"-Arra gondoltam...Te és Én..talán elmehetnénk valahová...együtt.Mostanában.Ma.Most azonnal.Gyere velem ,Hanna!
-Nem én...nem hiszem,hogy lehetséges.
-Miért nem?
-Mert azt hiszem,ha mi együtt elmegyünk valahová,attól félek,egy nap,talán nem ma,nem is holnap,de egy nap hirtelen....sírni kezdenék...olyan nagyon.hogy semmi és senki nem állítana meg.És a könnyek megtöltenék a szobát is,és én nem kapnék levegőt,magammal rántanálak,s mindketten megfulladnánk!
-Megtanulok úszni,Hanna!Esküszöm,megtanulok úszni!"