Este fél nyolc körül meg kapom választ:.."ma nem ér rá"...beszarás...mért kell ennek közlésével estig várni..hisz én álltalában már reggel tudom ráérek e valamire is az nap vagy sem..szóval Uram igencsak elfoglalt emberke...sírós,szomorú estém volt...legszívesebben már kitépném szívem helyéről,hogy ne érezzek semmit...sajnálom,hogy állandóan hisztizek neki...meg,hogy folyton csünngenék rajta,hisz ez zavaró is tud lenni persze..tudom én ezt ésszel..de hát  a jégszívnek is van hogy nem lehet parancsolni..:-(
Most pedig mit csinálok?...várom,hogy hívjon...torkomban dobogó szívvel!!...s az érzés leírhatatlan...szóval,szomorú szívem most boldog:-)