Haver!
Szia... jó rég irtam már, több oka is volt van ennek.. Az elsö ,hogy keveset vagyo egyedül ugy gépközelben ,hogy nyugodtan összeszedett gondolataim leirhazssam... NA de ma igy van...pedig történések vannak,gondolatok agyalgatások is... Nem is tudom mivel kezdjem... lehet összevisszaságos értelmetlenséges lesz... mindegy! Szóval a kapcsolat azóta is tart,és azt gondolom mélyül... mélyül bizalom,kölcsönös megbecsülés,tisztelet,szeretet szempontjából... Vannak együttléteinknek momentumai,pillanatnyi elgyengülései amikor észreveszem magamon és helyenként rajta is azokat a jeleket amik a fenti állitásom támasztják alá...Jó ez igy... azt hiszem! Tudod nincsenek a várt hétvégék... átalakultam a hétvégei várakozásos pihengetös dolgaimat illetőleg... Hisz akkor nincs sms,nincs internet nincs telefon... csak agyilag va, bennem van,és kattogok meg gondolkodom... és nem akarom hogy távolodjon,hogy halványuljon bennem, és én benne... és akarom a hétföt... a keddet... a reggel 8 órát mert tudom hogy jelentkezik...Tudod, a mindennapok eseményeit nem tudom kizárni, és nem is lehet...és bizony történtek velem dolgok amik...hm... szóval megviseltek.Volt amikor felhivtam őt én balga lélek, és nyavajogtam meg ilyeneket mondtam... hogy nem akarlak elvesziteni stb... de tudod ez azért volt mert tényleg igy gondolom!! És akkor ott abban a szituációban ugy éreztem ha őt is elveszitem akkor nem is tudom.....NA de elmúlt! Egy biztos... eddig is szerettem a Bakonyt de ezek után hajajj egyenesen imádom... A helyek ahova járunk szinte a miénkké váltak... a mi padunk a dombipad:) a mi tisztásunk ...a mi öreg utunk ahol már nincs forgalom... mind mind mienk lett...és jól érzem magam ott... A multkor-ezt még neki sem meséltem- Zircröl jövet, egyedül is megálltam a dombinál... leültem és végiggondoltam az eddigi mindent:)Amikor ott ültünk,ö háttal nekem ...a kezem az ölében... és kétkézzel átfogta a karom...Sokat beszélgetünk... tudod mindkettönknek van az életében valami... valami olyan amit nem tud egyedül feldolgozni... Akkor amikor magáról,családjáról, az életéröl beszél olyan nekem mintha a legbellsőbb bizalmasa lennék... mintha olyan titkokat osztana meg velem amiket mással nem... Azt hiszem különleges kapcsolat a mienk,és ezzel nem akarom túlmisztifikálni...hisz vannak dolgai, amikkel egyáltalán nem értek egyet...de ezeket ö tudja,és én is tudom róla és pont ennyi:) ja ez a szavajárása... az egyik... meg a mittudjamén,meg a aztat,meg még van pár! Viszont komoly változás elé nézünk keden...vagyis holnap! Most azt gondolhatod, hogy ez a levél talán emiatt íródik, de nem!!! Ezzel kapcsolatban annyi,hogy bevonulok vele, és ö velem a négy fal közé... a domnancia, és a submissivitás komoly csatája jön...Vagyis nem csatája, inkább megmérettetése... hogy én mennyire neki és ö mennyire nekem! Komoly feladat mindkettönknek, és azt gondolom ,hogy más emberként jövünk ki ... ha jól alakul akkor pláne...de ha nem akkor is... valamennyire!Erről tényleg nem akarok irni többet... de igérem beszámolok...:)
A múltkor irt nekem... csalódás volt bennem kicsit... mert én szerettem volna ha kettönkről,ha mirólunk ir...de nem, szóba sem kerültem kerültünk... Irt egy emberről akihez valamikor volt köze... és aki zaklatja, és zsarolja is talán! Szemrehánytam,hogy nem ezt vártam... de utólag belegondolva...nek kellett volna! Hisz leirta nekem.... nekem,hogy mitől fél... és talán egyfajta segitségkérésre...megnyugtató szóra várt volna...Bár megkérdeztem hogy segitsek e...a válasza annyi volt :nem kell... megoldom
Szóval ... éldegélünk! hallgatzenéket, amik elöször nem tetszettek neki... késöbb annál inkább... DE hisz ezzel mindnyájan igy vagyunk... idő kell elfogadni, befogadni a dolgokat... az újat!!
Na ezeket a bölcseleteket amikt írok már én magam sem bírom...
Viszlát cimbi, majd irok! Fater
Szia... jó rég irtam már, több oka is volt van ennek.. Az elsö ,hogy keveset vagyo egyedül ugy gépközelben ,hogy nyugodtan összeszedett gondolataim leirhazssam... NA de ma igy van...pedig történések vannak,gondolatok agyalgatások is... Nem is tudom mivel kezdjem... lehet összevisszaságos értelmetlenséges lesz... mindegy! Szóval a kapcsolat azóta is tart,és azt gondolom mélyül... mélyül bizalom,kölcsönös megbecsülés,tisztelet,szeretet szempontjából... Vannak együttléteinknek momentumai,pillanatnyi elgyengülései amikor észreveszem magamon és helyenként rajta is azokat a jeleket amik a fenti állitásom támasztják alá...Jó ez igy... azt hiszem! Tudod nincsenek a várt hétvégék... átalakultam a hétvégei várakozásos pihengetös dolgaimat illetőleg... Hisz akkor nincs sms,nincs internet nincs telefon... csak agyilag va, bennem van,és kattogok meg gondolkodom... és nem akarom hogy távolodjon,hogy halványuljon bennem, és én benne... és akarom a hétföt... a keddet... a reggel 8 órát mert tudom hogy jelentkezik...Tudod, a mindennapok eseményeit nem tudom kizárni, és nem is lehet...és bizony történtek velem dolgok amik...hm... szóval megviseltek.Volt amikor felhivtam őt én balga lélek, és nyavajogtam meg ilyeneket mondtam... hogy nem akarlak elvesziteni stb... de tudod ez azért volt mert tényleg igy gondolom!! És akkor ott abban a szituációban ugy éreztem ha őt is elveszitem akkor nem is tudom.....NA de elmúlt! Egy biztos... eddig is szerettem a Bakonyt de ezek után hajajj egyenesen imádom... A helyek ahova járunk szinte a miénkké váltak... a mi padunk a dombipad:) a mi tisztásunk ...a mi öreg utunk ahol már nincs forgalom... mind mind mienk lett...és jól érzem magam ott... A multkor-ezt még neki sem meséltem- Zircröl jövet, egyedül is megálltam a dombinál... leültem és végiggondoltam az eddigi mindent:)Amikor ott ültünk,ö háttal nekem ...a kezem az ölében... és kétkézzel átfogta a karom...Sokat beszélgetünk... tudod mindkettönknek van az életében valami... valami olyan amit nem tud egyedül feldolgozni... Akkor amikor magáról,családjáról, az életéröl beszél olyan nekem mintha a legbellsőbb bizalmasa lennék... mintha olyan titkokat osztana meg velem amiket mással nem... Azt hiszem különleges kapcsolat a mienk,és ezzel nem akarom túlmisztifikálni...hisz vannak dolgai, amikkel egyáltalán nem értek egyet...de ezeket ö tudja,és én is tudom róla és pont ennyi:) ja ez a szavajárása... az egyik... meg a mittudjamén,meg a aztat,meg még van pár! Viszont komoly változás elé nézünk keden...vagyis holnap! Most azt gondolhatod, hogy ez a levél talán emiatt íródik, de nem!!! Ezzel kapcsolatban annyi,hogy bevonulok vele, és ö velem a négy fal közé... a domnancia, és a submissivitás komoly csatája jön...Vagyis nem csatája, inkább megmérettetése... hogy én mennyire neki és ö mennyire nekem! Komoly feladat mindkettönknek, és azt gondolom ,hogy más emberként jövünk ki ... ha jól alakul akkor pláne...de ha nem akkor is... valamennyire!Erről tényleg nem akarok irni többet... de igérem beszámolok...:)
A múltkor irt nekem... csalódás volt bennem kicsit... mert én szerettem volna ha kettönkről,ha mirólunk ir...de nem, szóba sem kerültem kerültünk... Irt egy emberről akihez valamikor volt köze... és aki zaklatja, és zsarolja is talán! Szemrehánytam,hogy nem ezt vártam... de utólag belegondolva...nek kellett volna! Hisz leirta nekem.... nekem,hogy mitől fél... és talán egyfajta segitségkérésre...megnyugtató szóra várt volna...Bár megkérdeztem hogy segitsek e...a válasza annyi volt :nem kell... megoldom
Szóval ... éldegélünk! hallgatzenéket, amik elöször nem tetszettek neki... késöbb annál inkább... DE hisz ezzel mindnyájan igy vagyunk... idő kell elfogadni, befogadni a dolgokat... az újat!!
Na ezeket a bölcseleteket amikt írok már én magam sem bírom...
Viszlát cimbi, majd irok! Fater
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése