Valamivel kapcsolatban fogadtunk kék szeművel...
...mire ő:
- Megértelek.De ha vesztesz...!Véged.
 Engem nem kell szeretned,de engedelmeskedni fogsz.
 Minden perverzitásom kiélem rajtad.Lesz amit élvezel,de lesz amit nem,lesz ami fájni fog.Megalázlak,ha vesztesz.   :XD

Azóta persze beszéltünk négyszemközt...s annál többre tart mintsem,hogy alázzon...s fél,hogy lehet belém szeretne...s akkor már csak lightos szexet tudná megadni...de ha lennék is neki,megcsalna...(ezt ő mondta!)..igaz én is megcsalnám :)))
A napokban az jutott eszembe,hogy én a szeretőimet is folyamatosan csaltam más szeretőkkel..tehát  folyamatosan fel volt szarvazva körülöttem mindenki...ahogy talán én is...:)))Röhej...:)

"Belül én már meghaltam,csak a maszkom él....
 Belül én már meghaltam,egy maszk nevet feléd!"

Néha ezen idézet is igaz rám....de most,természetesen nem...de meg kellett örökítenem ,mert megfogott...

Most azon vagyok,hogy a barátok felé mutassam meg azon oldalamat ami a szeretetről szól...Valójában a szeretet,az igazi szerelemi állapot elmúltával lép életbe!!!!!!!   azt hiszem itt tartok én:)

Kezet csak megfogni szabad...Elveszíteni vétek...Ellökni átok...Egymásba simuló kezek tartják össze az Eget s a Világot!  (Albert Canus)

"Ha padlóra kerülsz,a barátod biztosan felsegít.S,ha erre képtelen,hát melléd kuporodik,és kivárja,míg újra erőre kapsz!"

Ma megköszöntem azon pillanatokat,amiket együtt töltöttünk...(volt uramnak) bízván abban ,hogy kellemes emlék maradok számára... már tudok létezni nélküle... már nem fáj hiánya...már nem űz-hajt semmi hozzá...tovább léptem... s boldog vagyok.... mert sok szeretetet kapok azáltal,hogy én is megtanultam szeretettel közeledni sok-sok emberkéhez....s megtanultam,hogy mily fontos a szeretet,szerelem, a valahova tartozás...  s milyen az ha letehetjük lelkünk egy másik fél kezébe...lényegtelen mára már,hogy nem jó helyre tettem...hisz általa tanultam sok mindent érzéseimet illetően...


"az élet túl rövid ahhoz,hogy egyszer csak felébredj s megbánd.Szeresd azokat akik jók hozzád.Felejtsd el azokat akik nem.Hidd,hogy minden valami okból történik.Amikor új esély adódik,két kézzel kapj érte.Ha ez gyökeresen megváltoztatja életed,ne ellenkezz.Soha senki nem mondta,hogy könnyű az élet,csak azt,hogy érdemes élni."

Nem bánok semmit....az eltelt majd másfél év számomra lelkileg nehéz volt...hisz nem bizonyíthattam azt,hogy szerettem valakit...s nem bizonyíthattam neki semmit magamból....mert igazából nem akart megismerni....s igazából ő tényleg játéknak fogott fel mindent...s mára már ez sem bánt....tapasztalatlan voltam még ezen téren...hisz első "uram" volt...de megtanultam egy ilyen kapcsolatot is úgy kezelni,hogy nem kell bele érzelmeket vinni....elég a szimpátia s vágy...s elég is ennyi...új oldalamat ismertette meg ez az egyoldalú szerelem....s mára már elfogadtam,(ha nehezen is),hogy képes vagyok szeretetet adni... még ha ezt ezerrel tagadom akkor is.... s már ezen döntés is végleges... új útra lépek...új irányba indulok...hogy merre még nem tudom...egyet viszont már tudok... jól döntöttem...s újból szabad vagyok. lelkileg...(már pár hónapja,de ki kellett várnom,hogy biztos legyek magamban)...s csak akkor mondjam ki döntésem,ha már tényleg úgy érzem,tudok nélküle,élni...s tovább lépni...


amúgy érzem,hogy tele vagyok szeretettel... s ez jó...mert van mit tovább adnom...őszintén..azoknak akiknek szükségük van rám...

El vagyok,jól vagyok, meg vagyok...Egyre vidámabb hangulatban telnek napjaim...azaz,nem a melankolikusság uralkodik rajtam..leginkább csak annyit szándékozom megírni most,hogy: 1: töröltem párom eroszról...mert most minden téren érezni akarom szabadságom,s azt akarom ott se érezzem magam "valakihez láncolva"...pörgök ezerrel...na,persze ez köszönhető kék szeműnek...meg magamnak,hogy vágyódom dolgok iránt...na,meg annak is,ho mán nem csak kék szemű akar....hanem akadt riválisa...s ez kihozta belőle azt amire gerjedek...azaz a kuss...az lesz mit én mondok...s dugni fogunk...s szétbassza gátlásaim...stb.stb...s én havernak akarom,mert tényleg minden körülmények közt számíthatok rá...néha elég egy szó...és,meg teszi...nekem...értem...s nem azért mert meg kell tennie vagy muszáj lenne megtennie..egyszerűen kérem segítségét....s ha tud segít...s mindig kihozza magából azt,hogy nem okoz csalódást...szóval most előjött domináns énje...én hülye meg kívánom mint állat,hogy uraljon...na,persze vívódok is,hisz nem tudom egy olyan játék után,hogy viszonyulnánk tovább egymáshoz....ez a barátság nekem meg ahhoz túl fontos,hogy elbasszam...a kis mocsadék lemert kurvázni:)) na,hogy ezért,holnap mit kap tőlem...:)))imádom!!...magamra találás talán ott folytatódik,hogy új fent több szálat tartok kézben...ami még mindegyik szexmentes...de legalább nem unatkozom...s sms függésem is ki van így elégítve...mert én azt hiszem függök a szextől..a pasiktól,a smsektől,a nettől...szóval ,ezer inger kell,hogy érjen fejben,hogy ki legyen elégítve lelkem...s így már baszás,nem is oly fontos...szóval szeretek magammal lenni:))a többi meg már csak játék..az élet játéka...s úgy döntöttem tovább játszok:))

kezdek magamhoz visszatalálni...

Továbbra is nyugalom van bennem...mert képes voltam véghez vinni egy dolgot,higgadt s nyugodt hangnemben..(megjegyezvén nem hinném mások az én helyzetemben megtudták e volna őrizni hidegvérüket)...Olyan személyiség vagyok,aki mára már megtanulta kezelni agresszivitását,dühét az őt ért sérelmekkel szemben..sokáig magamba fojtom ami bánt,mert nem szeretek veszekedni...de ha egyszer kirobban belőlem,akkor támadok azon dolgokkal amiket addig csendben gyűjtögettem magamban....s eddigre már csak csodálkoznak,hogy az a halk szavú,majdhogy nem nyuszi viselkedésű személy,hogy képes ekkora energiával kiadni magából dühét...mindezt úgy hogy megőrizze nyugalmát...hozzá teszem,nem könnyű...talán az egyik legnehezebb dolog önmagunk megzabolázása...de,például ugyanilyen nehéz önmagunk hibáinak elismerése....s még biztos mondhatnék pár példát,de nem jut eszembe...meg nem is akarok!szóval...mint többször is említtettem én magamat szeretném megismerni,megfejteni,tudni gyenge pontjaim..s tudni erős oldalamat is...s megerősítést szerezni az életben arról,hogy ha gyermekkoromban "agresszív,nehezen kezelhető gyermek voltam" az csak azért volt mert a körülmények áldozata voltam...s igenis több a jó bennem mint  a gonoszság!