2009. január 17., szombat
Mára csak annyit,ma van szülinapom...hogy hányadik,hmm,nem fontos...elég ha én tudom...egy sms-t kaptam volt pasimtól...na meg szeretteim köszöntöttek fel...de,hogy mégis sértve legyen egom Uram baszott,rám,megint,újfent,mintha direkt csinálná..hát csinálja..baszok bele...ha ő így fog hozzám állni ,majd én is így állok dolgainkhoz...nem az zavar,hogy nem veszi fáradságot,hogy küldjön egy sms-t,hogy boldog szülinapot ribancom..hanem,jó formán úgy kell könyörögnöm elégítse már ki infomániámat,ha valami érdekel BDSM-mel vagy Vele kapcsolatban..hát ha ő nem teszi,majd teszi más...most dühös vagyok rá,s ismét kiszállnék,lezárnék mindent....hagynék mindent a rohadt picsába..de még nem megy...de semmi nem tart örökké...Úgye?
2009. január 4., vasárnap
Merengés
Sok minden kavarog bennem...s minden fontosnak tartott gondolatom szeretném megörökíteni blogomban.Valamilyen szinten fontos számomra,hogy pár év múlva visszatudjam nézni önmagam,hogy milyen gondolkodás mód jellemzett így a harminchoz közeledvén.Amiket itt leírok azok idővel emlékké válnak,s szeretnék minél több emléket begyűjteni magamnak...olyan emlékeket,amik úgy mond segítették fejlődésem...Gondolkodtam...sajna sokszor teszem ezt...mindig kattog valamin agyam...Rájöttem amiket ide leírok a magam számára fontosak,tudatosan érdeklem önmagam...válaszokat keresek,mi miért történik velem,mit miért teszek...Tehát van a múlt s van a jelen amiből megkell fejtenem egy bonyolult elmét...ami lehet nem is oly bonyolult...:-)de lehet nem is fejtegetem magam hanem adom a valóságot a maga nyers valójában...őszintén,tisztán,kendőzetlenül...s meglátjuk mire jutok...Most hagynám az érzelem mentes gyermekkort,az alkoholizmust,a szegénységet,a rettegésben, félelemben való felnövést...ezen már úgysem változtathatok...bár felejteni nem lehet igazán..sérült marad az ember lánya...lelkileg...amiből nem lehet igazán felépülni....a múlt mindig elkísér ...na jó, néha nem:-)de én alapból pesszimista vagyok...hagynám a félre siklott házasságomról való csöpögést is...majd ha olyan hangulatom lesz bizti az is megírásra fog kerülni...röviden s tömören...most jobban foglalkoztat,az,hogy:hogy is kezdődött ribanccá válásom...:-)
Volt egy barinőm,(akkor még naiv lévén azt hittem az)aki helyes csajszi lévén mondjuk nagy kanállal ette életet pasik terén...részese voltam élete ezen szakaszának...nem tudom irigyeltem e érte...ha igen,mindig ott volt bennem az attól való félelem,hogy milyen szégyent okoznék azzal családomnak,ha kiderülne,hogy megcsalom férjem...mondom naiv voltam,rózsaszín szemüveggel megáldva,attól függetlenül,hogy nem volt soha felhőtlen életem...vagy lehet most vagyok bölcsebb?:-)nyíltak voltunk egymással szemben,nem voltak titkaink...én vívtam magam harcait élettel,miközben hallgattam félrelépéseinek történeteit,majd tanácsokat osztogattam hogyan fűzze be pasit,s mit csináljon,hogy meg is tudja tartani...sokszor talán nekem volt bűntudatom ő miatta:-)valahogy éreztem,hogy képes lennék sexuálisan kiszolgálni egy férfit,de érzelmileg nem akartam sérülni,így tudatosan azon voltam,hogy a mottóm a sex és más semmi elven müködjön...nem szándékoztam házasságokat tönkretenni,de tudatos volt az is,hogy csak nős pasi lehet akivel én együtt leszek...egyrészt,mert van már tapasztalata,másrészt mert bíztam benne megmarad asszonykája mellett...igazából lelkiekben padlón voltam...s emlékszem első félrelépésemkor,háborgó bűntudatom azzal csititgattam,hogy nekem lelkifröccs kell,de ezért cserébe testem kell kölcsönbeadnom...
Egyszer ha hangulatom olyan lesz innen folytatom,ígérem:-)
Volt egy barinőm,(akkor még naiv lévén azt hittem az)aki helyes csajszi lévén mondjuk nagy kanállal ette életet pasik terén...részese voltam élete ezen szakaszának...nem tudom irigyeltem e érte...ha igen,mindig ott volt bennem az attól való félelem,hogy milyen szégyent okoznék azzal családomnak,ha kiderülne,hogy megcsalom férjem...mondom naiv voltam,rózsaszín szemüveggel megáldva,attól függetlenül,hogy nem volt soha felhőtlen életem...vagy lehet most vagyok bölcsebb?:-)nyíltak voltunk egymással szemben,nem voltak titkaink...én vívtam magam harcait élettel,miközben hallgattam félrelépéseinek történeteit,majd tanácsokat osztogattam hogyan fűzze be pasit,s mit csináljon,hogy meg is tudja tartani...sokszor talán nekem volt bűntudatom ő miatta:-)valahogy éreztem,hogy képes lennék sexuálisan kiszolgálni egy férfit,de érzelmileg nem akartam sérülni,így tudatosan azon voltam,hogy a mottóm a sex és más semmi elven müködjön...nem szándékoztam házasságokat tönkretenni,de tudatos volt az is,hogy csak nős pasi lehet akivel én együtt leszek...egyrészt,mert van már tapasztalata,másrészt mert bíztam benne megmarad asszonykája mellett...igazából lelkiekben padlón voltam...s emlékszem első félrelépésemkor,háborgó bűntudatom azzal csititgattam,hogy nekem lelkifröccs kell,de ezért cserébe testem kell kölcsönbeadnom...
Egyszer ha hangulatom olyan lesz innen folytatom,ígérem:-)
2008. december 31., szerda
Elmúlt...
Elmúlt egy év...Úgy gondolom Uram elfogadott ribancának én pedig elfogadtam őt tanítómmá...Sokat szenvedtem lelkileg de ez inkább csak makacsságom,konokságom,akaratosságom miatt van így...Talán ha nem lázadoznék folyton
az új dolgok ellen sokkal könnyebb lenne velem Uramnak bánni..De hát dolgozzon csak meg értem:-)Sokan örülnének ha szemtelen,provokatív kis ribancuk lenne...de úgy érzem pont az én Uram nem tud mit kezdeni nehezen kezelhetőségemmel...
Kívánom,hogy Uramnak továbbra is legyen türelme,energiája velem foglalkozni...Kívánom mindkettőnk számára,hogy ami sok újat s szépet s jót tartogathat számunkra az Új Év vagy ami Uram vágyai közt jelen van, sikerüljön véghez vinnünk,sikerüljön végre fellépnem ama bizonyos második lépcsőfokra...S kívánom,hogy akár mennyire harcolok ez ellen a szerelem ellen maradjon meg nekem mindörökké.../Még ha tudom is,hogy semmi sem tart örökké/S az elkövetett bűneim nyerjenek megbocsájtást..
Boldog,Békés,Nyugodalmas Új Évet kívánok Mindenkinek!!! Jövőre remélem ugyanitt:-)
az új dolgok ellen sokkal könnyebb lenne velem Uramnak bánni..De hát dolgozzon csak meg értem:-)Sokan örülnének ha szemtelen,provokatív kis ribancuk lenne...de úgy érzem pont az én Uram nem tud mit kezdeni nehezen kezelhetőségemmel...
Kívánom,hogy Uramnak továbbra is legyen türelme,energiája velem foglalkozni...Kívánom mindkettőnk számára,hogy ami sok újat s szépet s jót tartogathat számunkra az Új Év vagy ami Uram vágyai közt jelen van, sikerüljön véghez vinnünk,sikerüljön végre fellépnem ama bizonyos második lépcsőfokra...S kívánom,hogy akár mennyire harcolok ez ellen a szerelem ellen maradjon meg nekem mindörökké.../Még ha tudom is,hogy semmi sem tart örökké/S az elkövetett bűneim nyerjenek megbocsájtást..
Boldog,Békés,Nyugodalmas Új Évet kívánok Mindenkinek!!! Jövőre remélem ugyanitt:-)
2008. december 17., szerda
Mosolyogtató:-)
Egy férfitől kaptam,gondolom figyelemfelkeltés céljából....tetszett:-) ez is örökítésre méltó számomra.
"Irigylem akiknek ilyen a csecsemőjük,mármint okosan tudnak utánozni.Nekem is van egy.Hosszú-hosszú ideje nevelgetem,tanítgatom,de nem sok eredménnyel.Az enyém valamiért makacs s nem akar utánozni engemet.Lehet,hogy az a baj,nincs neki se keze,se lába.Azért látszik rajta atyai gondoskodásom,még ha csak nyomokban is.Egy jó ideje nem is kell győzködnöm,feláll magától is,pedig nincs is lába.Nagyon büszke vagyok rá.Van viszont egy olyan-számomra kellemetlen szokása-állandóan lyukba akar mászni.Ez még hagyján,de milyen koszosan bújik elő.Utána mindig alaposan megkell fürdetni őt.Hisz koszosan nem vihetem sehova sem.
Már annyit vesződtem vele,hogy ne csinálja ezt velem,de hiába.Van úgy,hogy egy darabig eltiltom ettől a szokásától,de egyszercsak elkapja a hiszti s addig toporzékol meg toporzélok,hogy a végén egész belilul a feje.
Vajon ezt hol tanulta?Az iskolába?Vagy a TV-be?Hát ott nem,mivel lyukas lett a TV is,mikor bevertem a kalapáccsal a nyagykutya fejét,mikor sokat ugatott a TV-ben.Még jó,hogy oda nem akart bemászni,tiszta üvegszilánk lenne az egész.Összevagdosná csak magát,én meg kötözgethetném.Hogy nézne ki szegényke abba a sok gézbe?!
Azért reménykedem,csak benő a fejelágya.Vagy lehet,hogy tényleg ilyen hülye?A múltkor olvastam egy tudományoslapban,hgy a kisméretű verés hasznos a nevelésben.Ezért vettem egy légycsapót és amikor beleakar mászni egy lyukba,hát mértékkel,de nyakon csapom.Még jó,hogy nem tud nyűszíteni,mert nincs hangszála.De azért ez hatásos,csönd van egy darabig.Áldom a kezét annak,aki a légycsapót kitalálta.Amíg nyugton van nincs vele bajom,na meg kevesebbet kell fürdetni.Már megpróbálkoztam rengeteg dologgal.Elvittem például sportolni,de ettől csak izmosabb lett.Mesét is olvasok neki,de hát nem tud egy helyben maradni,mindig csak izeg-mozog és addig fészkelődik amíg egy lyukba be nem mászik.Csak egy pillanatra nem figyelek oda,s hopp már bennt is van egyben.Megkeseríti az életem.Ez az állandó küzdelem,már az agyamra megy.Elvittem az orvoshoz,hogy dr.úr nézze meg,de az orvos azt mondta,hogy ez ebben a korban még természetes.Ahogy öregszik,egyre rafináltabb lesz.Mindenféle mesét kitalál,hogy elterelje figyelmemet.Még szerencse,hogy vak,képzeld ha látna és minden lyukat megtalálna?!Ajjaj,régen rossz lenne nekem.
Kitagadni nem tudom,csak az én gyermekem,hát szeretem.:-))
Sirály:)Nékem teccik:))
"Irigylem akiknek ilyen a csecsemőjük,mármint okosan tudnak utánozni.Nekem is van egy.Hosszú-hosszú ideje nevelgetem,tanítgatom,de nem sok eredménnyel.Az enyém valamiért makacs s nem akar utánozni engemet.Lehet,hogy az a baj,nincs neki se keze,se lába.Azért látszik rajta atyai gondoskodásom,még ha csak nyomokban is.Egy jó ideje nem is kell győzködnöm,feláll magától is,pedig nincs is lába.Nagyon büszke vagyok rá.Van viszont egy olyan-számomra kellemetlen szokása-állandóan lyukba akar mászni.Ez még hagyján,de milyen koszosan bújik elő.Utána mindig alaposan megkell fürdetni őt.Hisz koszosan nem vihetem sehova sem.
Már annyit vesződtem vele,hogy ne csinálja ezt velem,de hiába.Van úgy,hogy egy darabig eltiltom ettől a szokásától,de egyszercsak elkapja a hiszti s addig toporzékol meg toporzélok,hogy a végén egész belilul a feje.
Vajon ezt hol tanulta?Az iskolába?Vagy a TV-be?Hát ott nem,mivel lyukas lett a TV is,mikor bevertem a kalapáccsal a nyagykutya fejét,mikor sokat ugatott a TV-ben.Még jó,hogy oda nem akart bemászni,tiszta üvegszilánk lenne az egész.Összevagdosná csak magát,én meg kötözgethetném.Hogy nézne ki szegényke abba a sok gézbe?!
Azért reménykedem,csak benő a fejelágya.Vagy lehet,hogy tényleg ilyen hülye?A múltkor olvastam egy tudományoslapban,hgy a kisméretű verés hasznos a nevelésben.Ezért vettem egy légycsapót és amikor beleakar mászni egy lyukba,hát mértékkel,de nyakon csapom.Még jó,hogy nem tud nyűszíteni,mert nincs hangszála.De azért ez hatásos,csönd van egy darabig.Áldom a kezét annak,aki a légycsapót kitalálta.Amíg nyugton van nincs vele bajom,na meg kevesebbet kell fürdetni.Már megpróbálkoztam rengeteg dologgal.Elvittem például sportolni,de ettől csak izmosabb lett.Mesét is olvasok neki,de hát nem tud egy helyben maradni,mindig csak izeg-mozog és addig fészkelődik amíg egy lyukba be nem mászik.Csak egy pillanatra nem figyelek oda,s hopp már bennt is van egyben.Megkeseríti az életem.Ez az állandó küzdelem,már az agyamra megy.Elvittem az orvoshoz,hogy dr.úr nézze meg,de az orvos azt mondta,hogy ez ebben a korban még természetes.Ahogy öregszik,egyre rafináltabb lesz.Mindenféle mesét kitalál,hogy elterelje figyelmemet.Még szerencse,hogy vak,képzeld ha látna és minden lyukat megtalálna?!Ajjaj,régen rossz lenne nekem.
Kitagadni nem tudom,csak az én gyermekem,hát szeretem.:-))
Sirály:)Nékem teccik:))
2008. december 14., vasárnap
Amikor egy álom valóra válik....
Ezt a napokban kaptam,s úgy érzem meg kell örökíteni elsősorban magam számára...:-)
Sanda pillantások kísérték amerre elhaladt,szemét becsukta,hagyta had történjen vele minden amit akarnak. A hajóra vitték és kikötözték.Ez is része volt a játéknak.
Az ellenkezés hiába való volt,ezt már a lakásán megtapasztalta, amikor elrabolták.Évekkel ezelőtt fizetett be egy játékra,már el is felejtette.A barátaival volt egy extrém helyen,ahol legomboltak tőle egy tetemes összeget azért,hogy egy sub helyzetbe kerüljön valamikor a messzi jövőben.
Meglepetésnek kellett lennie és az is volt.Hisz már rég el is felejtette,hogy megbízást adott, az összeget pedig elkönyvelte naivsága veszteségeként.De most itt volt a hajón , s egy tucat ember vágyakozó tekintete kísérte testének vonagló mozdulatait.Egy öregasszony lépett hozzá s követelte,hogy nyalja ki.
Kicsit ódzkodott ettől,baromira nem így képzelte ezt a kéjutazást.Kezében korbács fénylett s suhintott is vele egy jókorát.Már épp legyőzni készült undorát,amikor megjelent egy magas férfi,kezében karddal,s félrelökte az öregasszonyt.Sötét szemében féktelen szabadság és vadság tükröződött,mozdulatai erőteljesek és gyorsak voltak.
-Hagyd már,mindenkivel ezt csinálod akit idehoznak.Hát milyen bevezetés ez?!
A lány megbűvölve nézett megmentőjére.
A férfi határozottan hozzálépett,széles kardjának hűvösét meztelen mellére helyezte.
-Ne félj,nem vágom le a mellbimbódat!
Feszült másodpercek teltek el,csak nézték egymást,miközben a hűvös acél feltérképezte teste hajlatait.
-Gyönyörű jószág vagy,tudod-e??Üdvözöllek köreinkben!
A férfi arcán a mosoly sejtelmesen csillogott.
-Látod ezt a sok férfit?Mind megfog dugni.-fordult el hirtelen,s körbemutatott a karddal.
-Beleteszünk egy függőágyba,hogy kényelmesen legyél,s a torna addig tart majd,amíg én azt nem mondom,állj!
Aztán csak az enyém leszel!
Miközben beszélt kardja a lány combjához ért,akinek teste lüktetni kezdett a vágyakozástól.
De hirtelen megragadta őt két férfi,s egy láncon függő bőrövbe csatolták lábait,egy kötélből font alkalmatosságba helyezték testét,úgy hogy csak a feje hajlott hátra.
Altestmagasságban lógott,körülötte egyszer csak megjelentek a sóvár férfiak,már merev hímtaggal készülve az erőszakra.Majd az egyik,álló farkát kíméletlenül beledöfte a lány vaginájába,aki akkora már tudta,hogy ez nem játék.Szemében valódi rémület ült.
Sorban jöttek a férfiak és kikötözött testébe onanizálták magukat,nem törődve a lány halk,beletörődött zokogásával.Csak a férfira tudott gondolni közben,aki azt ígérte leállítja majd egyszer ezt a megalázást.Testébe vágott a karabiner,a szíj dörzsölte combjait,a fájdalom elviselhetetlen volt,de egy idő után eltűnt,és kiüresítette a fejét.
Bár nem tagadta,sokszor álmodott ilyen dolgokról,de akármilyen perverz álma is volt,az messze elmaradt attól,amit a valóságban átélt.
Kezdte megbánni,hogy annak idején annyira vagánynak akart látszani,és belement ebbe az egészbe,nem mintha nem érzett volna gyönyört,sőt egyre gyakrabban élvezte kiszolgáltatott helyzetéből adódó kínjait.
Mindig ilyen volt.
Csak olyan férfiba szeretett bele,aki kiabált vele,aki kitudta billenteni magabiztosságából.
Persze egytől egyik kihasználták,de most ezt inkább nem akarta végiggondolni.Várta a férfit.
S jött is.
Előtte szétnyílt a tömeg.
A lány fejéhez vonult,lassan végigsimította haját,még megkérdezte:
-Van kedved kényeztetni Engem?
-Igen.-suttogta a lány,s szinte már szájában érezte a gyönyörű,méretes péniszt.
De nem kapta meg.A férfi kivette a karabinerből,s karjában vitte fel egy kabinba.
Lemosdatta,miközben a lány egyre inkább úgy érezte,hogy meghal a vágytól,ha nem érhet a férfihoz.
A férfi szótlanul tevékenykedett körülötte,és csak néha nézett rá,de akkor azonnal elmosolyodott.
-Na,most aludj egy kicsit.Holnap újra jövök,ha jobban leszel.
Nem volt mit tenni megpróbálkozott az alvással.
Hiába fájt mindene,mégis az fájt neki a legjobban,hogy ez a férfi,most itt hagyta őt egyedül,s nem simogatta őt,lábai nem fonták körül karcsú alakját,s nem túrhatott bele fekete hajába.Ismét megkötözve érezte magát.
De ez a fajta érzés,tán kínzóbb volt,mint az előző.
Kínzóbb volt,hiszen pont attól az embertől nem kapta meg azt,amit szeretett volna,akire vágyott.
Tehát bármilyen perverz álmaink vannak,a legnagyobb fájdalom előidézéséhez nem kell sem korbács,sem erőszak....
2008.december 15.
Sanda pillantások kísérték amerre elhaladt,szemét becsukta,hagyta had történjen vele minden amit akarnak. A hajóra vitték és kikötözték.Ez is része volt a játéknak.
Az ellenkezés hiába való volt,ezt már a lakásán megtapasztalta, amikor elrabolták.Évekkel ezelőtt fizetett be egy játékra,már el is felejtette.A barátaival volt egy extrém helyen,ahol legomboltak tőle egy tetemes összeget azért,hogy egy sub helyzetbe kerüljön valamikor a messzi jövőben.
Meglepetésnek kellett lennie és az is volt.Hisz már rég el is felejtette,hogy megbízást adott, az összeget pedig elkönyvelte naivsága veszteségeként.De most itt volt a hajón , s egy tucat ember vágyakozó tekintete kísérte testének vonagló mozdulatait.Egy öregasszony lépett hozzá s követelte,hogy nyalja ki.
Kicsit ódzkodott ettől,baromira nem így képzelte ezt a kéjutazást.Kezében korbács fénylett s suhintott is vele egy jókorát.Már épp legyőzni készült undorát,amikor megjelent egy magas férfi,kezében karddal,s félrelökte az öregasszonyt.Sötét szemében féktelen szabadság és vadság tükröződött,mozdulatai erőteljesek és gyorsak voltak.
-Hagyd már,mindenkivel ezt csinálod akit idehoznak.Hát milyen bevezetés ez?!
A lány megbűvölve nézett megmentőjére.
A férfi határozottan hozzálépett,széles kardjának hűvösét meztelen mellére helyezte.
-Ne félj,nem vágom le a mellbimbódat!
Feszült másodpercek teltek el,csak nézték egymást,miközben a hűvös acél feltérképezte teste hajlatait.
-Gyönyörű jószág vagy,tudod-e??Üdvözöllek köreinkben!
A férfi arcán a mosoly sejtelmesen csillogott.
-Látod ezt a sok férfit?Mind megfog dugni.-fordult el hirtelen,s körbemutatott a karddal.
-Beleteszünk egy függőágyba,hogy kényelmesen legyél,s a torna addig tart majd,amíg én azt nem mondom,állj!
Aztán csak az enyém leszel!
Miközben beszélt kardja a lány combjához ért,akinek teste lüktetni kezdett a vágyakozástól.
De hirtelen megragadta őt két férfi,s egy láncon függő bőrövbe csatolták lábait,egy kötélből font alkalmatosságba helyezték testét,úgy hogy csak a feje hajlott hátra.
Altestmagasságban lógott,körülötte egyszer csak megjelentek a sóvár férfiak,már merev hímtaggal készülve az erőszakra.Majd az egyik,álló farkát kíméletlenül beledöfte a lány vaginájába,aki akkora már tudta,hogy ez nem játék.Szemében valódi rémület ült.
Sorban jöttek a férfiak és kikötözött testébe onanizálták magukat,nem törődve a lány halk,beletörődött zokogásával.Csak a férfira tudott gondolni közben,aki azt ígérte leállítja majd egyszer ezt a megalázást.Testébe vágott a karabiner,a szíj dörzsölte combjait,a fájdalom elviselhetetlen volt,de egy idő után eltűnt,és kiüresítette a fejét.
Bár nem tagadta,sokszor álmodott ilyen dolgokról,de akármilyen perverz álma is volt,az messze elmaradt attól,amit a valóságban átélt.
Kezdte megbánni,hogy annak idején annyira vagánynak akart látszani,és belement ebbe az egészbe,nem mintha nem érzett volna gyönyört,sőt egyre gyakrabban élvezte kiszolgáltatott helyzetéből adódó kínjait.
Mindig ilyen volt.
Csak olyan férfiba szeretett bele,aki kiabált vele,aki kitudta billenteni magabiztosságából.
Persze egytől egyik kihasználták,de most ezt inkább nem akarta végiggondolni.Várta a férfit.
S jött is.
Előtte szétnyílt a tömeg.
A lány fejéhez vonult,lassan végigsimította haját,még megkérdezte:
-Van kedved kényeztetni Engem?
-Igen.-suttogta a lány,s szinte már szájában érezte a gyönyörű,méretes péniszt.
De nem kapta meg.A férfi kivette a karabinerből,s karjában vitte fel egy kabinba.
Lemosdatta,miközben a lány egyre inkább úgy érezte,hogy meghal a vágytól,ha nem érhet a férfihoz.
A férfi szótlanul tevékenykedett körülötte,és csak néha nézett rá,de akkor azonnal elmosolyodott.
-Na,most aludj egy kicsit.Holnap újra jövök,ha jobban leszel.
Nem volt mit tenni megpróbálkozott az alvással.
Hiába fájt mindene,mégis az fájt neki a legjobban,hogy ez a férfi,most itt hagyta őt egyedül,s nem simogatta őt,lábai nem fonták körül karcsú alakját,s nem túrhatott bele fekete hajába.Ismét megkötözve érezte magát.
De ez a fajta érzés,tán kínzóbb volt,mint az előző.
Kínzóbb volt,hiszen pont attól az embertől nem kapta meg azt,amit szeretett volna,akire vágyott.
Tehát bármilyen perverz álmaink vannak,a legnagyobb fájdalom előidézéséhez nem kell sem korbács,sem erőszak....
2008.december 15.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)