"Boldog vagyok és szeretném,ha te is boldog lennél.Legyél azzá,amiért születtél,merd vállalni önmagad,s te is boldog leszel.Ha boldogságunk van,mindenünk van,ha pedig nincs,mindent elkövetünk,hogy megszerezzük.A Hold egy darabka csoda,amely minden éjszaka feljön a nehéz időkben is,hogy ne felejtsük,minden napnak megvan a maga szépsége.Az öröm ott kezdődik,amikor abbahagyod saját boldogságod keresését ,azért,hogy megkísérelj másokat boldoggá tenni."

"Mindennap ott van a lehetőség a kezedben,hogy egy ember életét megváltoztasd,egy társad létét felemeld.Ráadásul,mikor szíved ad,nem csak a másik,de te is több leszel:ha közel engedsz magadhoz valakit,tekintetekben fellobban az öröm fénye...
S talán örökre ott ragyog."

"Aki szeret,az nincs többé egyedül,mert az akit szeret,mindig jelen van."
"Ha szeretet van az életünkben,az pótol ezernyi dolgot,ami hiányzik.Ha nincs szeretet,mindegy mink van,az sosem lesz elég!"

...a Szeretet:kiválaszt,megszólít,megtart és elenged,de soha nem sajátít ki,legfeljebb örömmel elfogadja,ha önként csak neki ajándékozod magad.
Fáradozásunk legnagyobb jutalma,nem az,amit kapunk érte,hanem amivé válunk általa."

...sok,sok gondolat cikázik fejemben...s történéseim is vannak amik pozitívak...de mégis arra gondoltam,hogy leírom,hogy pár napja tesóm is olvasója lett blogomnak...
igazából,mondjuk úgy dirrekte elültettem bogarat fülébe,hogy van egy blogom...amit persze,nem hitt...s mondta,ha létezik aggyam meg...mire én...ááá,nincs is..csak hülyültem:))..persze csillogást láthatta szememben...s néha -néha előjött vele,hogy olvasni akarja...persze időt húztam,így eltelt pár hónap mire végre azt mondtam magamnak,hogy ok,engedek neki...de ameddig tudtam tartottam magam ahhoz,hogy jobb ha még sem olvas bele,félvén attól mit gondolna rólam...pedig megbeszélünk mindent...kivel,hol,mikor :)))mert há,mit titkoljam előtte...persze,azt ,hogy egy-egy ilyen tali alkalmával a drágalátos testvérkéje mit is csinálhat...arról csak foszlány képek lehettek emlékezetébe...azt tudja már jó pár éve,hogy nekem mi az ami bejön,mi az ami vonz,érdekel...stb.stb..
de szerintem ő sem hitte igazán,hogy én most akkor tényleg....
szóval leírom blogom címét...ő el is köszön..s el is kezdi olvasni..persze félelem bennem van,mi van ha meg utál,azért amit művelek..aznap már nem beszélünk..így alig várom másnap délutánt..de ő sehol..víz lever...na gondolom,ez sokkot kapott tőlem,megutált...kitagad..letagad..elvesztem őt...de este jelentkezik,s mongya...addig lesem feküdt aludni még el nem olvasott...s tetszik neki..na,nem az mit művelek..hanem a stílusom..:)na gondoltam,e mégsem utált meg...
csevegünk-csevegünk...már rég nem blogomról ...s egyszer csak rá jellemző módon a megkérdi:s te tényleg szopsz?? majd megszakadok röhejtől...meg az ő naivságától,ho jaj de rendes ,ho ilyeneket nem néz ki belőlem:):)..s mondom neki igen...ő meg pfujjog...s egyből kérdi is,:de mér jó az árud e nekem...s ilyenkor előveszi kislányos énjét sejpítve írogatunk egymásnak..s tényleg majd szétröhögöm magam rajta,mert annyira édes...de választ nem tudom neki megadni...csak írom neki:próbáld ki s megtudod:)))) s megint jön az ismert pfujjogás:)) szóval,birom a csajt:xd s örülök,hogy ő van nekem!!!
teljesen két különböző tulajdonságokkal rendelkező ember...akiket mégis nagyon sok minden összekovácsolt  az életben..nekem ő minden egy személyben...testvér,barátnő!!..s támaszai ,segítői vagyunk egymásnak...s soha nem hagynám cserben őt semmiért,én mindig itt leszek neki,még ha néha gyagyának is tűnhetek számára...:)

Viszontlátásra
mondom,s megyek...
Bennem legbelül valami remeg,
Mert nem tudom,
SOHASEM TUDHATOM,
szoríthatom e még ezt a kezet,
amit elengedek!   (Reményik Sándor)