Őrület határán?

Olvasom adatlapom...egy sublány naplója...hmm...nos,egyezzünk ki abban,hogy egy lány naplója aki próbálkozni akart valamivel,ami izgatja,de a valóságban nem tudta felmérni,hogy ez mennyire egész embert kíván...s mily nehéz meg vagy kipróbálni dolgokat.. mily nehéz az irányítást átengedni egy másik félnek...mily nehéz megfelelni...s sorolhatnám...mikor érzem egyszerűbb ha a magam ura vagyok...sok minden tetszik,sok mindent szeretnék még tanulni,sok mindent szeretnék idővel majd kipróbálni...ha a lelkem megérik ezen feladatokra...egy embertől szerettem volna mindent megtanulni,egy emberrel szerettem volna mindent átélni,felfedezni....az pedig nem más mint Uram lett volna az...közel másfél éve minden kis titkom,vágyam vele osztottam meg,s tettem ezt majd a nap minden órájában..sosem tudom,terhes lehetett e ez az ő számára...hisz elfoglalt ember...de ilyenkor mindig azt gondoltam ha valaki vállalja egy "ribanc" ribanccá formálását,akkor tegye azt, s ne csak akkor vegye elő mikor kedve szottyan rá,hogy kitüntesse figyelmével...igazából,tök egyszerű az én szemszögemből történetem...bulit kerestem...dugásokra pasikat...egy internetes oldalon futottunk össze...írt pár sort...ha őszinte akarok lenni nem rémlik igazán,hogy mit is írt...talán képet kért mutatóba,s msn elérhetőséget...jelöltem kedvencnek...majd talán már másnap töröltem is...gondolván: látta rólam képeket,ennyiből csak tud dönteni...később írt,mért töröltem kedvencek közül..visszaírtam:nem futok felesleges köröket,láthatta képeket ha bejövök,bejövök ha nem, akkor nem...majd odaírtam msn címem is...felvettük egymást..de napokig ,talán egy hétig is nem is foglalkoztunk egymással...én továbbra is kerestem,miközben volt pár kapcsim párhuzamba...de mindig más és más kellett,miközben régiek is ott voltak...bizonyítani akartam,s mindenhonnan kellettek a visszajelzések akár negatív,akár pozítiv értelemben...igazából meg csak egyik jött másik ment,s nekem ez megfelelt...túlságosan is...na, meg lelkemben az űrt is csak kikellett tölteni valaminek...rájöttem, a dugás az amivel kiteljesedhetem,s egy -egy ilyen talik alkalmával kizárhatom a külvilágot,leseperhetem pár órára az otthoni gondokat,kicsit magammal is foglakozhatom...lényeg ne kelljen gondolkodnom,hogy mi legyen az nap a kaja,hogyan boldoguljak egyedül a számomra "nagy világban",társas magányomban...hisz kapcsolatban élek,éltem,de mindig-minden rámhárult...s bizony sokszor meghoztam magam rossz döntéseit...igazából lelki beszélgetőpartnert kerestem pár évvel ezelőtt...de rájöttem ezért pasik elvárnak egy kis ellenszolgáltatást...s itt jött képbe a sex...tehát én megkaptam beszélgetést..ők megkapták testem...húú,de rég is volt:-)idővel rávezettek,hogy gerjedek arra,hogy ribanc lehetek...egy igazi mocskos ribanc...de semmi különös nem volt ebbe a dologban...ösztönös,állati sex...enyhe dolgokkal megfűszerezve...s szidva,hogy micsoda mocskos kurva,szuka is vagyok valójában én...szóval majd jött Ő...neki álltunk msn-en beszélni...ami akkor megmaradt bennem,hogy mondta: dugni bárkivel lehet...igazat adtam,neki,de úgy voltam vele,csak azt lehet,s elég is annyi...nem akartam sem érzelmeket,sem bonyodalmakat amúgy is zűrös kis életemben...eggyet tudtam,ha mást nem is egyszer megbaszatom magam vele...igazából semmin sem gondolkodtam,próbáltam ösztöneim szerint élni sexuális életem...semmibe nem gondoltam bele..azt hittem,ha eddig megálltam,hogy nem leszek szerelmes,s hogy nem sérülök lelkileg ezután is megfogom úszni..hisz tudtam,s tudok is uralkodni érzéseimen...de minél többet beszélgettünk,annál inkább úgy voltam vele,utat engedek érzéseimnek,nem folytom el,mint tettem ezt oly sokszor,s hagyom hadd történjenek dolgok...a mai napig úgy gondolom,el lennénk egymással,s boldog is lehetnék akár vele,mégha nem is mellette..de ő ezt nem hagyja...még pedig vágyaival nem...tudom,azt mondják ha valaki szeret valakit, bármit megtesz neki,érte...nos én a földön járok érzelmek terén,ami elkezdődik az elis fog múlni..sajna a beállításom ilyen...Uram szerint túl merev vagyok...eljutottam oda,hogy bármit megtennék érte,de Ő pont azon dolgokat szerepelteti vágyai közt amik nekem tabuk voltak anno és most is...akárhogy próbálok ezen elvárásának megfelelni,nem vagyok rá képes...most hol tartunk???!!!én vívódom lelkileg,hisz szeretem...ő,semmibevesz míg jobb belátásra nem térek....nos..nekem maradnak a könnyek,s várom,hogy elmúljanak érzéseim,s újból ribanc lehessek magam játékszabályai szerint,s többé ne engedjek senkit ennyire közel magamhoz...Ő meg?...Fogalmam sincs mit gondol rólam,mit érezhet írányomba,s hasonlók...szóval semmit nem tudok...Ha érintésére gondolok,sok mindent elmondanak azt hiszem,de ha szavaira,elvárásaira akkor már mindent megkérdőjelezek...azt mondja,ha szeretném,megtenném amiket elvár...én azt mondom,ha szeretne nem várna olyat el,amivel tudja veszélybe sodorja kapcsolatunk....hozzáteszem persze sosem mondta,hogy szerelemmel szeretne,de érez írányomba valamit,úgy érzem...hónapok óta egy se veled,se nélküled kapcsolat...amit pont Ő miatta szeretnék lezárni...hisz tudom,hogy mindig ezen a ponton fogunk elakadni...vagy megkeményítem magam s nem keresem,vagy megint hatalma alá kerít s nem ereszt....Szeretem!!!!Szívem minden szeretettével!!!!Magam sem hinném,ha szívem,lelkem,testem nem sóvárogna utána,s nem Ő töltené ki minden gondolatom.De muszáj lenne lépnem,mert vágyaink mégsem egyeznek...s ez sajnos nagyon nagy gond---innen folyt...majd..valamikor...:-(