csak úgy...

Régi sorok,régi időkből...
Mikor 4.szeánszomra készültem Urammal,írtam hozzá pár sort...munkálkodott bennem a megfelelni vágyás...féltem attól,hogy mi lesz,ha nem leszek képes megfelelni....emléket akartam Neki...de ezek a gondolatok akkor megmaradtak nekem...
de emlékként kell...ha máshová nem,hát ide...

"Egy egyszerű ,ám néha mégis bonyolult leányzótól,Uramnak.

Mert hát valljuk be valahol gyermek maradtam aki fél a felnőttek világától.Igazából nem is tudom mit kéne írnom,szeretnék így is egy emléket adni Uramnak!A könyv ismerősök körében felháborodást keltett,volt aki pár oldal elolvasása után ,köszönte,de nem kért belőle....Fertőnek találta...pedig semmi borzadály nem volt benne.(már nem tudom könyv címét..lényege annyi volt,hogy az apa vezette be gyermekeit a szexuális világba)..DVD:hát unalmasabb filmet nem is láthattam volna...tartalmának leírása izgalmasabb képet festett le a filmről...(Sade Marky)Kalap sz..t nem ért:-) "Medál",mert most nem jut eszembe neve,nos,utazáskor valamiféle védőembléma...ezt szeretném ha kocsijában tartaná...így egyrészt ha rá néz eszébe fogok jutni,(legalábbis bízok benne),másrészt remélem megvédi útjai során az Én védőangyalom....(a medál egyébként az utazók védőszentjét formázta)
Mire olvassa levelem,már vége szeánsznak.Fogalmam sincs mennyire álltam meg helyem,arról sincs fogalmam mennyire kell megállni,s azt sem tudom,honnan fogom tudni,hogy elégedett lesz velem vagy sem.Fogalmam sincs ,ki mit vár ilyenkor másiktól...Nálam egyszerű...hogy meglegyek baszva,hogy kitöltsön a fasz...hogy lelkem rövid időre megtalálja lelki békéjét...Tudja röhej,de a tények azt bizonyítják,aki szeretethiányt érez,az örök életében keresni fogja a "boldogságot",s mégsem fogja megtalálni,ha pedig mégis megtalálja,nem veszi észre,s hagyja kicsúszni életéből.Sajna az ilyen típusú emberkék mint én ,akik depisek,szeretetéhesek,egy idő után feladják a küzdelmet az élettel szemben.Tudja páran javasolták,hogy vegyem fel kapcsolatot é.apámmal s a lelkemben talán rendeződne az a hiányérzet amit egy apa hiánya okozott bennem.Mert ott volt,de mégsem apaként viselkedett s ez iszonyú űrt hagyott bennem...olyat amit sem Ön,sem egyetlen férfi nem tud betölteni...de már Ő maga sem...Nekem akkor kellett volna!!!ma már nem tudnék szeretetével mit kezdeni,pedig megbocsájtottam,s nem haragszom rá...de örök keresővé tett...olyanná aki mintha mindig száműzetésben élne..ha jó akkor nem kell,ha rossz akkor jót szeretnék s soha nem találom,s becsülöm a középutat....Néha nem tudom mit keresek Ön mellett is...nincs sok értelme....vágyom érintésére,hangjára ,de tudom,hogy mástól is megkapnám lelki törődést,s nem kellene még csak érzelmileg sem kötődnöm senkihez.Ellennék Ön mellett ha nem érezném,hogy szeretem.Érzelmekkel már sebezhetőbb vagyok,s jobban megviselnek kudarcaim...viszont ha nem érzek...nem rágódom azon:"Vajon elég jó voltam Neki?"Ugyanakkor mivel tudjuk megoszlik személyiségem,tudom az is bennem van,hogy visszahúzódni magam kis világába...nem elmenni mással...s megpróbálni egy ember mellett megmaradni...s megpróbálni úgy élni,ahogy igazából nekem soha nem adatott meg...békében,boldogságban...kiegyensúlyozottságban...szabadságot meghagyva....bizalomban...Fogalmam sincs képes vagyok e erre...Ez egy álom,vágy....Lehet nem működne miattam...Azt hiszem szabadságkedvelő és vágyó ember vagyok,aki nem szereti kötöttséget,akinek fontos a bizalom,biztonság,ugyanakkor magányra születtem...elvagyok egyedül,magam kis világában..nem vágyok nagy dolgokra,nagy dolgok után...csak néha kell a valakihez bújás,de nem állandóan!." (kelt 2009.év januárjában)

A levél nem fejeződött be..s nem került átadásra...hogy miért??..ma már nem tudom választ...talán mert nem akartam traktálni Uram hülyeségeimmel..passz...különösebben jelentősége nincs már..inkább magam miatt íródott le ez is ide,hogy jobban megértsem önmagam...gondolkodásmódom által...