nem mindenkinek juthat a jóból

Egy hozzászólásom az álmokhoz,hát szerepeljen blogomba is:

"Nem álmodhattam...vagyis felesleges volt...nem teljesültek...így feladtam az álmokról szőtt vágyaim.

majd rémálmokkal átszőtt nyomasztó évek jöttek... (talán pont a lelki terror által eltöltött évek miatt, néha jobb lett volna ha csak megüt azt könnyebben viseltem volna...a lelki dolgok ellen védtelenebb az ember lánya)...felakartam adni...

majd jött az álarc... mókamesternek mutatni magad,miközben belül sírsz...

most hol tartok? álmokba menekülök,hogy a valóságot ne kelljen tudomásul vennem! pedig tudom nem úszhatom meg!

hiába fáj...nem könnyű mégsem elengedni annak a kezét akitől nem kaptunk Soha simogatást! de még is az Apám... s szeretem! s bár nem beszélünk megbocsájtottam ...de örök keresgélővé tett! lelkem megnyugvásának keresőjévé!!"RL
 

vannak dolgok, amiket jó érzés kiírni magunkból
és vannak
amiket jó olvasni.

nekem soha semise nem jó?

Nem sok gondolat van bennem.
Üresnek, kiégetnek érzem magamat.Elmúlt egy érzés...azt hittem,ha majd egyszer elfog múlni jobb lesz...fájt már küzdenem a hiányával,az elérhetetlenségével...s azt akartam,hogy szűnjön az érzés amit éreztem ...
s vajon melyik állapot jobb?
az,hogy már nem hiányzik: jó mert nem fáj itt belül... de az által,hogy megszűnt bennem létezni,azzal elvette tőlem az érzelmek ,érzések színes kavalkádját...meghalt bennem valami...ami már sosem fog visszajönni...mert semmi nem megismételhető...

na bameg:)

Annyi minden kavargott fejemben,hogy egy csomó mindent elfelejtettem belőle:S
na,mindegy...
ja igen,a változások...:)
régen az "ahol kell szőrös a pasi"-k kik érdekeltek szexuálisan...azt mondtam magamnak:Te E..y figyelj már!Nekem aztán mackós típusú szőrös mellkasú pasi neem!
Persze ezen érzést egy valaki váltotta ki,akire nem tudtam férfiként nézni...így elkönyveltem magamban,hogy nekem az olyan pasik tuti nem jönnének be...
de ez is megváltozott..legalábbis Dombipados ezen nézetemen is változtatott...nem ooooooolyan szőrös,hanem olyaaaan féérfiasan szőrös...s imádom...bújás szempontjából is élvezetes..
most pedig egy gyönyörű kék szemmel találkoztam...(képen).áhh...:) pedig azt mondtam nekem kék szemű valamiért nem...valahogy a barna felállás vonz:)mert a kék szemhez nekem a segg fehér test ami beugrik:))...s köszönöm,de nem kérném...de ez barna bőr...kééék szem...uhhh...acélkék...asziszem..szóval gyönyörű...s bíza kivételek mindig akadnak...
néha meg kell kóstolnunk mást is az életből,hogy képesek legyünk véleményt alkotni arról,hogy a jó is lehet rossz a rossz is lehet jó...na jóó ezen bejegyzésem még változás alatt van :xd majd csak kijövök belőle értelmesen

ja,igen amiről még írni akartam...domináns oldalam még sem dominál annyira nálam...:) néha éj mélyből előjő...oszt utána csönd:)amit tudok: adni szeretek...s a bizonyítási vágy erősebb bennem,hogy igenis képes vagyok megfelelni elvárásoknak...(nekem tetszőknek persze:p)vagy is jobban szeretem ha Én gyakorolhatom az alázatot..szóval jóól vagyok...igeen jóól vagyok:)

Az ember az elsőt sosem felejti el?

Rágódtam...na nem nagyon,csak kicsit!:)
Miért is kéne titkolni,hogy ex Uram Bennem él?...Bdsm-ben első volt...talán ezért is nehéz feledni...vagy ha már úgy érzem feledtem valahogy még ritkán,de visszaköszön emlékeimben..
Nem!nem vagyok szerelmes...kicsiny lelkem táplálja emlékét szívemben...de nem bánom...hisz ártani ezzel kinek is árthatnék?nem is szándékozom!!!De le kellett írnom,ki kellett adnom magamból,hogy könnyebb legyen túllépni a néha még mindig fájón vágyódó lelkemnek azon,hogy "elérhetetlennek" érzem...Tudattam is ezt vele...nem mérlegelve,hogy vajon zaklatásnak éli e meg..vagy teherként...mit is?...hogy nem koccantam még le róla:)

Kedves G....!
Mint ember az emberhez kívánok szólni Hozzád.
A jó ég tudja már,hogy hányszor megígértem már ,hogy nem foglak keresni s nem foglak leveleimmel bombázni.
Amiért írok az igazából csak annyi,hogy nem szeretem a befejezetlen dolgokat.S valahogy Veled kapcsolatban jelen pillanatban is azt érzem,hogy a levegőben lógva hagytuk akármi is volt köztünk...
Nee!Kérlek ne szakíts félbe..ne kalandozzanak el gondolataid most levelemről!S kérlek olvasd tovább ha már idáig eljutottál!
Szívem minden szeretetével mondom,hogy örülök,hogy utamba sodorta az élet!S örülök,hogy megismertem!Amit bánok,az csak annyi,hogy ennyit kaphattam Önből!Beláttam a vágyait nem tudom beteljesíteni!Alapból kevés voltam Önhöz,de azért ott van bennem,hogy ha kevés lettem volna,még használatra sem méltatott volna!Valóban csak annyi lenne hibám,hogy nem érezte elkötelezettségemet?Számomra fontos lenne ezen kérdés megválaszolása,független attól,hogy rám nézve az pozitív vagy negatív lenne!Tudja ha tetszik ha nem ,ha zavarja ,ha nem leírom,hogy uralta lelkem!!.. ha tudatos volt,hanem minden elismerésem!
Fogalmam sincs lesz e bűntudatom,hogy megint Én voltam ki megkereste,megint Én voltam ki beszélgetést kezdeményezett,de biztos,hogy bánni fogom ezen gyengeségem!De majd megnyugtatom magam azzal,hogy ha annyira zavarnám írásaimmal leállítana!:)
Tudja,nehezen léptem túl magán érzelmileg!Fájt elengednem Önt lelkileg,...Részemről működhetett volna Önnel a kettőnk közt lévő kapcsolat...mert már jóval fia megszületése előtt tudtam...vagyis helyesbíttek...éreztem,hogy V... fontos szerepet tölt be az életében s már jóval én előttem ismerte!De hát ezzel nincs is gond...
El kell ismerjem s ezt sosem tagadtam van érzéke a széphez!Csodálatos lány így ismeretlenül is!Mindig azt kértem magamban,hogy csak fele annyira szeresse Önt,mint Én s akkor tudom,hogy jó kezekben lesz Ön:)
Szóval,bármikor itt vagy msn en szívesen beszélgetek Önnel!S,hogy miért is íródott ezen levelem??Ahhoz,hogy a lehető legkevesebb fájdalmat okozva magamnak túl lépjek "Uramon",ahhoz meg kell,hogy szakítsam ismeretségeinket facebook-on vagy épp iwiw-en!Mielőtt félreértenéd!
Akarva akaratlan ember belebotlik képeidbe...s mivel már agyban nem motoszkál rendszerességgel...de ha mégis véletlen meglátom,azért még ugrik a gombóc a torkomba!:)S ilyenkor eszembe jut,hogy Bennem maradt..ha akarom, hanem!
A lehető legszebb emlékként őrzöm!A lehető legmélyebb érzésekkel párosulva!Ami nem szerelem ,neaggódj:)...Nagyon sokáig az URamat láttam Önben...annyira átkattantam erre a szerepjátékra,hogy nem voltam képes egyszerű emberként,férfiként,apaként rád tekinteni!Csak a nagy betűs Uramként! S nem érdekel ,hogy akár Ön mit gondol,de számomra csak az ÉN Uram volt.ha birtokoltam is,akkor magát a szerepét birtokoltam!:) Az álmaim,vágyaim Önnel kapcsolatban amiket senki nem tud tőlem elvenni (még Ön sem!!!)az az,hogy ÖRÖKRE az Uram marad!!!Az első,s egyetlen!
Régebben gondolkodtam...Ha független lettem volna...egy szavába került volna s zokszó nélkül utazgattam volna csak hogy szolgáljam!Most mit gondolok?Néha fáj,hogy már semmire nem méltat..nem mint "ribancot"hanem mint egy ismerőst!Ha tudtam volna az elején,hogy elvesztem azt a férfit akit az elején megismertem,mikor még nem is szolgáltam...akkor sosem álltam volna szolgálatába,ha tudtam volna hogy ez ismeretségünk rovására megy!
Ennél rövidebb én sem lehettem volna:(ááá...)
Szóval,szeretném ha nem haragudna rám semmiért!Azért sem,hogy feladtam az Önnel való harcot!De tudtam sosem ismerhetem ki,sosem érhetek fel Önhöz szellemileg,így elismervén,hogy vesztettem....mindent...szerelmet,lelki társat,urat,tanítót,de ami a legfontosabb számomra egy kedves személyt!
Tudom,sosem fog még egyszer lelkileg senki így hatni rám...S igen bennem van még néha a kérdés,hogy tudnám e szolgálni,úgy mint rég...imádattal...
S tudja ha más nem azért a reményt meghagytam magamnak,hogy ha ebben az életemben nem is,de a következőben találkozni fogunk:)csak ismerjem fel:)
Maradok örökké a kis kurvája!:)Mert kitörölni nem tudom akkor sem...a lelkem rab maradt...Uram adhatná csak vissza szabadságát:( Bízom benne,hogy reagál levelemre Amit megköszönnék előre is:
Várom válaszát,szeretném tudni táplál e haragot,neheztelést,ellenszenvet,közönyt,undort írányomba
Szép estét

Tényleg folyamatosan változom

Gondolataim most sok mindenből tevődnek össze...
Olyan egyveleg féleség...
Valahogy mindig visszaköszön azon gondolatmenetem,hogy életem folyamán mikor milyen gondolatok fogalmazódtak meg bennem vagy épp mire figyeltem a férfiakkal kapcsolatban

Tízen éveim elején a csókot szerettem...imádtam érzékien beleveszni a másik szájába...talán itt inkább csak az izgalom előhozása volt célom a másik féllel kapcsolatban...imádtam érezni,ahogy dudorodik a nadrág...miközben testiségre különösebben még nem volt igényem...ekkor még csak a "kinek mekkora lehet" kérdés mi foglalkoztatott:)
pár év múlva miután már belecsöppentem a házasságba,akkor próbáltam követni a hűség fonalát,miközben körülöttem folyamatosan csak azt láttam,hallottam hogy elvétve találni olyat aki ne csalná meg párját...
na persze én nem ennek hatására kezdtem kacsintgatni másfelé,hanem mert ekkor már az érdekelt,hogy milyen szerető válhatna belőlem...valahol mélyen ott motoszkált bennem,hogy fent tudnám tartani figyelmét egy-egy elhanyagolt férjnek... egy nős hapsi volt majd 3évig...neki mit köszönhetek?:hogy megismertetett s megkedveltette...sőőt,egyik kedvencemmé tette a szopást:-)
majd mivel eljött azon pillanat mikor már nem tudtunk egymásnak újat adni,újat mutatni megszűnt ezen kapcsolat...
Tudtam,éreztem már ennél többre vágyom,ennél több kell...valami más!
Én már akkor elkezdek keresni,mikor a másik még azt hiszi,hogy rendben működik minden köztünk..azaz,mikor azt hiszi,hogy szeretek a szeretője lenni:)
Majd jött egy újabb ismeretség...8hónap.. kőkemény rendszeres szex..(ennél a srácnál volt,hogy bármikor képes voltam utazni hozzá,sok kis hazugságot kreáltatva magammal...ha éreztem mennem kell,mentem hirtelen ötlettől vezérelve akár)ahol már megmutatkoztak a BDSM alapjai ,de akkor még nem tudtam,hogy az amit átélek az bizony az alárendelésemről szólt...még is hol rontottuk el? túl nagy lángon égtünk az elején!s ez idővel újabb botlás(om)hoz vezetett:) s jobbnak láttuk lezárni...(megjegyezném...hosszú hónapok múlva ha beszéltünk telefonon ugyanúgy torkomra tudta fagyasztani a szót...s arcpirítós helyzetbe tudott hozni egyetlen szavával,mondatával)..Ráébresztett arra,hogy mitől döglik a szuka:-) öööö,vagyis ÉN!:-))
majd jöttek rövidebb hosszabb ideig tartó még alkalmibb kapcsolataim ahol már kizárólag a ribancos szexet kerestem...
itt a visszajelzések érdekeltek igazán...pozitív s negatív egyaránt!!...mert fejlődni akartam s tudtam éreztem több van bennem mint én azt gondolnám...tudtam felét nem éltem meg annak amiket egyszerűbb volt elnyomni mint sem hogy bevalljam...ha pedig be is vallottam a megélése okozott számomra ,álmatlan s egyben nedves éjszakákat:)
Legnehezebb saját vágyaink bevallása s megélése! vagyis én így vagyok vele...de végül is partnerfüggő,hogy ki mit hoz ki belőlem
Majd jött a lelki szerelem ez is tartott kb. két s fél évig...Tőle apróságok tömkelegét kaptam,tanultam szavakban,mondatokban.ami nem testiséggel volt összekapcsolható,hanem egy annál mélyebb bensőségesebb lelki rabsággal...amiért minden elismerésem ma is az övé,hisz ehhez aztán tényleg kell valami plussz ami kevesekben van meg...még is vége lett,mert csak eszközke voltam életébe...de mára már nem bánom ezt sem,mert tudom,megértettem ,beletörődtem,hogy megtalálta azon személyt akivel tuti párost alkot s ha esze lesz vigyázza is azt a kapcsolatot,mert nem semmi a csaj külsőleg (belső oldalát nem ismerhetem)...(anno régen azt írtam blogomba,ha fele annyira szereti az a csaj mint ahogy ÉN szerettem,akkor elhiszem ,hogy szereti s megérdemlik egymást)..s tényleg édesek együtt
majd másfél év ahol testi dolgok kaptak fontos hangsúlyt...ahol már tudtam mi miért történik velem,s tudatosan figyelhettem reakcióim ,hogy miként reagálok új élményekre...amik előtte elképzelhetetlenek voltak számomra...vagy létezésükről sem tudtam,hogy vannak olyan perverz dolgok mik az újdonság pozitív erejével hatnak rám:)
visszatérve gondolatmenetemhez...mára már ha ránézek egy pasira az érdekel,hogy vajon mennyire lehet perverz?s mik lehetnek titkolt vágyai,amik otthon "tabuk"...s mi az mit tudna nekem tanítani...mivel tudná fejlődésem szolgálni...hmm,ez jó Én vagyok a sub,s még is Ő szolgál engem vágyaival,fantáziájával...ez jó gondolatmenet vót részemről:p:xd
míg házasságom elején valahogy volt jelentősége a hűségnek ,az évek múlásával arra kellett rájönnöm,hogy soha senkihez nem voltam még hűséges...de ez nem zavar...most még azon korszakom élem mikor vadászgatom...ha másra nem is egy érdekfeszítő beszélgetésre ,egy kellemes társaságra...:-)