majd..eddig még csak picsogás volt...de minden rossz elmúlik egyszer úgye?

2010. január 3., vasárnap

2010.01.01.
Az év első sms-ét Uramtól kaptam.

"Szép napot Subrina.2010 szolgálatod beteljesedésének éve lesz.Ölel.G-Dom"
Nem akarok s nem is fogok belemagyarázni semmit.
Amit tudok,hogy nem könyörgök azért,hogy találkozzunk...sem, hogy szolgálhassam,sem,hogy megbasszon,hogy használjon,sem hogy mocskos kurvája lehessek..szóval semmiért nem fogok könyörögni..s nem utazom...s tabuim is maradni fognak...s majd csak kilábalok érzelmeim útvesztőjéből.. na,jó lehet,hogy figyelméért odafogok lenni..szokás szerint...de ha a dolgok hasonlóak lennének 2009-es eseményekkel,akkor már most tudom,hogy nem kérek belőle...mért ilyen nehéz elérni,hogy az ember tartozhasson valakihez?valakihez,aki  a minden is lehetne??:( miközben csak azon határok lennének feszegetve amelyeket engedek,hogy feszegetve legyenek?

többet nem akarok tartozni senkihez...csak testileg szolgálni oszt jóvan...