2010. november 14., vasárnap

2009.10.20.

Kedves Barátom!

Rég irtam már neked....utolsó levelem arról a bizonyos panziós együttlétről szólt,egy bizonyos személlyel...Hogy azóta mi is történt velem, velünk? Tulajdonképpen nem történt semmi... vagyis SEMMI nem történt! Vagyis sok minden... minden ami a semmiről szól... a csendről... a hallgatásról. Az is szinte csoda ,hogy most írok neked... de sok sok minden gondolat motoszkál bennem... Tudod van az a lány,nö.. a ribanc,akivel megismerkedtem akihez sokáig azt hittem,gondoltam ,reméltem hogy egyfajta különleges kapcsolat füz...amiről azt gondoltam hogy más mint az átlag...ami nem sablonos! Tudod az eltelt 3 honap,abból egy majdnem egy hónapnyi csendesség után csak megerösiteni tudom...Különleges kapcsolat volt! Volt?? Még azt sem tudom mult idöben irjam-e... Hisz a folytatás nem rajtam múlik...Tudod, várok...Várok arra,hogy szüksége legyen rám... nem érzelmileg, hisz arra ottvan neki a másik, a régi! Arra várok, hogy a fizikai, a szexuális, a bdsm vágyait velem, nálam élje át, hoghy én legyek az aki a testiséget megadjam neki... Azt gondolom ehhez időre van szüksége... de türelmes vagyok!

Tudod, az a másik aki a szivét birtokolja...engem nem zavar,de ezt ö is tudja..Nem zavart az elmúlt időszakban sem, elfogadtam a jelenlétét, azt hogy imádata csak rá irányul. nem vártam soha érzelmeket tőle...hisz én sem tudom könnyen adni érzelmileg magam, bár vitathatatlan ,hogy megkedveltem és megszerettem őt... Azt gondolom ennek több oka is van... részben a közöttünk történtek, részben pedig, az amit megtudtam róla, az életéről, azok a dolgok amikkel bizalmába avatott... kaptam egy levelet a közelmultban tőle, hogy reméli nem haragszom...

Ugyan miért haragudjak?? A csend miatt, vagy mert nem tud elszakadni... de hisz soha nem is mondta ,hogy el fog... Szóval harag nincs...nem is volt

Bizony bizony... látod azt irtam, hogy semmi nem történt... aztán mégis mennyi mennyi minden

Ám amit nem értek... Annyira hirtelen történt ez a csendesség, ez a hátrálás... próbálom megfejteni az okát, rájönni arra, hogy mi is történt...

Vannak sejtéseim....

Szóval csend van... bár ezzel a levelemmel kicsit megszegem:) és hát várok... talán hivó szóra, talán egy sms-re talán egy levélre...hisz nekem elfogadott ez igy is!!!!

http://www.youtube.com/watch?v=33SE_A                          Hallgasd meg kérlek..... szia

2009.09.25.

Kedves barátom!

Hát sok, nagyon sok... történt amióta nem írtam...Volt benne egy hotelos, szeanszos kedd... Igaz azóta több mit egy hét eltelt...volt időm gondolkodni, ujra és ujra átélni, végigmenni minden részleten...Azt gondolom levelem javát ez a keddi nap foja kitölteni...de remélem azért lesz időm ,ja és energiám arra hogy kicsit másról is irjak neked!
  Szóval kedd!!
Három részre kell bontanom... mert! Voltak elözmények...készültem! Lejátszottam ezerszer fejben előre.. eszközök beszerzése... megnézni ,kiválasztani a helyet... próbálni figyelni a legapróbb részletekre is...
 A Hely!!! Három hely között hezitáltam... mindegyiket megnéztem személyesen, mindegyik mellett szólt valami! Hogy miért is döntöttem a HELY mellett? Tudod megpróbáltam beleképzelni magam az Ő helyébe...igaz kaptam némi infót az eddigi helyekrö ahol járt(bevallom segitett is)Szóval beleképzeltem magam..csendes, kissé eldugott, diszkrét...megnéztem a szobát...barátságos, viszonylag tágas... beszéltem a gondnokkal... megértö volt és szintén diszkrét! És ami igazán tetszett... A sok fa!!!! képzelj el az erdöben, a falun kívül egy fából épült csodát....hm Ideális helynek tünt! És tetszett neki...fontos volt,hogy tessen! nem akartam hogy kapásból már a hely fusztrálja Őt... szóval a hely adott!
 Beszerzés!! Hát ez sem volt könnyü... na nem az elképzeléseim miatt,hanem mert... tudod egyszerüen le vagyok égve, és nagyon szükös az eklézsia másra is! De úgy giondoltam, hogy a fantáziámmal és mindennapos mezei eszközök bevonásával izgalmassá és eléggé szinvonalassá tudom tenni a hm... szeanszunkat... elötte erről is beszélgettünk pár szóban... Kötél, paskoló, csipesz adott volt! Szétszedtem egy fakarnist:) csináltam egy hosszú cipőkanálból veröeszközt:) paskolónak ott a fém húsoslapátom, bilincs helyett pedig a kikötözsineg:)Szóval szépen lassan összeállt minden... Délután lementem a garázsba kicsit gyakoroltam... fogásokat, hurkot kötni stb....Készültem:))
Hát az elsö rész nabggyából ennyi volt ami az elözményeket technikai dolgokat illeti... Hogy mi zajlott fejben?? hm... elmondom! Elöször is kétségek... milyen is lesz? hogyan fogjuk megélni? én? Ö? Változni fog -e valami...Jobb lesz nekünk? rosszabb lesz? Kelle-e egyéltalán... vagy maradjon e a játékos szolgálgatós nevetgetős dombipados... Ám mindenre a válaszom az volt magamnak, hogy tovább kell lépni, mert ha nem tesszük, nem próbáljuk meg akkor ittragadunk a sekélyes,majdcsakmegunós valamibe... Úgy éreztem mindketten többet akarunk már... vagyis magamról tudtam...róla meg éreztem!Aztán... gondolkodtam azon... hogyan viselkedjek. NA nem álszenteskedés, mesterkélt dominálás, meg felfujt parancsolgatási szinten... nem! Hanem ,hogy a reakcióm milyenek legyenek... büntetés, dicséret,szidás jutalom viszonylatában... Már most mondom, hogy ebből támadt is némi... hm elbeszélgetés egymásmellett utólag....
A második rész... maga a NAP! A megélt szeansz, az ott eltöltött majd 4 óra....
Azt hogy mi történt arról kicsit szűkebben fogok irni... Induljunk el onnan, hogy késtem... Baszdmeg! Képzeld... elkéstem én! Aki utálja ha várni kell, aki nem birja elviselni a pontatlanságot örökös harcban él a késések a pontatlankodók ellen....Tudod miért volt? Mert annyira kiszámitottam elöre mindent....Aztán... találkozás indulás ok! Kiérünk..... elsö pillanat letaglóz!!!! Azt hittem minden romokban... 5 autó dzsippek..Kész voltam... eltünt a csend, az erdö, a diszkréció,a meghittség,a panzió vonzása minden!!! Mindegy gondoltam...irány be!
Végül is aztán rendben volt minden... bevonulás a bámuló férfiszemek közepette... Komám még élveztem is!! Én mint a teremtés koronája megyek be a szukámmal, ribancommal... hm... tetszett.....!
Kaptam tőle egy irományt... gondolatokról, érzésekről, vágyakozásról... addig amig késztelödött én a kocsinál olvastam...és becuccoltam eszköztáram... Én kész voltam,fejben lélekben egyaránt!!!
Beléptem... ö várt! Felöltözve, a megbeszélt pózban.... nekem elkadt a szavam.... csak néztem... fantasztikus volt! Tudod soha nem volt ilyen dejólnézelki viszony közöttünk, sosem kellett erről beszélnünk.... hisz a nem külsőségek határozták meg egymáshoz való viszonyunkat... bár vitathatatlan hogy szerepet játszik a küllem is!
Mindegy... ahogy ott állt lehajtott fejjel,fekete "öltözékben"... kész voltam tőle...KÍvántam, akartam ... szeretni, kényeztetni,nyalni falni érezni a testét...Gondolkodtam ezen utánna sokat... és tudom már mi játszódott le bennem...  A váratlanra amit kaptam váratlan érzésekkel reagáltam...Tartott fél percig kb... de belefogtunk...
ÉS volt minden... csipesz a cicire, szembekötés, kikötözés,gyertya, viasz... minden! Anál, szópatás baszás minden... Akartam öt!  Mohón és gyorsan, volt amikor siettettem az eseményeket... csakis magammal törödve! Vagyis ez nem igaz!!!! nem csak magammal törödtem, de minden eseményt az én kedvem, az én elképzelésem szerint próbáltam véghezvinni....Alázatos volt és odaadó... mindent megcsináltam vele amit akartam...figyelmen kivül hagyva tapasztalatlanságát, nem törödve azzal hogy esetleg új dolgok, élmények is érik...használtam a testét... a magam kénye kedve szerint! Kinyaltam... mert ki akartam nyalni... orgazmusig kényeztettem a számmal... akartam hogy élvezzen! Jutalom gyanánt? Lehet.... esetleg...azt hiszem igen! Hisz én jól éreztem magam... és ö megfelelt az elvárásaimnak Volt egy pillanat amre talán nem ugy kellett volna reagálnom...ami galibát is okozott!! Picsogott és akkor ugy éreztem abba kéne hagyni...Ö ezt másként élte meg... azzal vádolt hogy nem néztem a dolgok mögé, hogy nem láttam öt... és nem értkeltem benn semmit... az igyekezetét, az ujdonságok elfogadását a félelme leküzdését... stb! DE kérdem én tőled kedves barátom...egy ilyen viszony... egy ilyen szeansz...miről szóljon?? Hisz a használat az használat... a sub dolga a megfelelni akarás, a megfelelés,a teste felkínálása... fenntartások nélkül...Domja pedig használja ribancát ! Kedvére, kényére.... ha valami nem tetszik büntet... ha nem büntet akkor minden tetszik, és rendben van...ami mondjuk ritka te is tudod:) az,pediglen hogy nem mondja ki amit gondol...az nem jelenti azt hogy nem is gondolja!! Ez a kedd nekem is komoly feladat volt! aolyan visszatalálás mindenhez ami gyakorlatilag megszünt a szegedi  lány óta....nekem sem volt könnyü... Két oldalról kaptam az inpulzusokat.. egy- ö és az exe amiből nekem tanulnom kellett... kettö- én és az exem... amiböl a tapsztalatokat kellett átültetnem. nem tudom mennyire sikerült mindez! Szerintem jól...nekem minden jó volt, és tetszett... élveztem hogy használtam, élveztem amikor ...hm ribancos volt! élveztem amikor kisérleteztem a testével... élveztem a társaságát! Elfáradtam bele... a szeánszba szellemileg és testileg egyaránt...
 Hazafele csens, és párszavas beszélgetés... volt ott szerintem néhány ki nem mondott szó... amire igy visszagondolva csak érzések utalnak...
Azt irtam három rész...
Hát a harmadik... minezen történések utóélete, amiről az elmult egy hét szól....
azt hiszem erről lesz a legnehezebb írnom... meert itt nem történések zajlottak, nem események voltak... hanem gondolatok, érzések és megérzések alakultak ki bennem benne...
Hogy bennem mi alakult ki azt tudom... hogy benne mi arról max sejtésem lehet...
Néha ugy érzem, éreztem ,hogy távolodtunk... egymástól. Abban biztam, hogy ez a kedd majd elég eröt ad a folytatásra, ad egyfajta alapot arra hogy alakuljunk, finomitsuk a viszonyunkat. Nem tudom... a dolgai, a baszni akarok menni állapota, az ex-ura jelenléte az életében! elhiszem ,hogy mindez hngulati tényező nála... elhiszem hogy csak pillanatnyi pőrgés,kattogás esetleges depis állapot következménye... és el is fogadom. Tudod mit szertnék barátom? Szeretném részét képezni az életének, és ige!! a gondolatainak is... szeretném ha egyszer majd rám is hm... ugy gondolna, hogy vagyok valaki,neki!
Ne érts félre nem féltékenység az a mi dolgozik bennem.. hisz az exet én már a kezdetekkor elfogadtam, baszni akarásról meg tudom hogy csak fizikai ösztön... és ha megtiltom neki nem teszi meg... vagyis azt hiszam hogy nem.., én csak egyszerüen magamat akarom... elfogadtatni

na de szerintem ennyi... mennem kell lassan szép napot és hétvégét! üdv:fater

2009.09.24.

Kedves Naplóm!


Egy levél,melynek sorait őrzöm...mely azon a bizonyos keddi napon íródott,mikor első szeánszunkra készültünk...Eldobhatnám,úgy hogy emléke se maradjon soraimnak...de akarom,hogy legyenek emlékek....mindennel kapcsolatban ami önző módon velem kapcsolatos....talán,mert volt idő mikor nem akartam tudni dolgokról....gondolván jó az úgy nekem....mivel tényleg nem tartom kíváncsi embernek magam...egy darabig elfogadom amit kapok s amennyit kapok...s exnél elkövettem azt a hibát,hogy nem akartam szembesülni azzal például,hogy Ő ,hogy látott első szeánsz alkalmával...miként élte meg szolgálatom...igyekezetem...de akkor s abban az időben nem akartam ezekre tudni a választ..nem volt akkora jelentősége,mivel nem voltak mély érzések...mára pedig bánom,hogy,nem gyűjtöttem emlékeket magamnak amik úgymond "kézzelfoghatóak"....hisz múlnak a hetek,hónapok..s az emlékek akár mennyire nem célom mégis halványulnak...s kihangsúlyoznám,hogy az emlékek amiket nem akarom hogy múljanak...csak az érzéseket nem akarom már...mert bizony néha ugyanúgy fáj minden,mintha csak tegnap lett volna  ...szóval erre értem önzőségem...kell,hogy legyen mikre emlékeznem évek múlva..hogy mennyi minden volt mit megéltem...vagyis próbáltam merni megélni...kissebb-nagyobb sikerekkel..:)

Szóval,az a bizonyos keddi levél,mely papírra íródott:


                                                                  Kedves Naplóm!


"Mivel sajnos,most nem vagyok gépközelben,úgy gondoltam,hogy ily módon szólok hozzád...kocsimban ülve....s zenét hallgatva..
 Kedd van; tudod,amiről még nem igazán beszéltem neked...de fejben sokat,nagyon sokat agyaltam.
 Most reggel 6 óra,s első gondolatom,hogy Ő már fennt van -e...s ha fennt vab,jár-e agya a lehetséges történéseken....vagy még édesen alszik?:-)
 Amit most érzek s gondolok,hogy nem félek!....de gondolom,ahogy közeledni fog idő...s közeledni fog helyszín...(ami számomra már most meseszép,pedig csak képen  láttam a csodát)..úgy bennem lesz egy egészséges félelem,megfelelni vágyás,tenni akarás az ügyben,hogy ne okozzak számára csalódást!
 Szóval,hogy miért is oly fontos,hogy kedd van?Mert eljött az a nap,amikoris egy hotel lesz együttlétünk helyszíne...S,hogy ki milyen élményekkel,érzésekkel tér haza...nos...az csak rajtunk áll....Ha őszinte akarok lenni,nem tudok rá fejben készülni...talán csak annyira,hogy próbálok nem hisztizni,picsogni s nyaffogni....s erre nagyon odakell ,hogy figyeljek....hisz eddig engedte,s én éltam is vele rendesen! De ez az együttlét a változásokról fog szólni!S,hogy a változást,hogyis értem?Nos...jó kérdés:) Talán,úgy,hogy valami most kezdődik el igazán..vagyis most kell,hogy elkezdődjön...Hisz eltelt 2 hónap....s játékosan játszottunk közben...de tudjuk jól mindketten azt is,hogy ezálltal a nap által,nekem lehet egy új "Parancsolóm",aki rendelkezhet velem az ő kedve szerint...A testem már 2hónapja,csak ő használja...vagyis használná,ha nem nyikognék s jönnék sorozatos Nem-eimmel....de azt hiszem jól kezeli,s nem türelmetlen ezzel szemben sem...s ez így jó!...A lelkem? Hát,azt még én akarom magamnak,mert nem akarok függeni senkitől...mivel már megtapasztaltam,mily fájdalmas egy dolog,hogy folyton egy ember körül forogjanak gondolataim....
Persze gondolok Rá....s vannak napok,hogy hiányzik...s a hétvégék a legrosszabbak...mert olyankor nem hallhatom...vagy épp nem olvashatom...de ezen már nem agyalunk,hanem próbájuk tartani magunkat a megbeszéltekhez...
Este gépezés lemerítette amúgyis már fáradt agyamat...semmihez nem volt kedvem..de azért arra ügyeltem,hogyleveléből kimásoljam magamnak elvárásait...mert tuti,elfelejtettem volna dolgokat!...:)s,hamar kidőltem...mindenféle további előkészületek nélkül....bár félálomban még járt agyam,hogy mit honnét kell előszednem,mit kéne felvennem...stb.....picikét streszelve azon,hogy reggel mennyivel előbb kell felkelnem,hogy elis készüljek...3kor megébredtem....s már nem is szándékoztam visszafeküdni...gondoltam max.2óra elég lesz mindenre...(na,nem csak magam foglalkozásával!) Lányom aludt...de férjem miért is ne,előbb jött meg éjszakai műszakjából....
na gondoltam:1:még,jó hogy nem kapcsoltam gépet:) 2: hogy a francba fogok elkészülni mindennel...(pinaborotválás,kellékek elrakása)..de végül is szerencsém volt,mert 10percen belül elaludt..:)de izgultam,azért,hogy ne fogjon gyanút...s msot is izgulok,hogy ne ismerjék fel kocsim..s ne higgyék,hogy nem dolgozok...De itt azt hiszem mindegyikönk vállal kockázatot a másikért...s nem egyoldalú a dolog...s semmi nem egyoldalú!
Hú! ...Már..vagy Még csak !  =óra :-) Kezdek parázni,de nem nyikogni...Hüvős reggel van...lassan elindulok "rejtekhelyemről"...mert még innivalót is vennem kell...meg jó lenne valami rágcsálni való is,amit Ő is szeret...Nem akarom hallgatni picsogását,hogy fáj a hasa:-)Húú,ezért mit nem kapnék!:-)Puszit biztos nem!:-)

Szóval a mai nappal kapcsolatban is lehet jelentkezni fogok....

Fél 9:Most hívott...kicsit késni fog...Na és?! De legalább jön!!!:-)
Mért kérdezi folyton,hogy:" Valami baj van?":-) ..Csak mert nem tudok éppeszűen válaszolgatni??:-) Meg mert parázok ismerősöktől...hisz már kivilágosodott...a sötétben...a kora reggeli sötétben pedig könnyebb volt bújkálni!

                 Szóval ennyi!!..:-) Ébred a város! Jááj!:-))

2009.09.14.

Haver!
Szia... jó rég irtam már, több oka is volt van ennek.. Az elsö ,hogy keveset vagyo egyedül ugy gépközelben ,hogy nyugodtan összeszedett gondolataim leirhazssam... NA de ma igy van...pedig történések vannak,gondolatok agyalgatások is... Nem is tudom mivel kezdjem... lehet összevisszaságos értelmetlenséges lesz... mindegy! Szóval a kapcsolat azóta is tart,és azt gondolom mélyül... mélyül bizalom,kölcsönös megbecsülés,tisztelet,szeretet szempontjából... Vannak együttléteinknek momentumai,pillanatnyi elgyengülései amikor észreveszem magamon és helyenként rajta is azokat a jeleket amik a fenti állitásom támasztják alá...Jó ez igy... azt hiszem! Tudod nincsenek a várt hétvégék... átalakultam a hétvégei  várakozásos pihengetös dolgaimat illetőleg... Hisz akkor nincs sms,nincs internet nincs telefon... csak agyilag va, bennem van,és kattogok meg gondolkodom... és nem akarom hogy távolodjon,hogy halványuljon bennem, és én benne... és akarom a hétföt... a keddet... a reggel 8 órát mert tudom hogy jelentkezik...Tudod, a mindennapok eseményeit nem tudom kizárni, és nem is lehet...és bizony történtek velem dolgok amik...hm... szóval megviseltek.Volt amikor felhivtam őt én balga lélek, és nyavajogtam meg ilyeneket mondtam... hogy nem akarlak elvesziteni stb... de tudod ez azért volt mert tényleg igy gondolom!! És akkor ott abban a szituációban ugy éreztem ha őt is elveszitem akkor nem is tudom.....NA de elmúlt! Egy biztos... eddig is szerettem a Bakonyt de ezek után hajajj egyenesen imádom... A helyek ahova járunk szinte a miénkké váltak... a mi padunk a dombipad:) a mi tisztásunk ...a mi öreg utunk ahol már nincs forgalom... mind mind mienk lett...és jól érzem magam ott... A multkor-ezt még neki sem meséltem- Zircröl jövet, egyedül is megálltam a dombinál... leültem és végiggondoltam az eddigi mindent:)Amikor ott ültünk,ö háttal nekem ...a kezem az ölében... és kétkézzel átfogta a karom...Sokat beszélgetünk... tudod mindkettönknek van az életében valami... valami olyan amit nem tud egyedül feldolgozni... Akkor amikor magáról,családjáról, az életéröl beszél olyan nekem mintha a legbellsőbb bizalmasa lennék... mintha olyan titkokat osztana meg velem amiket mással nem... Azt hiszem különleges kapcsolat a mienk,és ezzel nem akarom túlmisztifikálni...hisz vannak dolgai, amikkel egyáltalán nem értek egyet...de ezeket ö tudja,és én is tudom róla és pont ennyi:) ja ez a szavajárása... az egyik... meg a mittudjamén,meg a aztat,meg még van pár! Viszont komoly változás elé nézünk keden...vagyis holnap! Most azt gondolhatod, hogy ez a levél talán emiatt íródik, de nem!!! Ezzel kapcsolatban annyi,hogy bevonulok vele, és ö velem a négy fal közé... a domnancia, és a submissivitás komoly csatája jön...Vagyis nem csatája, inkább megmérettetése... hogy én mennyire neki és ö mennyire nekem! Komoly feladat mindkettönknek, és azt gondolom ,hogy más emberként jövünk ki ... ha jól alakul akkor pláne...de ha nem akkor is... valamennyire!Erről tényleg nem akarok irni többet... de igérem beszámolok...:)

A múltkor irt nekem... csalódás volt bennem kicsit... mert én szerettem volna ha kettönkről,ha mirólunk ir...de nem, szóba sem kerültem kerültünk... Irt egy emberről akihez valamikor volt köze... és aki zaklatja, és zsarolja is talán! Szemrehánytam,hogy nem ezt vártam... de utólag belegondolva...nek kellett volna! Hisz leirta nekem.... nekem,hogy mitől fél... és talán egyfajta segitségkérésre...megnyugtató szóra várt volna...Bár megkérdeztem hogy segitsek e...a válasza annyi volt :nem kell... megoldom

Szóval ... éldegélünk! hallgatzenéket, amik elöször nem tetszettek neki... késöbb annál inkább... DE hisz ezzel mindnyájan igy vagyunk... idő kell elfogadni, befogadni a dolgokat... az újat!!
Na ezeket a bölcseleteket amikt írok már én magam sem bírom...
Viszlát cimbi, majd irok! Fater

2009.09.01.

Kedves Naplóm!


     Nem...még nem terveztem,hogy szólok hozzád..hisz nem akartam semmit még Róla s Rólam írni...talán,mert féltem,hogy túl bensőséges ,túl közvetlen,túl érzelgős leszek...mert valljuk be továbbra is picsogi lelkem...s éppen ezért, lehet ,hogy ez megint csak a most!-nak szól..s nem akarok fájdalmat okozni számára lelkileg...semmivel !! testileg meg úgyis megkapja majd amit megérdemel...öööö...vagyis ami jár neki..:)
    Lassan két hónapja már,hogy nem elmentünk egymás mellett,hanem esélyt adtunk magunknak a felejtésre... mivel épp egy pörgös hangulatomban sikerült lencsevégére kapni egy bizonyos ismerkedős oldalon.....nos, hát elkezdtünk úgymond próbálkozni azzal,hogy ha mással nem ,beszélgetéssel,kikeveregjünk érzelmeink útvesztőjéből....Ő a subja...Én pedig Uram hiányát akartam feledni...átrágva a dolgokat,igazából egyikönk sem tudta mit akar a másiktól,hisz mondhatjuk,hogy hirtelen ötlettől vezérelve találkoztunk már másnap...szóval semmit nem tudtunk egymásról..se a másik vágyairól..se a  másik külsejéről...csak egy név...semmitöbb..
    Szóval ..egy kellemes hang,s egy megnyerő stílus  volt ami akkor ott azt mondatta velem,hogy rendben,találkozzunk .. nem tudtuk akarunk e bármit is az beszélgetésen kivül s azért a levegőben ott  logó "egyszeri dugáson"...Ő még annyit sem tudott mint én...mert én egy valamivel tisztába voltam ismervén magam,hogy ha bejön az ürge...megbaszatom magam...s hát igen..:)..megbaszott...
    Nem gondolkodtam semmiben...csak tudtam kell valami lelkemnek...nem szándékoztam D/s viszonyt...nem szándékoztam újfent olyan dologba bele merülni aminek bármi köze is lehet akár a Bizalom-hoz ...a  BDSM-hez..akár szolgálathoz..akár fájdalomhoz...akár egy tartós kapcsolathoz..akár egy férfihoz...
a lelkem akartam visszakapni...vagyis annak a szabadságát...s újból megtanulni,nem bízni senkiben...de ehhez kellett valaki aki figyel rám s átsegít nehezén.....s Ő figyelt!! s a mai napig figyel....s megadja azt a figyelmet mit a másik fogalmam sincs miért..nem akart megadni....
   S hát igen!...ha nem lett volna  benne ennyire erős az értem való küzdelem...ha nem jelentettem volna számára kihívást...ez a dolog 2-3 alkalom után elbukott volna...több okból is ..talán mert ex sokszor visszaköszöntött emlékeimben...talán,mert nem egyszer kaparni akartam Uramnál,hogy fontos számomra,s bocsássa meg,hogy mással próbáltam kialakítani egy ilyen bensőséges s bizalmi kapcsolatot....s bár erről nem beszéltem neki,mamár tudom,hogy mindig is érezte,hogy számomra Ő nem úgy,nem oly mélységben lesz fontos...mégis  mikor sokszor mindent feladtam volna kettőnkkel kapcsolatban,mert úgy éreztem nekem nem mellette van helyem...mikor visszatáncoltam volna..suttba dobtam volna mindent... akkor valahogy lelkiekben mindig ott volt ...s ott voltak a találkozások..a beszélgetések....a testi történések.a megélt élmények....amik kezdték feledtetni a másik fél hiányát...s a lelkem fájdalmát...s kezdtek színt hozni életembe...s amit fontos még itt megemlíttenem neked,hogy valamennyire visszaadta önbizalmam..s kezdem megérteni,hogy az én vágyam,hogy szolgálja az Ő vágyait...pusztán azzal,hogy beszélünk róla..mert nem húz falat maga köré...s igen is kiakarja elégíteni bolondos kiváncsiságom...
    Szóval teltek a percek ,órák,napok s hetek...tudta,érezte,tisztába volt vele,hogy micsoda érzelmi viharokon megyek keresztül...mégis vállalta,hogy játszunk...ismerkedjünk...
    Most hol tartunk???Ezzel kapcsolatban ugyanolyan tanácstalan vagyok akárcsak Ő!!!...Azt szoktam mondani,hogy van egy maszlagunk...s azt formálgatjuk...alakítgatjuk..magunk örömére...Tudja nem vagyok érzelgős tipus...ezért félve írom le neki ,hogyha hiányzik...vagy ha épp vágyom arra,hogy megbasszon...
mert nem tudom,hogy tudnék e újból olyan mély érzésekkel megélni bármit is...mikor azt mondja,irigyli azt az embert...én azt gondolom,bárcsak Ő lett volna az az ember....s tudja hogy igaza van..s igazat is adok neki...de nehéz elismernem ..mert nem akarom,hogy fájjon neki...
    Nem akartam,hogy megszeressen...sem,hogy megkedveljen..sem hogy ne akarjon elveszíteni...egyikönk számára sem akartam érzelmi bonyodalmakat....de ahogy múlnak a napok közelebb kerülünk mindig egymáshoz...úgy is,hogy észresem vesszük...egy szó..egy mondat...egy történés..egy provokálás..egy mosoly..egy pimaszság álltal is...s a csend álltal is...szeretem hallgatni ha beszél..s ilyenkor jó nekem a csend...vagyis a figyelés rá....de egy dolog amire figyelnem kell...s csodálom,hogy még nem tette szóvá...hogy ne vágja közbe mikor ő beszél....néha annyira akarok reagálni szavaira,hogy szinte megsem várom,hogy befejezze,már bele is csicsergek...s így mindig csak belekostólunk az én balgaságom miatt egy-egy minket érintő kérdésbe...s úgy érzem,nincs teljesen kivesézve...ami Őt érdekli...mert  mig én megkapom kérdéseimre a választ..hisz türelmesen hallgat..s válaszolgat is..de  Ő???   Ő mit kap a nyikogásomon kivül??...mert választ..legalábbis éppeszű válaszokat nem sokat...


na,de.így hirtelenjében ennyi, mit muszáj volt közölnöm veled...
de hamarosan jövök igérem...