Szóval,jó volt veled tegnap,bár a
nyafogásog a hm..picsogásod igazán mellözhetnéd:) de tudom már hogy ez
hozzád tartozik...Tom már mi a picsogás....amikor a picsa csorog
magyarul picsog...:):) A tegnap, a tegnapi játék tetszett,és tudom hogy
neked is! tetszett ahogy hozzáálltál,és eltekintve kis hibáktól még
jóónak is mondható volt! Ez dicséret cafat!!! A KÉRDÉSEID JÓK...ÉS AZT
AKAROM HOGY KÉRDEZZ! Tudod igy én is elemzem... kettönket,téged és
jómagam... Na nem mintha egyébként nem tenném meg,de igy célirányosabb
a dolog!
gondolatok... Szerintem most kéjesen
vigyorogsz,és sejtem mi jár a fejedbe!!! Pedig képzeld el vannak...
mindenfélék.. helyenként sötétek,néha kicsit lágyabbak...aztán meg
vadak és őrültek!! Érekes,hogy alig beszéltünk róla de mégis mindketten
számontartjuk megismerkedésünk idöpontját...
-Szeress úgy, mint egy nem nagyon fontos magánügyet, figyelem nélkül. Akkor, talán, majd én is odafigyelek. - Senki sem az, akinek látszik.... -Aki fallal veszi körül magát,azt nem lehet bántani,sem megsimogatni!
2010. november 14., vasárnap
szia!
Fogalmam sincs hogy is álljak neki levelemnek...már délelőtt elolvastam leveled...többször is...hogy miért nem tudom...talán mert jó volt olvasni...s valahol vártam is már hogy olvashassam...s pont...ennyi...legelőször amivel kezdeném:a túl emberi jelzőre visszatérve...eddig is emberi voltál...nem kell mindig leragadnod egy szónál vagy mondatomnál...csak valahogy úgy gondoltam,nem kell mindig mindenbe beavatnunk másikat,hisz akkor hol marad a "varázs"...de ez megint az én hülye nyikogásom...egyrészt nem voltam az a típus aki kíváncsiskodik másik életébe..úgy voltam vele,mikor legalábbis belekezdtem a komolyabb bdsm-es kapcsolatomba..úgy gondoltam,elfogadom azt amit kapni fogok...azt amennyit megakarnak velem osztani...s a kérdéseim már csak akkor fogom feltenni,ha szétfúrja az oldalam a kíváncsiság,hogy tudjak a másikról...jól fogalmaztál mikor arról beszélgettünk ,mért nem szeretnél csendet...mert tudni akarsz a másikról..s akarod ,hogy a másik is tudjon rólad...mára már ezen kijelentésnek is megértettem jelentését,fontosságát...igazat adok benne...de továbbra ott tartok...vagy újból?,hogy nem kíváncsiskodom...
próbálok gondolkodni kettőnkről...s túl zavarosak gondolataim...persze én általában zavaros vagyok...s szerintem nem lesz olyan ,hogy ne az ellentmondásokat lásd bennem...eroszon írtál erről..bár nem tudom most mire gondolhattál...hogy miben fedezted fel bennem már megint a kettősséget...szóval agyalok kettőnkön..igaz tompább agyam..lehet nem kéne ennyit gép előtt dekkolnom,hanem hagynom kéne had tisztuljon elmém kicsit...vágyok találkozni veled..hogy miért..ne kérdezd...jó pszihomókus féleség vagy..s ennyi..itt pont. .
megint írtam volna,hogy nem várom el tőled azt sem,hogy éjnek évadján írj nekem levelet...s erőltesd meg agyad....
de azért dolgozz csak meg azért,hogy az intelligenciád felérjen
hozzám...tudom!!! nehéz és teljesíthetetlen feladatot kérek tőled,de
hát ez van
hisz férfi vagy vagy mijaszösz :
a küldött linket nekem nem engedte megnyitni..oldalt sem adta be..így
azt nem tudom véleményezni...nem hasonlítgatom előző kapcsolatom..s a
veled megélteket ...csak néha felötlik bennem ,mennyire másabb...hiába
volt nekem ő.. kezdőnek tekintem magam ...s fogalmam sincs hogy álljak
dolgokhoz...s ezért szokom feltenni,hogy mit várhatsz ettől a
kapcsolattól...mert alapból nem tudom,hogy müködnek az ilyenfajta
kapcsolatok...sima dugások ezek..vagy már fűszerezve van lightos
bdsm-mel ..vagy hajtunk az felé,hogy egyfajta dom -os íze is
legyen?...jajj,síkitanék legszívesebben...mert nem tudom mi merre
mennyi hánylépés...nem oly rég megfogadtam,ha sikerül egyszer
kikecmeregnem érzelmeim útvesztőjéből,többet nem akarok majd urat
magamnak,sem behódolni férfinak,sem magázni egy férfit....ezért nem is
értem ,miért tettem fel a kérdést,hogy tetszene-e ha magáználak...már
blogomban leírtam,hogy fogalmam sincs mit váltana ki belőlem..tartanék
e tőled.. megadná,az érzést,hogy hol a helyem veled szemben...vagy
elbaszna e mindent...ha az elején kéred,hogy magázzalak...most jelen
pillanatban úgy érzem nem lettem volna rá képes...visszagondolva akkori
lelkivilágomra...bár eltudom képzelni,hogy magázodjak...az Uram szó
valahogy nem jönne számra...még nem...vagy,lehet úgy már senkit nem
tudnék hívni...igaz sose mond hogy sose...bár az is lehet pont a
magázást ökörködném már el...fogalmam sincs...nem tudom,hogy előző
kapcsim minek nevezhetném,hova kategorizálhatnám...valami olyasmit
szeretttem volna vele,mint amiről te írtál...de ez most nem azt
jelenti,hogy most olyanra vágyok...de ha meg olyanra is vágyok,még
képtelen vagyok rá...még túlságosan félek egész szitutól...most
próbálok úgy állni hozzá,hogy majd idővel adni fogja magát...egy
dologról akartam említést tenni még számodra,amit blogomon nem akartam
kifejteni...vagyis amit én vettem észre...így hirtelenjébe...végig
olvastad őket..nem kell szó szerinti összehasonlításnak venni...az
akkor s most írtakat..de! én valahogy mégis azt tettem...s ezt anno
már akkor is éreztem...ami most erősödött bennem..az pedig az,hogy
július óta mennyivel többet s bővebben írok blogomban...(ki kellett lépnem,s ezért elöző levelem el kellett küldenem
)...mint
említettem fogalmam sincs ,hogy valaha is olvashatta e
gondolataim..rákérdezni sosem mertem..mert sejtettem figyelmen kívül
hagyná szerintem kérdésem...meg talán mert sokszor így is nehéz volt
írnom ,félvén attól,mi van ha mégis olvassa...ez megint elég zavaros,de
lényege talán az volt,hogy szerettem volna ha olvassa...viszont mivel
tudat bennem volt,mi van ha olvassa,így nehezebb volt írnom oda...nem
akartam érzelgős lenni,s nem akartam nagyon kiadni magam neki
blogomba...talán kétszer is meggondoltam mindig mit írjak oda...de így
visszagondolva,talán amily mélységekben megéltem azokat a kis
szösszeneteket,azokat magam akartam csak úgy megélni..s azt a mélységet
én vágytam talán érzelmileg annyira...nem érted,mi?
nem baj én sem
több mint valószínű én kreáltam magamnak egy domot képzeletbe..amire
nem mondom ,hogy ő alkalmatlan lett volna...de lehet mégis az volt??!s
azt hiszem azok a mondatok arról szóltak,hogy én próbáltam a külvilág
felé azt sugározni,hogy a mi kapcsolatunk épp úgy működik mint bármely
dom/sub kapcsolat...de valahol mélyen belül éreztem ennek nem így kéne
működnie...de szerettem így azt hittem idővel változni
fog...értem..miattam..de azt hiszem nem arról írtam amit kaptam,hanem
arról amilyenné szerettem volna ezt a kapcsolatot...a bejegyzések nem
sűrűn követték egymást..néhol túl rövidek is voltak...(igaz leveleimben
írtam neki inkább a leginkább nem tetsző dolgokról...ahogy hozzám
állt...de azok a levelek legtöbbje a neheztelésemről
szóltak irányába)..de következő szálon tovább haladva ,megint ott van az
,hogy nem érted a viselkedését..s én is azt mondom nem értem/értettem
őt..mégis ő volt az aki a kemény,magába zárkózott énem
megnyitotta...igaz azt is mondtam..akartam ezt a kapcsolatot...akartam
játszani...akartam valakihez tartozni...akartam szeretni...(de nem
szerelmessé válni)..akartam bizonyítani..akartam új dolgokat
megismerni..akartam komolyan venni mindent...a sorrend ,hogy mit is
akartam elsősorban mos tmár lényegtelen...hisz anno..azért úgy
kezdődött..nem akartam szeretni...nem hittem komoly játék lesz...nem
akartam tartozni sehova...bulit akartam,hogy visszaemlékezve
elmondhassam,bazz ezt is megcsináltam...visszatérve blogomhoz..a július
s talán már az augusztus is intenzíven ...mondjuk úgy gördülékenyen
halad írás szempontjából..július már tényleg az a hónap volt,hogy
lépnem kell,mert máskülönben elpusztít ez a kapcsolat ha továbbra is
benne maradok...ma sincs kimondva,hogy vége...de félnék,ha
kimondaná...de már jó így,hogy nem kell görcsölnöm azon,hogy kicsit is
megfeleljek neki...sosem volt vevő kóstolgatásaimra..sosem volt igazán
vevő poénkodásomra..s azért ez majd két év alatt sok önbizalmat elvett
az amúgy is kevés önbizalmamból..de ő azt hiszem állandóan a
"dominánsabb"énem figyelhette...s azt hihette mivel a leveleim még
lázadóak,tiltakozóak,hogy engem még lelkileg gyötörnie
kell...passz...nem tudom...gondolkodás módját sem
ismertem....most úgy vagyok vele..nem is akarom,hogy tudjon
rólam...megváltoztattam blogom hátterét is...ennek van e jelentősége fogalmam
sincs...nem is akarok agyalni rajta..de valahol mélyen biztos van..csak
még nem kerestem meg a választ rá....
amit még említeni akartam...az a dolog amit észre vettem..nos...a testem nála nem reagált így dolgokra...nem mondom,hogy nem tudott volna..de valahogy gyengén működött távolból..a pörgésem..testem pörgését magamnak köszönhetem..hisz sokat agyalok szexen..de kevés olyan alkalom volt beszélgetéseink során mikor a gyomrom vezette azokat a bizonyos ingereket...volt,hogy vezette..s olyankor jött az "ahh" szócska..amit nem tudtam kontrollálni..az csak előjött belőlem...s más szóra nem voltam képes pármásodperc erejéig...s imádtam..s tudom ő is imádta..de keveslettem...most ennyi..pedig még lenne miről írnom..de lépnem kell..(nyakörv,pálca..stb)
Szép estét..napot...Riban
Fogalmam sincs hogy is álljak neki levelemnek...már délelőtt elolvastam leveled...többször is...hogy miért nem tudom...talán mert jó volt olvasni...s valahol vártam is már hogy olvashassam...s pont...ennyi...legelőször amivel kezdeném:a túl emberi jelzőre visszatérve...eddig is emberi voltál...nem kell mindig leragadnod egy szónál vagy mondatomnál...csak valahogy úgy gondoltam,nem kell mindig mindenbe beavatnunk másikat,hisz akkor hol marad a "varázs"...de ez megint az én hülye nyikogásom...egyrészt nem voltam az a típus aki kíváncsiskodik másik életébe..úgy voltam vele,mikor legalábbis belekezdtem a komolyabb bdsm-es kapcsolatomba..úgy gondoltam,elfogadom azt amit kapni fogok...azt amennyit megakarnak velem osztani...s a kérdéseim már csak akkor fogom feltenni,ha szétfúrja az oldalam a kíváncsiság,hogy tudjak a másikról...jól fogalmaztál mikor arról beszélgettünk ,mért nem szeretnél csendet...mert tudni akarsz a másikról..s akarod ,hogy a másik is tudjon rólad...mára már ezen kijelentésnek is megértettem jelentését,fontosságát...igazat adok benne...de továbbra ott tartok...vagy újból?,hogy nem kíváncsiskodom...
próbálok gondolkodni kettőnkről...s túl zavarosak gondolataim...persze én általában zavaros vagyok...s szerintem nem lesz olyan ,hogy ne az ellentmondásokat lásd bennem...eroszon írtál erről..bár nem tudom most mire gondolhattál...hogy miben fedezted fel bennem már megint a kettősséget...szóval agyalok kettőnkön..igaz tompább agyam..lehet nem kéne ennyit gép előtt dekkolnom,hanem hagynom kéne had tisztuljon elmém kicsit...vágyok találkozni veled..hogy miért..ne kérdezd...jó pszihomókus féleség vagy..s ennyi..itt pont. .
amit még említeni akartam...az a dolog amit észre vettem..nos...a testem nála nem reagált így dolgokra...nem mondom,hogy nem tudott volna..de valahogy gyengén működött távolból..a pörgésem..testem pörgését magamnak köszönhetem..hisz sokat agyalok szexen..de kevés olyan alkalom volt beszélgetéseink során mikor a gyomrom vezette azokat a bizonyos ingereket...volt,hogy vezette..s olyankor jött az "ahh" szócska..amit nem tudtam kontrollálni..az csak előjött belőlem...s más szóra nem voltam képes pármásodperc erejéig...s imádtam..s tudom ő is imádta..de keveslettem...most ennyi..pedig még lenne miről írnom..de lépnem kell..(nyakörv,pálca..stb)
Szép estét..napot...Riban
-Ismeretlen szerző-
Az én nevem az, hogy vagyok.
Megállt. Vártam. Egy idő múlva
Újra megszólalt.
"Tudod, amikor a múltban élsz,
Annak minden hibájával és bánatával,
Az bizony nehéz dolog.
Ott ugyanis nem vagyok veled.
Az én nevem nem az, hogy voltam.
Amikor a jövőben élsz,
Annak minden gondjával és félelmével,
Bizony az is nehéz.
Ott sem vagyok veled.
Az én nevem nem az hogy leszek.
Ha viszont a jelen pillanataiban élsz,
Könnyű a dolgod.
Ott veled vagyok
Mert Én Én vagyok
Az én nevem az, hogy vagyok.
Megállt. Vártam. Egy idő múlva
Újra megszólalt.
"Tudod, amikor a múltban élsz,
Annak minden hibájával és bánatával,
Az bizony nehéz dolog.
Ott ugyanis nem vagyok veled.
Az én nevem nem az, hogy voltam.
Amikor a jövőben élsz,
Annak minden gondjával és félelmével,
Bizony az is nehéz.
Ott sem vagyok veled.
Az én nevem nem az hogy leszek.
Ha viszont a jelen pillanataiban élsz,
Könnyű a dolgod.
Ott veled vagyok
Mert Én Én vagyok
raboddá tettél...
"...ahogy összeszorítasz,
egyre szorosabban,
mert a Tiéd vagyok
a rabod vagyok,
Te vagy a fájdalmam és a gyönyöröm
a fájdalmas gyönyöröm,
raboddá tettél, Uram,
raboddá tettél…"
egyre szorosabban,
mert a Tiéd vagyok
a rabod vagyok,
Te vagy a fájdalmam és a gyönyöröm
a fájdalmas gyönyöröm,
raboddá tettél, Uram,
raboddá tettél…"
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)