Szeretlek gyűlölni,gyűlöllek szeretni

Utálom azokat az érzéseket amiket Uram néha kivált belőlem....Toporzékolni,hisztizni,sírni szeretnék!!!!Mert nem akarja megérteni amit én szeretnék vagy épp nem szeretnék.Miért kell,hogy neki legyen ezen dolgokban igaza?Hisz anno nem ezeket tisztáztuk le...Fejlődik az ember-mondja Uram....Válaszom:-Uram igen.
Én csak azt veszem észre egyre jobban visszafelé fejlődöm s felejteni szeretnék....újból kezdeni mindent magam is jobban átgondolva lehetőségeim....Dühös vagyok!Ezt érzem...Kínlódom,vívódom testileg,lelkileg...Szar ügy mondaná más s egyenlőre nem látok kiutat belöle

minden oly zavaros...

Most én vagyok az aki elkapott valami vírusos nyavaját...A hét elején megtudtam,hogy külföldre utazott Uram...Valahogy onnantól fogva semmi nem érdekelt...kettős érzések kezdték megszállni lelkem zugait...még messzebb kezdtem érezni magamtól Uram...s még jobban kezdtem vágyakozni közelsége után...ha sokszor elérhetetlennek éreztem,akkor ezt most nem is tudom minek nevezhetném...mintha kitéptek volna egy darabot a szívemből...tudom,balgasság...de ilyenkor félek csak igazán,hogy elveszíthetem...s itt jön a kettőség...miközben azzal gyötröm magam,hogy tán sosem lesz enyém igazán,(s ez fáj),akkor ezen gondolatommal egyidőben,ott van a másik gondolat,hogy kikéne szállni,s hagyni mindent a fenébe ...meg amúgyis.... s újra elkezdeni a magam útját járni...s újra a magam urának lenni...de tudom azt is,hogy ez egy menekülés lenne részemről...mert nem akarok érezni...nem akarok szeretni...s nem akarok behódolni...miközben ezekeket már megtettem azzal egy időben mikor hagytam,hogy a testem s lelkem felett rendelkezzen szabadon...de néha szeretnék kitörni ebből...fogalmam sincs,hogy miért...tán mert félek minden olyan dologtól amivel tudom,hogy ha mellette maradok,megfog ismertetni...néha hagyom,hadd higyje,hogy oks talán megteszem,bevállalom...csak,hogy ne legyen csendszünet...távolságtartás...neheztelés...de mikor végig gondolom perverzióit,saját magamnak azt mondom,ha ezeket megteszed nem vagy normális...de az,hogy nem vagyok normális,már azzal elkezdődött,hogy hagytam,hogy egy férfi érzelmileg bekusszon agyam minden kis zugába...lelkembe...testembe...s ne tudjam kizavarni onnan...pedig próbáltam,ó de hányszor...mikor összecsaptak a hullámok felettem,mert éreztem,hogy most igenis nem az van amit én! akarok,ó de tudtam gyűlölni...de mégis azon voltam,hogy ne nehezteljen...közben szívem majd megszakadt...síkitani,sírni ,üvölteni szerettem volna felháborodásomban...hogy nem teheti ezt velem!!!...de teszi,mert tudja,hogy megteheti,s ilyenkor van az,hogy menekülni,kilépni,lezárni,felejteni mindent....nehogy már az legyen amit Ő akar...miközben a következő pillanatban már sóvárgok hangja,érintése és farka után...ördögi kör...aminek középpontjában mégis csak Uram áll...

Szeretetkönyv

"Megismerni csak akkor tudlak,ha részt veszek Benned,ha belülről éllek meg!Ha nem csak látlak és tudok Rólad,de érezlek is-ha "én" minden idegszálammal megtapasztalom milyen "te"-nek lenni.Ezt nem lehet kívülről,csak is belülről.A megismerés a "jártál bennem","jártam benned"kölcsönös élménye.Ismerem a titkos utcáidat,lelkedet és tested rezdüléseit,érzékenységed,magányodat,vadságodat vagy félelmedet.-Azt,hogy mersz-e szeretni egyáltalán.Tudsz-e adni s elfogadni?-most derül ki valójában.Mert amit adsz most azt magadtól adod.A titkaidat adod-amit féltesz,amit rejtesz,azt adod-és azt fogadod el Tőlem is."
Müller Péter:Szeretetkönyv

"A gazdag a vagyonából adhat,a bölcs a tudásából,
de az adja a legtöbbet aki szabadságot ad.
És szabadságot is csak az adhat,aki maga is szabad!"

"Azért vagyok Veled,hogy kiteljesítselek,nem azért,hogy korlátozzalak!
Azért vagyok Veled,hogy szárnyakat adjak Neked,nem azért,hogy elvegyem a szárnyaid.
Felhatalmazlak,hogy szabadon szeretkezz bárkivel akit megkívánsz,amikor csak akarod.Ha nem
vagyok elérhető vagy a körülmények úgy hozzák.Akkor nem is kell Nekem előre bejelentened,vagy a hozzájárulásomat kérned.Ha valakit beakarsz vonni kettőnk mellé,akkor szabadon megteheted.Bízom Benned és választásaidban.Ami Neked jó,az Nekem is jó.Azt akarom,hogy boldog és teljes életet élj.

Ezeket a kis irományokat a neten olvastam s megfogott ,megragadott...
Mondhatnám aktuális a második szösszenet számomra...Azt is mondhatnánk ezt a kis szöveget akár Uram is írhatta volna számomra...De sajnos nem tette:-( :-)
Távkapcsolatban élünk,ritkán adódik meg,hogy együtt lehessünk,bár napi szinten kommunikálunk valamilyen formában egymással.Imádom,szeretem,tisztelem Uram,hisz ha nem így lenne nem lennék Vele.A napokban kértem,engedélyezze,hogy elmenjek másokkal baszni...csak,hogy lelkivilágom helyre billentsem...Mivel közös találkozásunkra még várnunk kell...Azt hiszem sok szempontból másképp állok dolgokhoz,mint a nők többsége...Engem nem zavar,ha Uram más nőkkel is foglalkozik,csak ne tudjak róla,s ne elöttem tegye...bár nem hinném,hogy kapcsolatunkban ez fennáll..de ha így lenne,nem zavarna...ezt tudja Uram is...Mivel a napnak nincs olyan perce,hogy ne baszáson járjon agyam,így először felvetettem Uramnak,hogy szeretnék két férfival együtt lenni...de mivel Uram jelenléte szerintem feszélyezne ,ezt nem d/s ,nem s/m kapcsolatban szeretném,hanem haveri alapon valakikkel...a saját játékszabályaim szerint...Tudja Uram ,tisztában van vele,hogy számomra ez egy érzelemmentes dolog,mivel a szívemben Ő van,csak a testem adnám át másnak "használatra",utána mindenki menne a dolgára,mint ha mi sem történt volna...erre képes vagyok,hisz Uram elött jó pár kapcsolatomat így éltem meg...Tudja azt is,hogy nekem az ad megnyugvást ha érzem,hogy kitölt a fasz...elmagyarázhatatlan..mások számára talán érthetetlen,de számomra ez felér egy lelkiorgazmussal...maga a tudat ,hogy bennem volt egy idegen,megnyugvással tölt el...s mégjobban megerősít abban,hogy következő életemben kurvának kell,hogy szülessek:-))Az engedélyt nem kaptam meg,s bár nehéz betartanom,mert hajtana vérem,csak megköszönni tudom Uramnak,hogy így áll hozzám...nem itélkezik,továbbra is bízik Bennem s megígérte lesz olyan ,mikor megfogom kapni a több faszt,de addig tennem kell dolgom,amiket elvár tőlem..Azt hiszem ,úgy gondolom Ő az az ember aki mellett tényleg kiteljesedhetek s talán ki is fogok.:-)De ez még a jövő zenéje:-P

Gyönyörű időnk van ma...hmm,talán ugyanilyen melegséget érzek "szívemben" ha Uramra gondolok...s , hát teszem ezt jó ribancként minden napnak,minden pillanatában...na,persze mellette még millióegy dolgon agyalok,aminek csak köze is lehet ribancsághoz,szajhasághoz,baszáshoz...nevezze ki minek akarja:-)Tegnap Uram megmérgesített azzal,hogy bevolt jelentkezve msn-re, elérhető! állapotban is volt és mégis baszott megszólítani...jól felhuztam magam mert tudtam hamarosan nekem kikell lépnem,s kicsivel később mikor már indulataimnak nem tudtam parancsolni,küldtem az sms-t,hogy ilyenkor aztán tudom ám utálni:-)juuj,de hamar megcsörrent telefonom:-)na,bepánik s gondoltam nem szeretnék összefutni mégcsak éteren keresztül sem Uram "haragjával...:-) sms-be utána kimagyaráztam magam,majd jött a sajnálat és bocsánatkéréseim hada,de végülis elértem,hogy ne nehezteljen rám Uram...uhh:-)ezt megusztam:-PSok mindenen jár agyam,s majd ha lesz időm kiis fogom fejteni őket,de most idő hiányom nem engedi,hogy kibontakozzon ribanclelkem:-)úgyhogy majd re,vagy mi a szösz:-))