ha ezt a "klubban" elmesélem:))

Boldog napom volt ma!....s örültem,hogy így döntöttem még éjjel...hogy próbálok lépni,s változtatni dolgokon...még korai lenne bármiről is írnom...de a lépés egy új irányba már megtörtént...most a lényeg,hogy ne nézzek vissza...s akkor azt hiszem,a csatámat megnyertem...lelkem felett...

Nem könnyű:)

Egyszer ezt írta Uram számomra,mikor új fent csiki csukit játszottam..:"Majd ha megtudod,hogy milyenek a többiek egyrészt rájössz,hogy hol a helyed,másrészt bár már későn bocsánatot fogsz kérni tőlem!"....lelkivilágom padlón..egom sérült...s az elvesztésétől való félelmemből kifolyólag azonnal ,írtam:"hogy én már legszívesebben most bocsánatot kérnék!"..miközben majd megszakadt szívem lelkem a sírástól,mert tudtam megint ugyanoda fogunk kilyukadni,ha visszakönyörgöm magam....igazam lett...s igen a félelem ellett ültetve bennem,hogy én nem fogok olyan pasit találni aki ennyire megbecsül,mint Uram tette...

ma beszélgettem egy aranyos pasival....s ,ha azt mondom aranyos,akkor az hihető is,hisz megérzéseim legtöbbször jók...néha mily sokat ér egy telefon beszélgetés,te jó ég...nem kér mást,csak hogy beszélgessünk...figyel rám,s segít ha kell...mivel hasonló érzéseken van túl....bennem még túl nagy fájdalom,hogy olyanért harcolok,s olyan embert szeretek aki lehet nem is érdemel meg....s most először merem azt le írni,hogy igazából Ő nem érdemel meg engem,(eddig fordítva éreztem...:( ,s ez is felemésztett)....hisz én lehetőségeimhez mérten próbáltam megfelelni...s elhittem,hogy a hiba bennem van,mert nem vagyok képes hozzá felemelkedni...vagy épp alárendelődni....

Tehát holnap beszélgetni biztos fogunk....hogy személyes találkozó lesz e belőle azt még nem tudom...hisz még elvagyok kis csigaházamban....kell találnom valakit,aki segít helyre tennem lelkem...s férfi fejjel gondolkodva választ ad kérdéseimre...ha addig el nem felejtem azokat:))

de azt sem akarom,hogy olyan más karjába menekülök íze legyen ennek az egésznek...
s helyzetem nehezíti,hogy vérem is forr:))
na ebből,hogy mászok ki??:))

Megint utolért depis időszakom...néha jobb lenne nem élni,s mindent feladni..s így nem kéne gondolkodni...nem kéne semmit ,de semmit elviselni....néha úgy érzem rögtön belepusztulok az életbe,néha pedig úgy,hogy képes vagyok túlélni minden rám mért nehézséget....de érzem,egyszer nem fogom bírni viselni a terhek súlyát,s tényleg magával fog ragadni a halál...

Tévedni emberi dolog...

Azt hittem már nincsenek könnyeim...hogy mindet elsírtam,miatta,érte...de tévedtem...még mindig bennem él,s valami nem engedi itt belül,hogy elengedjem....egyre hosszabbak azok az idők mikor,már nem gondolok rá....viszont mikor újból jön a vágyakozás Ő utána,az mindent felemészt bennem....nem tudok még szabadulni,attól a lelki fájdalomtól,hogy sosem tudtam meg,hogy fontos voltam e számára...nem mint szerető..hanem mint ember...hogy egyáltalán jelenthettem-e neki bármit is vagy csak tényleg játék voltam neki...s, hogy abban a pár órában tudtam -e ,képes voltam-e megadni számára mindazt amire vágyott...s mind azt amit megszerettem volna neki adni....ezekre keresem még választ...remélem egyszer megkapom..

Ma van születésnapja azon személynek...aki számomra még mindig oly fontos,mint eddig volt...felköszöntöttem sms-ben....tegnap...hogy én lehessek első:))) őrült jány...
némasága új fent jelzés volt számomra,hogy ne bolygassuk egymást....egy kedves gesztus akart lenni tőlem...neki...hisz harag nem volt köztünk...vagyis nem volt annak nevezhető....részemről legalábbis nem...így alakult....igaz már rég beszéltünk sms formájában is....s lehet megint én voltam hülye,hogy próbálkoztam azzal,hogyha más nem, legalább barátnak megmaradhasson nekem...
de,te hülye kurva ébresztő....!!!hányszor kell még észhez téritenem magam,ahhoz,hogy tudjam,elbasztam....én is....